SK
SA
.....

Deáki

Község

címer zászló
2932 99% magyar 1910
1447 66% magyar 2011
címer zászló
Hivatalos magyar megjelölés:
Deáki
Hivatalos szlovák megnevezés:
Diakovce
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Pozsony vármegye
Galántai járás
nagyközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyék (sz: Érsekújvár)
Vágsellyei járás
Más földrajzi nevek:
Akasztófai-dűlő, (Avas-erdő), Babos, Bántaszer, Bencföldi, Domosnya, (Gelencepuszta), Kallács, Penna-csatorna,...
Koordináták:
48.13571930, 17.84238815
Terület:
26,28 km2
Rang:
község
Népesség:
2204
Tszf. magasság:
115 m
Körzethívószám:
+421 (0) 31
Irányítószám:
92581
Település kód:
503711
Szervezeti azonosító:
305898
Adóazonosító:
2021023994

A község a Kisalföldön, a Mátyusföldön keleti részén, az Alsó-Vágmente kistájon fekszik, Vágsellyétől 4 km-re délnyugatra, Galántától 12 km-re délkeletre. Mellékutak kötik össze Vágsellyével, Pereden (4 km) keresztül Zsigárddal (9 km), Taksonyfalvával (10 km) és Felsőszelivel (7,5 km). Vasútállomás a Vágsellye-Negyed vasútvonalon ("Csángó"). Határának északi részét érinti a Pozsony-Budapest vasúti fővonal. Délnyugatról Alsószeli és Felsőszeli, északnyugatról Taksonyfalva, északról Tósnyárasd, északkeletről Vágkirályfa, keletről Vágsellye, délről pedig Pered községekkel határos. Keleti határa 1923-ig Pozsony és Nyitra vármegyék történelmi határát alkotta.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és Vágsellyei járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Vágsellyei járáshoz, 1960-1996 között a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Vágsellyei járás). Területe (26,28 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Népessége a 20. század első felében 3000 fő körül mozgott (1910-ben 2949, 1921-ben 3131, 1939-ben 3038, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt). Nemzetiségi jellegét a magyar lakosság 1945 utáni tömeges kitelepítése (mintegy 700 lakosát telepítették át kényszerrel Magyarországra) és a külföldi szlovákok betelepítése megváltoztatta, vegyes szlovák-magyar népességű településsé vált. Az 1939-1991 közötti fél évszázadban népességének csaknem egyharmadát elveszítette (1991-ben 2170 lakosa volt), az 1991-2011 közötti időszakra a népességszám stagnálása és a szlovák nemzetiségűek arányának lassú növekedése (26,7 %-ról 32,2 %-ra) jellemző, a lakosság többsége továbbra is magyar nemzetiségű. A romák aránya 9,2 %. A lakosság többsége (67,1 %) római katolikus vallású, a reformátusok 1921-ben még a lakosság 1/4-ét alkották, 2011-re arányuk 10,4 %-ra csökkent.

Történelem

Ősi neve Vág, majd Vágfölde volt. Az előbbi néven már a pannonhalmi bencés apátság alapító oklevelében említik, mivel az apátság birtokába tartozott. Ma is áll az általuk 1228-ban épített, kiemelt jelentőségű román stílusú templom, a hozzá tartozó bencés kolostor viszont elpusztult a történelem viharaiban. A templom Szent István kápolna része még ennél is öregebb, 1103-ban már létezett. Az itteni szerzetesek használták a ma Pray-kódexként ismert, 13. századi szertartáskönyvet, amely az egyik legkülönlegesebb nyelvemlékünk. A falu története során szorosan kapcsolódik Vágsellyéhez, sokszor együtt emlegetik őket Vág, Vágfölde, illetve Sellye vagy Sellyefölde néven. Az 1290-es trónöröklési viták közepette német sereg szállta meg Pozsony környékével együtt, de utolsó Árpád-házi királyunk, III. András a trónralépése után visszafoglalta. Az Árpád-ház kihalása után trencséni Csák Máté szerezte meg, és csak a kiskirály halála után szállt vissza az egyházra. A török hódítás által elhozott nehéz időket Deáki is megérezte. A pénzszűkébe került apátság a mohácsi csata után elzálogosította a falut, előbb Thurzó Elek, majd a Nyáry család kezére került. A török-magyar határvidéken fekvő falu sokat szenvedett a harcoktól, lakossága gyorsan csökkent, és valószínűleg ekkoriban pusztultak el a környékén levő falvak – Gat, Kisudvard, Újfalu, Molva, Oroszfalu, Palota – is. 1612-ben visszaszerezte a falut a pannonhalmi apátság, egy évvel később a király visszaadatta a reformátusok által korábban elfoglalt régi templomot is. A törökök kiűzése után lélekszáma lassú növekedésnek indult. A szerzetesrendek II. József általi feloszlatása nyomán a kincstár tulajdonába került a falu, és csak a király halálakor lett ismét az apátságé. Az 1848/49-es szabadságharcban, a peredi csata során a deáki templom mellett voltak felállítva a császáriak ágyúi. A falu lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, a 20. század elején fogyasztási szövetkezetet tartottak fenn, és gőzmalom is működött itt. A trianoni békediktátum Csehszlovákiához csatolta, a két háború között rendszeresek voltak a mezőgazdasági munkások sztrájkjai és a munkanélküliek megmozdulásai. A bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, majd 1945-től megint csehszlovák fennhatóság alá került. 1993-tól Szlovákia része.

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola és óvoda, valamint könyvtár működik. A deáki fürdő a korábban Alsószelivel közösen fenntartott, a két falu határán fekvő hévízfürdő területének kétharmadán működik. Legjelentősebb műemléke az 1228-ban román stílusban épült kéttornyú római katolikus (Szűz Mária) bazilikatemplom, amelyet 1872–75 között Schulek Frigyes tervei alapján neoromán stílusban felújítottak és kibővítettek, majd 1938–41 között a helyi születésű Serédi Jusztinián esztergomi érsek jóvoltából restauráltak. A templom déli falához csatlakozó kápolna a 12. század elején román, klasszicista stílusú református temploma 1786-ban, ugyancsak klasszicista római katolikus kápolnája a 18. század végén, kálváriája a 19. század végén, evangélikus temploma 1969-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DEÁKI. Diakovtze. Népes jó magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura vala a’ Szent Mártoni Prépostság, most a’ Religy. Kintstár, lakosai katolikusok, és reformát. fekszik Peredhez fél órányira, szomorú történet esett itten Bél Mátyás, ’s Korabinszky Lekszikonnya szerént 1663dik esztendőben, mert valamelly katona bémenvén éjjel egy öreg Özvegynek kertyébe, ’s minekutánna éretlen gyümöltsel gyomrát nagyon megterhelte vólna, panaszlotta igen fájdalmas rágását pajtásainak; a’ kik ittasok lévén, boszorkánynak állították az öreg aszszonyt, ’s azonnal megégették; Sequitur iniquos, ultor a tergo Deus; határja jó termékenységű, Penna folyó vizetskéje halakkal bővelkedik, ’s szép vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Deáki, Pozson m. népes magyar falu, Galantához 1 1/2 mfd. Nyitra vármegye szélén. – Van 1108 kath., 476 ref. lak., kath. és ref. anyatemploma, nemes curiája, nevezetes szép tehenészete. Szántóföldje sikon feküsznek, s termékenyek a rétjek, legelőjük sok, azért mind a marha mind a juhtenyésztés szép divatjában van. Lakosai kendert, és dohányt is termesztenek. F. u. a Sz.-Mártoni főapátur. Ut. p. Szered.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Nevezetesebb ezeknél Deáki. Ennek eredeti neve Sala; a pannonhalmi apátság birtoka volt, a melyet Szent István és Szent László királyoktól kapott. A nyitrai és pozsonyi várjobbágyok ugyan egy időn át bitorolták e birtokot, de II. Béla 1138-ban visszaitéli az apátságnak, IV. Béla pedig az egész sellyei területet odaitéli a nevezett apátságnak. Művelődéstörténeti kutatások azt bizonyítják, hogy a legrégibb írott magyar nyelvemléket, a Halotti Beszédet és Könyörgést, magában foglaló codex valószinűleg a deákii egyház szerkönyve volt. Mai lakói híres teknőkészítők.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Deáki, a budapest-bécsi vasútvonal közelében fekvő magyar nagyközség, 478 házzal és 2825, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. A községben van posta, távírója pedig Vágsellyén van. Ősi neve Wag, majd Vágfölde volt. Az előbbi néven már Szent István királynak a pannonhalmi apátságot alapító oklevelében van említve 1001-ben. 1261-ben Sala, majd Salafölde néven szerepel. Mai nevén csak 1296-ban találjuk Diaky alakban. Deákit a XIII. század vége felé német hadak szállották meg, de III. Endre 1291-ben visszafoglalta. A XIV. század elején trencséni Csák Máté birtoka volt, de a vármegyei törvényszék 1323-ban ismét odaitélte a pozsonyi egyháznak, melyben Miklós prépost kérésére I. Károly király az egyházat 1326-ban megerősítette. II. Béla király is már mint a Szent Istvántól adományozott és Szent Lászlótól megerősített birtokról emlékezik meg 1138. évi oklevelében. Az 1553. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek, a prépostság kormányzójának 40 portáját adóztatják. 1787-ben a kir. kincstáré, de a mult század elején ismét a szentmártoni apátságot találjuk említve birtokosául, melynek itt híres tehenészete volt. Ma is ez az apátság a legnagyobb birtokosa. Szűz Mária tiszteletére szentelt egyházát már II. Paskál pápa említi 1103-ban, de mai, híres románstilű temploma az ősi, kisebb templom helyén, a XIII. század első negyedében épült a monostorral együtt, mely utóbbinak azonban ma már nyoma sincsen. E románstilű templomnak u. n. felső temploma, vagyis felső hajója is van, melyben a legrégibb freskófestészet nyomai látszanak. Az a misekönyv, melyben a legrégibb magyar nyelvemléket a „Halotti beszéd”-et megtalálták, a deáki plébániáé volt. Misekönyvön kívül midenféle egyházi szabályokat és halotti szertartásokat tartalmaz, többek között az ismeretes halotti beszédet és könyörgést, melytől nevét is nyerte. Máskülönben Pray-kodex-nek nevezik, mert Pray György történettudós fedezte fel a XVIII. században. Szakértők határozott állítása szerint, e nevezetes kodex a XIII. század harmadik tizedéből való lehet és így egyetlen magyar nyelvemlékünk, mely az Árpád-házi királyok korából reánk maradt. Ezt a nagybecsű ereklyét most a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. A református templom 1794-ben épült és 1889-ben megújíttatott. A lakosok róm. kath. és ev. ref. olvasókört és izr. nőegyesületet tartanak fenn. Van itt gőzmalom is. E község közelében feküdtek a XIII. században Villa Russorum, vagyis Oroszfalu és Palota községek, melyeket az azonkori oklevelek említenek. Ma ide tartozik Gelencze puszta.

Magyar Katolikus Lexikon

Deáki, v. Pozsony vm. (Diakovce, Szl.): plébánia a pannonhalmi egyhm. egykori pannonhalmi esp. ker-ében. - Szt István 1001: adta a Vágnak nev. helyet a pannonhalmi apátságnak. 1237: Dyaqui. Anyakönyvei 1700-tól. Tp-át 1228: Nagyboldogasszony tiszt. sztelték. Ipolyi Arnold a padlástérben 13. sz. freskómaradványokat látott. 1875: Schulek Frigyes a Ny-i homlokzathoz új hajót épített. - Lakói 1840: 1050 r.k., 410 ref., 7 izr., össz. 1467; 1910: 2023 r.k., 46 ev., 728 ref., 152 izr., össz. 2949; 1940: 2124 r.k., 29 ev., 641 ref., 63 izr., össz. 2857; 1970: össz. 3027., 75,8%-a m.; 1991: össz. 2170, m. 1564 (72,07%); 2001: össz. 2187, m. 1564 (71,51%). ** Pallas V:80. - Radocsay 1954: 130. - HKkvt. 3. (Diakovce. Maria Kirche) - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Deáki. Már az Árpádházi fejedelmek alatt benépesült és Wag néven említi István királynak a pannonhalmi apátság alapításáról szóló diplomája (1001), mikor is első szent királyunlí az apátságnak adományozza. Ebben Szent László, majd 1138-ban III. Béla is megerősíti. Ez időből előfordul még Wagfelde alakban is, majd 1261-ből Sala, majd Salafölde néven bukkan fel, 1296-ban azonban már mai nevén nevezik s az akkori írásmód szerint Diaky-nak írják. A XIII. század vége felé német hadak törnek a községre, de 1323-ban III. Endre kiveri az ellenséget. A következő évtizedekben Csák Mátét uralja, de 1323-ban I. Károly a pozsonyi prépostságnak vissza szolgáltatja s háborítatlanul az egyház tulajdonában is marad 1787-ig, mikor is a kincstár veszi birtokba. Röviddel később azonban ismét egyházi birtok és ez időtől a szentmártoni apátság tartozéka, ösi, román stylben épült híres temploma — egyike hazánk legrégibb templomainak — a XIII. századból való s ez időben monostor is állott közelében, de ez utóbbi már régebben elenyészett. A deáki plébánián fedezte fel a XVIII. században Pray György történettudós az egyik misekönyvben a legrégibb írott magyar nyelvemléket, a „Halotti beszéd”-et. Az azóta Pray-kódex néven ismeretes nyelvemlék 1230 körüli időkből való. Az ugyancsak nevezetes deáki református templom 1794-ben épült. Itt születeti nagynevű hercegprímásunk, dr. Serédi Jusztinián. Hozzátartozik: Gelencepuszta. A község területe 4567 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 3038. A csehek húsz esztendős erőszakos uralma alatt Deáki magyarsága igen sokat szenvedett.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Deáki nk. vágsellyei járás. Ősmagyar község. Régi okiratokban Sala, Salaföld, Dyaky, Diákmonostor néven szerepelt. Szent István 1001-ből származó oklevele Wag néven említi. A XIV. sz. elején Csák Máté birtoka. 1787-ben a Szentmártoni apátságé. 1103-ban II. Paskál pápa említi híres templomát és monostorát. Az a misekönyv, amelyben a legrégibb magyar nyelvemléket a „Halotti beszéd"-et megtalálták a deákii plébániáé volt. A könyvet felfedezőjéről Pray György történetíróról Pray Kódexnek nevezik. Deáki közelében feküdtek a XIII-ik sz.-ban Oroszfalu (Villa Russorum) és Palota községek. Területe: 4.567 k. h. Lakosság: 3.038. Ebből m.: 3.031, szl.: 6. Magy beszél: 3.032. Vallás szerint: r. k. 2.235, ref. 715, ev. 18, izr. 69. Fb. I. 0, II. 21, III. 448. Népsűrűség: 115.6. Lakóház: 601. Községi bíró: Tóth Ferenc. R. k. népiskola hat tanerővel, ref. népiskola két tanerővel. Önk. Tűzoltó, Kultúr Egyesület, Iparoskör, Cserkészcsapat. Hitelszövetkezet, Fogyasztási Szövetkezet fő és két fióküzlettel, Tejszövetkezet. Szász Elek és tsai Hengermalom r. t. és a Pannonhalmi Főapátság paprikamalma. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. A község ősrégi r. k. temploma Szent István alapítása. Az eredeti Szent István-féle kápolnához épült még a tatárjárást megelőzőleg a templom mai szentélye, amelyet 1228-ban bővítettek és restauráltak. 1926-ban még látható volt az ú. n. felső templom apsisában egy régi freskó, amely a XIII. századból származott. A templomnak ezen középső részében, a főoltártól balra régi kripta fekszik. A templom középső része szinte egyedül áll a középkori templomépítés alkotásai között. Deáki község szülötte dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Galánta, jb. közj. csö. Vágsellye. Vá. posta és távbeszélő helyben.

Serédi Jusztinián

(eredeti nevén Szapucsek György) egyházjogász, bíboros, hercegprímás. A teológiát a római bencés Szent Anzelm Egyetemen végezte, az egyházjogra specializálódott. Ezután hazatért Pannonhalmára, ahol 1908-ban áldozópappá szentelték, majd Rómába utazott, ahol egyházjogászként vett részt a Codex Iuris Canonici kidolgozásában. Egyházjogi teljesítményét az oxfordi egyetem 1936-ban díszdoktori címmel ismerte el, s ez a munka járult hozzá ahhoz is, hogy a pápa az 1927-ben megüresedett esztergomi érseki és prímási székkel jutalmazta meg. 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági taggá választotta. A felsőház tagjaként 1935-ben törvényjavaslatot terjesztett elő a polgári házassági kényszer eltörléséről, és az egyházak előtt kötött házasságok állami elfogadásáról. A magyar katolikus egyház fejeként mindenben XII. Piusz pápa álláspontját követte a szélsőjobboldal megítélésében: állást foglalt az alkotmányos rend védelmében, tiltakozott a fajelmélet ellen. Esztergomban hunyt el 1945. 3. 29-én.
1884. 4. 23.
Deáki - megszületett

Szabó Miklós

tanár, klasszikafilológus. Az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti tudományegyetemen 1906-ban bölcsészdoktori, 1907-ben tanári oklevelet szerzett. 1911-től az Eötvös Kollégium tanára, 1929-től aligazgatója, 1935–1945 között igazgatója volt. 1945–1947-ben az MTA könyvtárában dolgozott. Belefogott egy, az ókori görögség szókincsét tartalmazó nagy görög–magyar szótár összeállításába. Elsősorban a nagy ókori görög filozófusok műveit fordította magyarra. Budapesten hunyt el 1960. 3. 25-én. Fő műve: A beszédek bekeretelése Homeros költeményeiben, 1906.
1884. 5. 23.
Deáki - megszületett

Vájlok Sándor

irodalomkritikus, közíró. Pozsonyban szlavisztikát végzett, majd Prágában politikatudományokból diplomázott. 1939-ben Kassán kezdett tanítani, 1940-ben már Budapesten volt előbb miniszterelnökségi, majd külügyminisztériumi főhivatalnok, és így a párizsi béketárgyalások magyar küldöttségének is tagja lehetett. Később tisztviselő, majd újabb diplomája megszerzése után bányamérnök lett. A két világháború közti felvidéki magyar irodalom és művelődés tekintélyes kritikusa, elemzője volt. Budapesten hunyt el 1991. 12. 31-én.
1913. 11. 17.
Deáki - megszületett

Pákozdi Gertrúd

Újságíró. A galántai gimnáziumban érettségizett 1966-ban, majd Pozsonyban a Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. Egy ideig a Duslo vállalatnál dolgozott. 1972-től az Új Szó gazdasági rovatában kezdett dolgozni, majd nem sokkal később rovatvezetője lett. 1985-ben a Nő című hetilap élére került, s egészen 1989-ig volt a főszerkesztője. 1990-ben a Nő évkönyvének szerkesztője volt. 1989 októberétől 1997-ig az Új Szó főszerkesztő-helyettese, majd a gazdasági rovat vezetője. Külső munkatársként haláláig jelen volt írásaival az Új Szó hasábjain. Újságírói működése közben együttműködött a Tankönyvkiadó szerkesztőségével, és tucatnyi közgazdasági tankönyvet fordított szlovákról magyarra.
1948.5.12.
Deáki - megszületett
Névelőfordulások
1002
Wag
1102
Uaga
1187
Vag
1212
Wac
1236
Dyaky
1237
Dyaqui
1297
Deaky
1773
Deáki, Deakowcze,
1786
Deáki, Diakowce,
1808
Deáki, Diákowce,
1863
Deáki,
1920
Deakovce,
1927
Diakovce, Deáki,
1938
Deáki,
1945
Diakovce, Deáki,
1948
Diakovce
1994
Deáki

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: Deáki (Diakovce) 118
Telefon: 0317712022
Fax: 0317712033

Honlap: diakovce.sk

Hivatali órák:

Polgármester:
Jakócsová Kristína (független)

Képviselő-testület:
Hanušniak Peter (Független)
Renczés Daniel (MOST - HÍD)
Tuška Ľubomír (SMER-SD)
Bukovský Peter (SMK-MKP)
Smatana Gábor (SMK-MKP)
Gombos Zsolt (SMK-MKP)
Pákozdi Elek (SMK-MKP)
Vörös Ladislav (SMK-MKP)
Szabó Fridrich (SMK-MKP)
Független 11% Független 1 képviselö MOST - HÍD 11% MOST - HÍD 1 képviselö SMER-SD 11% SMER-SD 1 képviselö SMK-MKP 67% SMK-MKP 6 képviselö 9 képviselö
Deáki Posta

Diakovce 459

Magyar Tannyelvű Alapiskola

Iskola utca 485

Szlovák Tannyelvű Alapiskola

Iskola utca 485

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Iskola utca 485

Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda

Iskola utca 486

Anyakönyvi Hivatal

Deáki 118

Deáki község

Deáki 118

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
romák
ukránok
csehek
németek
lengyelek
egyéb
ismeretlen
1880
1910
1921
1991
2001
2011
Nemzet Százalék
összlétszám 2484
magyarok 2260 91%
szlovákok 32 1%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 33 1%
lengyelek 0 0%
egyéb 159 6%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 2949
magyarok 2932 99%
szlovákok 14 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 2 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 1 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 3131
magyarok 2993 96%
szlovákok 25 1%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 2 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 111 4%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 2170
magyarok 1564 72%
szlovákok 579 27%
romák 14 1%
ukránok 1 0%
csehek 5 0%
németek 1 0%
lengyelek 1 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 5 0%
összlétszám 2187
magyarok 1564 72%
szlovákok 596 27%
romák 19 1%
ukránok 1 0%
csehek 5 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 2 0%
összlétszám 2204
magyarok 1447 66%
szlovákok 710 32%
romák 16 1%
ukránok 0 0%
csehek 9 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 7 0%
ismeretlen 15 1%
  • 9,2 %%
    Romák aránya (Roma Atlasz 2013)






Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 2066
Választási részvétel: 34.37 %
Kiadott boríték: 710
Bedobott boríték: 710

Polgármester

Érvényes szavazólap: 654
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Jakócsová Kristína 654 100.00 % Független

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Bukovský Peter 479 SMK-MKP
Gombos Zsolt 466 SMK-MKP
Tuška Ľubomír 441 SMER-SD
Renczés Daniel 432 Független
Baros Róbert 427 SMK-MKP
Hanušniak Peter 409 Független
Tóth Andrej 401 SMK-MKP
Smatana Gábor 400 SMK-MKP
Horváth Alexander 315 SMK-MKP

Képviselők

2014
SMK-MKP 66.67% SMK-MKP 6 képviselö SMER-SD 11.11% SMER-SD 1 képviselö Független 11.11% Független 1 képviselö MOST - HÍD 11.11% MOST - HÍD 1 képviselö 9 képviselö
2018
SMK-MKP 66.67% SMK-MKP 6 képviselö SMER-SD 11.11% SMER-SD 1 képviselö Független 22.22% Független 2 képviselö 9 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 1980
Választási részvétel: 18.74 %
Kiadott boríték: 371
Bedobott boríték: 371
Választásra jogosult: 1975
Választási részvétel: 16.15 %
Kiadott boríték: 319
Bedobott boríték: 319
Választásra jogosult: 2 050
Választási részvétel: 27,75 %
Kiadott boríték: 569
Bedobott boríték: 569

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 361
1.forduló
Érvényes szavazólap: 100543
Érvényes szavazólap: 561
Érvényes szavazólap: 152993
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Tomáš Galbavý 267 73.96 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 71 19.67 % SMER - SD
Regan Belovič 10 2.77 % 7 STATOČNÝCH
Robert Dick 5 1.39 % MS
Peter Oremus 4 1.11 % Független
Stanislav Kováč 3 0.83 % DÚ, Zmena zdola
Viliam Mokraň 1 0.28 % KĽS
Milan Belica 49 15.36% SMER - SD
Iván Farkas 241 42.96 % SMK-MKP
László Hajdu 133 23.71 % MKDA
Milan Belica 91 16.22 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Milan Uhrík 34 6.06 % ĽSNS
Peter Oremus 29 5.17 % Független
Ján Greššo 27 4.81 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Renáta Kolenčíková 6 1.07 % Független
Ján Marko 0 0.00 % NP
Milan Belica 47127 46.87 % SMER - SD
Tomáš Galbavý 37548 37.35 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Peter Oremus 10220 10.16 % Független
Regan Belovič 1889 1.88 % 7 STATOČNÝCH
Stanislav Kováč 1785 1.78 % DÚ, Zmena zdola
Robert Dick 1171 1.16 % MS
Viliam Mokraň 803 0.80 % KĽS
Tomáš Galbavý 39958 44.38% MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 52184 34.11 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Ján Greššo 26382 17.24 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Milan Uhrík 23502 15.36 % ĽSNS
Peter Oremus 22827 14.92 % Független
Iván Farkas 21084 13.78 % SMK-MKP
Renáta Kolenčíková 3456 2.26 % Független
László Hajdu 2571 1.68 % MKDA
Ján Marko 987 0.65 % NP

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 369
Érvényes szavazólap: 559
Érvényes szavazólap: 10533
# Név Szavazat Százalék Párt
Gyula Borsányi 215 58.27% SMK-MKP
Zsolt Baranyay 199 53.93% SMK-MKP
František Botka 197 53.39% SMK-MKP
Štefan Jancsó 189 51.22% SMK-MKP
Ferenc Bergendi 110 29.81% OKS, MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, NOVA
Martin Alföldi 102 27.64% NOVA, OKS, SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD
Ladislav Gáll 70 18.97% SDKÚ - DS, MOST - HÍD, OKS, SaS, NOVA
František Ondrušek 60 16.26% MOST - HÍD, NOVA, OKS, SaS, SDKÚ - DS
Peter Gomboš 43 11.65% SMER - SD, KDH
Peter Hlavatý 38 10.30% SMER - SD, KDH
František Mrázik 31 8.40% KDH, SMER - SD
Alžbeta Botorčeová 28 7.59% SMER - SD, KDH
Róbert Andráši 23 6.23% Független
Daša Danadová 18 4.88% NP
Regan Belovič 14 3.79% 7 STATOČNÝCH
Elena Trégerová 10 2.71% SNS
Ján Tóth 7 1.90% ĽS Naše Slovensko
Roman Ruhig 3 0.81% NP
Róbert Baros 365 65.30% SMK-MKP
Ildikó Kőrösi 313 55.99% SMK-MKP
Zsolt Baranyay 262 46.87% SMK-MKP
Štefan Jancsó 254 45.44% SMK-MKP
László Hajdu 188 33.63% MKDA-MKDSZ
Martin Alföldi 104 18.60% Független
Jozef Belický 96 17.17% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Róbert Andráši 85 15.21% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Róbert Tölgyesi 50 8.94% SNS, SMER-SD, MOST - HÍD
František Mrázik 43 7.69% SNS, SMER-SD, MOST - HÍD
Peter Hlavatý 41 7.33% NOVA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, KDH, ŠANCA, OKS
Milena Verešová 39 6.98% NOVA, OKS, ŠANCA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, KDH
Marek Molnár 29 5.19% Független
Regan Belovič 28 5.01% SME RODINA - Boris Kollár
Michal Janoško 22 3.94% ĽS Naše Slovensko
Peter Kiss 21 3.76% ĽS Naše Slovensko
Juraj Bednárik 21 3.76% ĽS Naše Slovensko
Roman Szabó 17 3.04% ĽS Naše Slovensko
Jozef Kozaňák 4 0.72% NP
Martin Alföldi 2402 0.00% MOST - HÍD, NOVA, OKS, SaS, SDKÚ - DS
Gyula Borsányi 2263 0.00% SMK-MKP
Zsolt Baranyay 2004 0.00% SMK-MKP
Štefan Jancsó 1922 0.00% SMK-MKP
František Botka 1860 0.00% SMK-MKP
Alžbeta Botorčeová 1695 0.00% SMER - SD, KDH
Ladislav Gáll 1641 0.00% SaS, SDKÚ - DS, NOVA, OKS, MOST - HÍD
Peter Gomboš 1554 0.00% SMER - SD, KDH
František Mrázik 1526 0.00% KDH, SMER - SD
František Ondrušek 1495 0.00% SDKÚ - DS, OKS, NOVA, SaS, MOST - HÍD
Peter Hlavatý 1448 0.00% KDH, SMER - SD
Ferenc Bergendi 1418 0.00% MOST - HÍD, NOVA, OKS, SaS, SDKÚ - DS
Róbert Andráši 1353 0.00% Független
Regan Belovič 656 0.00% 7 STATOČNÝCH
Elena Trégerová 458 0.00% SNS
Daša Danadová 397 0.00% NP
Ján Tóth 276 0.00% ĽS Naše Slovensko
Roman Ruhig 189 0.00% NP
Jozef Belický 3674 34.88% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Martin Alföldi 3618 34.35% Független
Róbert Andráši 3249 30.85% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Ildikó Kőrösi 2761 26.21% SMK-MKP
Zsolt Baranyay 2500 23.73% SMK-MKP
Štefan Jancsó 2463 23.38% SMK-MKP
Milena Verešová 2375 22.55% NOVA, OKS, ŠANCA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, KDH
Peter Hlavatý 2363 22.43% NOVA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, KDH, ŠANCA, OKS
Róbert Tölgyesi 2221 21.09% SNS, SMER-SD, MOST - HÍD
Róbert Baros 1963 18.64% SMK-MKP
František Mrázik 1929 18.31% SNS, SMER-SD, MOST - HÍD
Regan Belovič 1301 12.35% SME RODINA - Boris Kollár
Marek Molnár 1149 10.91% Független
László Hajdu 951 9.03% MKDA-MKDSZ
Peter Kiss 705 6.69% ĽS Naše Slovensko
Roman Szabó 671 6.37% ĽS Naše Slovensko
Michal Janoško 630 5.98% ĽS Naše Slovensko
Juraj Bednárik 626 5.94% ĽS Naše Slovensko
Jozef Kozaňák 330 3.13% NP

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Vágsellye 888 46.03 %
Zsigárd 193 10.01 %
Vágfarkasd 161 8.35 %
Mocsonok 132 6.84 %
Negyed 129 6.69 %
Tornóc 104 5.39 %
Pered 103 5.34 %
Köpösd 54 2.80 %
Királyi 50 2.59 %
Deáki 43 2.23 %
Szelőce 30 1.56 %
Vágkirályfa 28 1.45 %
Vághosszúfalu 14 0.73 %
Pered 749 27.13 %
Vágsellye 388 14.05 %
Zsigárd 333 12.06 %
Negyed 332 12.02 %
Deáki 313 11.34 %
Vágfarkasd 244 8.84 %
Vághosszúfalu 125 4.53 %
Vágkirályfa 115 4.17 %
Szelőce 74 2.68 %
Tornóc 64 2.32 %
Királyi 16 0.58 %
Mocsonok 8 0.29 %
Köpösd 0 0.00 %
Vágsellye 2 434 66.25 %
Mocsonok 279 7.59 %
Tornóc 168 4.57 %
Vágkirályfa 124 3.38 %
Köpösd 103 2.80 %
Deáki 96 2.61 %
Negyed 92 2.50 %
Pered 86 2.34 %
Vágfarkasd 75 2.04 %
Királyi 71 1.93 %
Szelőce 50 1.36 %
Vághosszúfalu 48 1.31 %
Zsigárd 48 1.31 %
Vágsellye 220 66.67 %
Mocsonok 28 8.48 %
Tornóc 17 5.15 %
Királyi 12 3.64 %
Negyed 11 3.33 %
Vágkirályfa 9 2.73 %
Köpösd 8 2.42 %
Szelőce 8 2.42 %
Vágfarkasd 7 2.12 %
Deáki 4 1.21 %
Vághosszúfalu 3 0.91 %
Pered 2 0.61 %
Zsigárd 1 0.30 %
Vágsellye 310 49.52 %
Mocsonok 90 14.38 %
Tornóc 45 7.19 %
Köpösd 33 5.27 %
Királyi 27 4.31 %
Negyed 23 3.67 %
Deáki 21 3.35 %
Pered 18 2.88 %
Vágfarkasd 16 2.56 %
Vágkirályfa 15 2.40 %
Zsigárd 11 1.76 %
Szelőce 9 1.44 %
Vághosszúfalu 8 1.28 %
Vágsellye 223 23.45 %
Deáki 188 19.77 %
Pered 187 19.66 %
Negyed 102 10.73 %
Vágfarkasd 54 5.68 %
Vágkirályfa 53 5.57 %
Zsigárd 52 5.47 %
Szelőce 25 2.63 %
Vághosszúfalu 25 2.63 %
Tornóc 22 2.31 %
Királyi 11 1.16 %
Mocsonok 7 0.74 %
Köpösd 2 0.21 %
Vágsellye 764 66.49 %
Mocsonok 133 11.58 %
Tornóc 50 4.35 %
Királyi 39 3.39 %
Köpösd 39 3.39 %
Deáki 29 2.52 %
Vágkirályfa 20 1.74 %
Vághosszúfalu 16 1.39 %
Pered 15 1.31 %
Negyed 14 1.22 %
Szelőce 12 1.04 %
Zsigárd 10 0.87 %
Vágfarkasd 8 0.70 %
Vágsellye 2 118 58.54 %
Mocsonok 302 8.35 %
Tornóc 197 5.44 %
Pered 144 3.98 %
Vágkirályfa 133 3.68 %
Negyed 132 3.65 %
Királyi 114 3.15 %
Köpösd 105 2.90 %
Deáki 104 2.87 %
Vágfarkasd 89 2.46 %
Zsigárd 77 2.13 %
Szelőce 54 1.49 %
Vághosszúfalu 49 1.35 %
Vágsellye 325 51.59 %
Mocsonok 92 14.60 %
Tornóc 38 6.03 %
Királyi 28 4.44 %
Köpösd 27 4.29 %
Deáki 22 3.49 %
Negyed 21 3.33 %
Vágkirályfa 19 3.02 %
Pered 17 2.70 %
Vágfarkasd 15 2.38 %
Zsigárd 13 2.06 %
Szelőce 9 1.43 %
Vághosszúfalu 4 0.63 %
Vágsellye 1 593 67.07 %
Mocsonok 251 10.57 %
Tornóc 93 3.92 %
Vágkirályfa 86 3.62 %
Köpösd 82 3.45 %
Királyi 76 3.20 %
Pered 41 1.73 %
Deáki 39 1.64 %
Vághosszúfalu 27 1.14 %
Negyed 26 1.09 %
Vágfarkasd 21 0.88 %
Szelőce 20 0.84 %
Zsigárd 20 0.84 %
Vágsellye 1 666 70.50 %
Mocsonok 222 9.39 %
Tornóc 108 4.57 %
Köpösd 69 2.92 %
Vágkirályfa 61 2.58 %
Királyi 58 2.45 %
Deáki 41 1.74 %
Vághosszúfalu 31 1.31 %
Pered 29 1.23 %
Negyed 22 0.93 %
Vágfarkasd 20 0.85 %
Szelőce 18 0.76 %
Zsigárd 18 0.76 %
Vágsellye 362 51.35 %
Mocsonok 96 13.62 %
Tornóc 52 7.38 %
Köpösd 29 4.11 %
Királyi 26 3.69 %
Negyed 24 3.40 %
Pered 24 3.40 %
Vágkirályfa 23 3.26 %
Deáki 21 2.98 %
Vágfarkasd 19 2.70 %
Zsigárd 15 2.13 %
Szelőce 11 1.56 %
Vághosszúfalu 3 0.43 %
Vágsellye 837 64.34 %
Mocsonok 125 9.61 %
Tornóc 67 5.15 %
Vágkirályfa 52 4.00 %
Királyi 40 3.07 %
Pered 39 3.00 %
Deáki 28 2.15 %
Zsigárd 23 1.77 %
Negyed 22 1.69 %
Köpösd 22 1.69 %
Vágfarkasd 19 1.46 %
Szelőce 16 1.23 %
Vághosszúfalu 11 0.85 %
Vágsellye 286 42.62 %
Mocsonok 150 22.35 %
Köpösd 47 7.00 %
Királyi 43 6.41 %
Tornóc 36 5.37 %
Negyed 20 2.98 %
Deáki 17 2.53 %
Pered 17 2.53 %
Vágkirályfa 16 2.38 %
Vágfarkasd 13 1.94 %
Zsigárd 11 1.64 %
Szelőce 10 1.49 %
Vághosszúfalu 5 0.75 %
Vágsellye 2 268 69.81 %
Tornóc 174 5.36 %
Mocsonok 164 5.05 %
Vágkirályfa 97 2.99 %
Pered 89 2.74 %
Deáki 85 2.62 %
Köpösd 66 2.03 %
Királyi 62 1.91 %
Negyed 58 1.79 %
Vágfarkasd 57 1.75 %
Zsigárd 51 1.57 %
Szelőce 45 1.39 %
Vághosszúfalu 33 1.02 %
Pered 421 21.45 %
Deáki 365 18.59 %
Vágsellye 237 12.07 %
Negyed 230 11.72 %
Zsigárd 219 11.16 %
Vágfarkasd 178 9.07 %
Vágkirályfa 100 5.09 %
Vághosszúfalu 93 4.74 %
Szelőce 55 2.80 %
Tornóc 36 1.83 %
Királyi 14 0.71 %
Mocsonok 13 0.66 %
Köpösd 2 0.10 %
Vágsellye 1 575 70.91 %
Tornóc 106 4.77 %
Vágkirályfa 84 3.78 %
Pered 82 3.69 %
Vágfarkasd 61 2.75 %
Negyed 57 2.57 %
Mocsonok 52 2.34 %
Deáki 50 2.25 %
Vághosszúfalu 37 1.67 %
Zsigárd 36 1.62 %
Köpösd 28 1.26 %
Királyi 27 1.22 %
Szelőce 26 1.17 %
Pered 555 22.20 %
Zsigárd 395 15.80 %
Negyed 331 13.24 %
Vágsellye 298 11.92 %
Deáki 262 10.48 %
Vágfarkasd 250 10.00 %
Vágkirályfa 123 4.92 %
Vághosszúfalu 117 4.68 %
Szelőce 76 3.04 %
Tornóc 52 2.08 %
Királyi 23 0.92 %
Mocsonok 15 0.60 %
Köpösd 3 0.12 %
Pered 509 20.67 %
Negyed 487 19.77 %
Vágsellye 313 12.71 %
Vágfarkasd 287 11.65 %
Zsigárd 265 10.76 %
Deáki 254 10.31 %
Vághosszúfalu 114 4.63 %
Vágkirályfa 98 3.98 %
Szelőce 65 2.64 %
Tornóc 38 1.54 %
Királyi 16 0.65 %
Mocsonok 15 0.61 %
Köpösd 2 0.08 %
Választások eredményeinek változása százalékban
Párt neve Voksok Arány
Együttélés-MKDM
1009 65.31%
KSČ
157 10.16%
VPN
144 9.32%
SNS
60 3.88%
SPV
42 2.72%
DS
38 2.46%
KDH
26 1.68%
DÚRS
20 1.29%
SSL
19 1.23%
SZ
12 0.78%
SD
9 0.58%
Egyéb
9 0.58%
Érvényes szavazatok 1545
Együttélés-MKDM
839 60.75%
Magyar Polgári Párt
149 10.79%
HZDS
147 10.64%
SDĽ
75 5.43%
SNS
48 3.48%
KSS
23 1.67%
ODÚ
16 1.16%
ROI
15 1.09%
SDSS
14 1.01%
KDH
13 0.94%
SZS
11 0.80%
SZ
10 0.72%
DS-ODS
7 0.51%
Egyéb
14 1.01%
Érvényes szavazatok 1381
MK
947 73.47%
HZDS-RSS
140 10.86%
SP-VOĽBA
41 3.18%
KSS
37 2.87%
SNS
24 1.86%
ZRS
23 1.78%
23 1.78%
ROISR
12 0.93%
SPK
11 0.85%
HZPCS
9 0.70%
DS
8 0.62%
Egyéb
14 1.09%
Érvényes szavazatok 1289
MKP
1042 71.57%
HZDS
126 8.65%
SDK
110 7.55%
SDĽ
53 3.64%
KSS
44 3.02%
SOP
26 1.79%
SNS
24 1.65%
MLHZP
11 0.76%
NSK
10 0.69%
Egyéb
10 0.69%
Érvényes szavazatok 1456
MKP
946 75.56%
HZDS
78 6.23%
SMER
72 5.75%
ANO
47 3.75%
SDKU
32 2.56%
KSS
21 1.68%
SZS
16 1.28%
HZD
13 1.04%
Egyéb
27 2.16%
Érvényes szavazatok 1252
MKP
928 79.73%
SMER
74 6.36%
SDKU DS
44 3.78%
ĽS HZDS
42 3.61%
SNS
26 2.23%
KSS
17 1.46%
SF
10 0.86%
ANO
7 0.60%
Egyéb
16 1.37%
Érvényes szavazatok 1164
MKP
493 39.63%
Most-Híd
446 35.85%
SMER
105 8.44%
SDKU DS
79 6.35%
SaS
44 3.54%
SNS
22 1.77%
SDĽ
14 1.13%
ĽS HZDS
9 0.72%
KDH
7 0.56%
Únia
7 0.56%
LSNS
5 0.40%
Egyéb
13 1.05%
Érvényes szavazatok 1244
MKP
461 41.23%
Most-Híd
380 33.99%
SMER SD
126 11.27%
OĽaNO
29 2.59%
SDKU DS
21 1.88%
99 Percent
19 1.70%
SNS
18 1.61%
KDH
13 1.16%
SaS
13 1.16%
LSNS
10 0.89%
ĽS HZDS
5 0.45%
Zmena zdola DU
5 0.45%
SSS NM
5 0.45%
Egyéb
13 1.16%
Érvényes szavazatok 1118
MKP
413 36.74%
Most-Híd
328 29.18%
SMER SD
115 10.23%
SME RODINA
60 5.34%
SaS
48 4.27%
LSNS
48 4.27%
OĽANO-NOVA
46 4.09%
#SIEŤ
22 1.96%
SNS
20 1.78%
SZS
6 0.53%
Egyéb
18 1.60%
Érvényes szavazatok 1124
Vágsellyei járás
Szlovákia

Bejelentések