SK
RA
.....

Jolsva

Város

címer zászló
2289 80% magyar 1910
42 1% magyar 2011
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Jelšava
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Gömör-Kishont vármegye
Nagyrőcei járás
rendezett tanácsú város
1938-45 közötti vármegye, járás:
Gömör és Kishont vármegye (sz: Rimaszombat)
Rozsonyói járás
Más földrajzi nevek:
Baráttelki-patak (Mníšanský potok), Bremetínska skala, Brenky, Breziny, Brezovinka, Bukovina, Chladná stráň, C...
Koordináták:
48.63051224, 20.23552704
Terület:
46,80 km2
Rang:
város
Tszf. magasság:
258 m
Körzethívószám:
+421 (0) 58
Irányítószám:
04916
Település kód:
525791
Szervezeti azonosító:
328341
Adóazonosító:
2020724673

Jolsva a Murány-patak (Muránka) bal partján, 258 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Magura-hegy (883 m) délnyugati és a Szkalka (Skalka, 537 m) északkeleti lábánál, Rozsnyótól 30 km-re nyugatra, Nagyrőcétől 12 km-re délkeletre, Tornaljától 28 km-re északra, Rimaszombattól pedig 51 km-re északkeletre. A város a Murány-völgy déli részének központja, határának északi részét a Gömör-Szepesi érchegység részét alkotó Rőcei-hegység (Magura, Veľká Šteť – 753 m, Dúbrava – 684 m) foglalja el, a várostól délre a Jolsvai-karszt mészkőhegysége magasodik (Slovenská skala – 621 m, Tri peniažky – 564 m, Szkalka – 537 m). A város központjától 2,5 km-re északnyugatra található a Meleghegyi-magnezitüzem (Teplá voda) kiterjedt bánya- és ipari övezete. A Jolsvától északkeletre, a Jordán-patak völgyében egy kis hétvégi házas övezet (Brezovinka) alakult ki, a völgyben feljebb haladva a Pod Hrádkom-barlang és a Bremetínska skala következik. A várostól keletre nyíló Koldus-völgyben (Žobrácka dolina) halad az 526-os út a Jolsva és Gacsalk határánál található 609 m magas hágóra, ahonnan a Jolsva és Martonháza határánál található Hrádok-hegy és a Martonházi-aragonitbarlang felé vezet egy bekötőút. Határában a mezőgazdaságilag művelt területek zömét a várostól délre, a Murány- és a Múrok-patak kiszélesedő völgyében találjuk. 2010-ben területének 61,5 %-át (2879 ha) erdő (főleg bükk és tölgy), 15,1 %-át (706 ha) rét és legelő, 9,8 %-át (457 ha) pedig szántóföld foglalta el. A város belterülete (296 ha) az összterület 6,3 százalékát teszi ki. Jolsvát az 532-es út köti össze Tornaljával és Nagyrőcén keresztül Murányaljával (20 km), az 526-os út Csetneken (16 km) keresztül Rozsnyóval, illetve Gömörrákoson (10 km) át Nyustyával (38 km) teremt összeköttetést. A várost érinti a Pelsőcöt Murányaljával összekötő vasútvonal (megállóhelyekkel Jolsván és Melegvíznél), melyen azonban 2011-ben leállították a személyforgalmat. Jolsva délről Kövi, Kisperlász és Jolsvatapolca, keletről Hámosfalva, Gacsalk és Martonháza, északról Baráttelke, Hizsnyó és Lubény, nyugatról pedig Nandrás községekkel határos. Katasztere egy-egy ponton érintkezik keleten Csetnekével, északkeleten (a Magura-hegyen) Rozsfalváéval, északnyugaton pedig (a 648 m magas Štyri chotáre-hegyen) Turcsokéval.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó város. 1876-ig mezővárosként, majd 1920-ig rendezett tanácsú városként Gömör és Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott, 1886-tól a járás székhelyeként. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Nagyrőcei járáshoz, majd annak megszüntetése után a Rozsnyói járáshoz tartozott, a Nagyrőcei járás 1996-os helyreállítása után újra annak része lett. 1922-ben elvesztett városi címét 1966-ban nyerte vissza. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, ebben az időszakban nagyközségként Gömör és Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Területe az elmúlt évszázad során nem változott, 1910/21-ben és 2011-ben egyaránt 46,80 km² volt.

Népesség

Jolsva népessége 2011-ben 3229 fő volt, melynek 68,0 %-a szlovák, 14,8 %-a roma és 1,3 %-a (42 fő) magyar nemzetiségűnek (2,0 %-a – 63 fő – magyar anyanyelvűnek) vallotta magát, 15,3 %-a viszont nem nyilatkozott nemzetiségéről. 2013-ban a város lakosságának 40,1 %-a tartozott a roma etnikumhoz, mely a legmagasabb arány Szlovákia városai közül. A középkorban még főként németek lakta, a 16. századtól zömében szláv lakosságú, a szlovák-magyar nyelvhatár északi oldalán fekvő bányaváros a 19. század végére szlovák többségű volt, de jelentős magyar kisebbség is élt itt (1880-ban lakosságának 41,3 %-a volt magyar és 52,0 %-a szlovák anyanyelvű). Az 1910-es népszámlálás a meginduló asszimiláció eredményeként már magyar többséget mutatott ki (80,4 %), a csehszlovák uralom azonban alapvető változást hozott: 1921-re a magyar nemzetiségűek száma 17,8 %-ra, 1930-ra pedig 7,3 %-ra esett vissza. Az 1941-es népszámlálás adatai (ekkor a lakosság zöme – 93,1 % – magyarnak vallotta magát) nem tükrözik a tényleges viszonyokat. 1991-2011 között a szórványba került magyarság arányának folyamatos csökkenése (4,6 %-ról 1,3 %-ra, 115 főről 42 főre) figyelhető meg, a roma nemzetiségűek aránya (1991-ben 11,1 %, 2001-ben 9,5 %, 2011-ben 14,8 %) hektikusan változik és nem tükrözi a romák tényleges arányát a városban. A város népessége 1880-1921 között viszonylag stabilan alakult, 1921-1930 között (a magnezitgyár üzembe helyezésével párhuzamosan) csaknem egynegyedével nőtt (2822 főről 3493 főre), 1938-ra (a lakosság egy részének a bécsi döntés miatti elmenekülése miatt) azonban 2566-ra esett vissza. A második világháború utáni iparfejlesztés ismét megnövelte a lakosság számát (1941-1970 között egyharmadával, 2672 főről 3538 főre), a hanyatlás azonban már az 1970-es években kezdetét vette: 1991-ig 29,1 százalékkal csökkent Jolsva népessége (3538 főről 2508 főre). 1991-2001 között ez a folyamat megfordult – egyetlen évtized alatt csaknem egyharmadával (2508 főről 3287 főre) nőtt a lakosság száma, ez a romák tömeges beköltözésével van összefüggésben. 2001-2017 között a város lakosságszáma ismét stabilan alakult (2001-ben 3287, 2011-ben 3229, 2017-ben 3216 fő). 1921-ben Jolsva lakosságának 47,4 %-a evangélikus, 38,8 %-a római katolikus és 8,5 %-a izraelita vallású volt. 2011-ben a felekezeten kívüliek alkották a lakosság 28,4 %-át, a római katolikusok 27,7 %-át, az evangélikusok száma 10,2 %-ra esett vissza és rendkívül magas volt a vallási hovatartozásukról nem nyilatkozók aránya (28,2 %) is. A holokausztig a városban népes izraelita vallású közösség is élt (1938-ban a lakosság 8,3 %-át alkották). Jolsva egyetlen külterületi lakott helye Meleghegy (Teplá Voda), melynek 2011-ben 41 lakosa volt. A város népsűrűsége 2011-ben 69,0 fő/km² volt.

Történelem

A település neve szláv eredetű, az „égerfákkal szegélyezett vízfolyás” (Jalševa) jelentésű Ilsva-patakról (a Murányi-patak középkori neve) kapta. 1243-ban Ilswa néven említi először Pelsőc határjáró levele Jolsva várát, valamint Detre vasműhelyét, mely az Ilsva-patak mellett épült. Favára minden valószínűség szerint már a tatárjárás előtt állt a Várhegyen (Hradovisko). Ezt a várat 1243 után már nem említik, a tatárjárás után jelentőségét vesztette. A vidék eredeti szláv lakossága nem alkotott települést a 13. század második feléig a gyéren lakott, erdős vidéken, Jolsva településként csak 1271-ben szerepel először a forrásokban. 1243-ban már, mint „Márton földje”, a Zách nemzetség birtoka volt. A létrejövő bányásztelepülést a szlávok mellett németek is lakták, akik főleg a Szepesség felől érkeztek ide. 1330 körül, Pelsőccel, Csetnekkel és Dobsinával egyidőben kapott mezővárosi rangot, de kiváltságlevele nem maradt fent. Egyházát (védőszentjének említése nélkül) 1353-ban említik először a források. A 14. századtól a Rátold család birtoka, az egész Murány-völgyre kiterjedő uradalom központja. A későbbi Jolsva várát a patak nyugati partján a Rátoldok emeltették a 14. század második felében. Ez a vár a huszita háborúk során pusztulhatott el, 1453-ban már nem említik. A gyorsan fejlődő bányásztelepülésnek és vásárközpontnak 1427-ben már 155 lakott portája volt, ekkor a megye egyik legnépesebb helysége volt. A Rátold nembeli Ilsvay György halála után, 1427-ben egy időre királyi birtok lett, később a Bebekek szereztek jelentős befolyást, majd 1453 után a Perényiek. Az 1440-es években a várat elfoglalták a husziták. Miután Szapolyai János 1461-ben bevette Murány várát, Jolsva a murányi uradalomhoz tartozott egészen 1849-ig. 1539-ben tanácsi szabadalmat, 1552-ben pedig pallosjogot szerzett, 1556 őszén azonban egy török támadás elpusztította a várost, 160 házát felégették, mintegy 400 lakosát rabságba hurcolták. Egy évvel később már csak 600-an éltek itt, ekkor I. Ferdinánd három évre mentesítette a várost adókötelezettségei alól. A 16. századra középkori arany-, ezüst-, réz-, ólom- és vasbányászata megszűnt, német lakosai nagyrészt elhagyták a várost. A század végéig tartó török hódoltság hanyatlást hozott; a magas adóterhek elérték az évi 2000 forintot. 1573-ban még 61 üres telkét jegyezték fel és 1598-ban is csak 161 lakott házainak száma. Új lakói elsősorban a murányi uradalom szlovák falvaiból és az északi vármegyékből érkező kézművesek voltak. 1599-től Jolsva evangélikus anyaegyház lett. 1642 körül ismét hódolni kényszerült. A török veszély elmúltával, a 17. század második felében újra megindult a munka a hámorokban és hutákban, sorra alakultak meg a céhek (kovács, takács, csapó, kordoványos, varga, szűrszabó, tímár stb.). Már a 16. századtól fogva nagy jelentőségű volt a szekeresek céhe, mely a török hódoltsági területre is szállított. 1609-től a Széchy család, majd 1645-től Wesselényi Ferenc birtoka volt. 1627-ben itt tartotta Széchy Mária és Bethlen István menyegzőjét, 1645-ben pedig Wesselényi Ferencet itt iktatták főispánná. 1655 után Jolsva több alkalommal volt megyegyűlés színhelye. 1670-ben Széchy Mária az evangélikus lakosság tiltakozása ellenére katolikus papot hozott a városba és áttérésre kényszerítette a lakosságot, a katolikus egyházközség 1689-ben alakult újra. 1696-ban 144 családfő közül 101 folytatott önálló ipart. 1709-1710-ben a pestisjárványban a város 1408 lakosa vesztette életét. Egyházközségét 1707-ben katolikus apátplébános vezette, 1733-ban és 1766-ban is katolikusnak írják az összeírások, de az ellenreformáció törekvései sikertelenek maradtak: az 1775-ös iskolai összeírás tanúsága szerint katolikus rektora 162 evangélikus és 18 katolikus gyermeket oktatott. 1750-ben itt nyílt meg Gömör vármegye első gyógyszertára. 1720-tól a Koháry (Coburg) család Murány-völgyi birtokközpontja volt, akik 1796-1801 között kastélyt is építtettek itt. A 18. századtól kezdték meg a város máig legjellegzetesebb termékének, a kolompnak a gyártását. 1828-ban 535 háza és 4045 lakosa volt. 1829-ben a város nagy része leégett. A 19. század közepén kénes vizű fürdő létesült Jolsván, mely az 1920-as évekig üzemelt. 1851-ben Fényes Elek geográfiai szótárában az ekkor több mint 4 ezer lakosú városban több mint 600 kézművest említ, kiemeli cseresznyetermesztését is. A 19. században híres volt Jolsva almatermesztése is, a filoxéra pusztításáig pedig szőlőhegye is volt. 1858-ban posta-, 1871-ben pedig távíróhivatal létesült, 1866-ban megalakult a Jolsvai Biztosítótársaság. 1876-ban a mezővárosi rang megszüntetésével rendezett tanácsú várossá alakult, és 1886-tól a Nagyrőcei járás állandó székhelye lett, de népessége 1850-1880 között (a kisipar hanyatlásának következményeként) több mint egyharmadával csökkent: 1880-ban 2730 lakosa volt, 1891-ben 436 háza és 2419 lakosa, ez a szám 1900-ra 2790-ra nőtt. 1893-ban megnyitották a Pelsőcöt Murányaljával összekötő vasútvonalat és felépült a jolsvai vasútállomás. Két évvel később vezették be a villanyvilágítást. A 19. század végén az új nyersanyagok, a magnezit és a zsírkő (1896-tól) bányászata ismét fellendítette a város gazdaságát. 1894-ben, 1897-ben és 1899-ben magnezitkohókat létesítettek a városban, de 1910-től már csak a melegvízi kohó üzemelt. A századfordulón műmalom és festékgyár is működött itt, a magneziten és a zsírkövön kívül dolomit, kovakő és kvarcit kitermelése is folyt. 1897-ben honvédkaszárnyát létesítettek Jolsván, melyben 1900-ban 187 katona állomásozott. 1901-ben Cházár András siketnéma intézetet alapított a városban, mely 1944-ig működött. Az első világháborúban 51 jolsvai vesztette életét. 1920-ig Jolsva Gömör és Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. Az új melegvízi magnezitgyárban 1923-ban indult meg a termelés, 1921-ben a városnak 2822, 1930-ban már 3493 lakosa volt. 1932-ben a sztrájkoló munkások éhségmenetének színhelye volt. 1934-ben a csehszlovák hatalom is kaszárnyát építtetett Jolsván. 1938. novemberében az első bécsi döntés Magyarországhoz csatolta (1945-ig), ekkor határvárossá vált, Jolsvatapolca és Kisperlász kivételével valamennyi szomszédja (1939. márciusától) a szlovák bábállam része lett. A határmegvonás miatt szlovák és cseh lakóinak egy része elmenekült, 1938-ra 2566-ra esett vissza a lakosság száma (ekkor 615 ház állt Jolsván). 1922-ben elvesztett városi rangját a magyar közigazgatásban sem kapta vissza. 1944-ben zsidónak minősített lakosságát (1938-ban 213 fő volt izraelita vallású) megsemmisítő táborba hurcolták. A város 1945. január 21-én szabadult fel. 1950-ben megindult az első autóbuszjárat és megalakult a termelőszövetkezet és az állami gazdaság (ekkor 984 hektár volt a mezőgazdaságilag művelt terület). A szocialista iparfejlesztés során új bányákat nyitottak a Miková- és a Jedľovec-hegy oldalában, újraindult a zsírkő kitermelése, 1955-56-ban kibővítették a magnezitgyárat, 1966-69-ben új nagyolvasztót is létesítettek. 1964-ben átadták a Vasút utcai alapiskola új épületét. 1966. november 7-én Jolsva visszakapta városi jogállását és hamarosan új lakótelepet is létesítettek. A magnezitbányászat fejlesztése azonban súlyos környezeti károkat okozott az egész Murány-völgyben (ma is Jolsva Szlovákia legszennyezettebb levegőjű városa). Jolsva népessége már az 1970-es években csökkenni kezdett, 1970-ben 3538, 1980-ban 2959, 1991-ben pedig 2508 lakosa volt. A város címerét 1980-ban fogadták el, alapját a 14. századi városcímer képezi. A rendszerváltás után a város súlyos gazdasági válságba került, felerősödtek a gettósodási folyamatok. Az 1990-es évek tömeges elbocsátásai után 2007-ben a Jolsvai Magnezitüzem 1280 dolgozót foglalkoztatott. 2011-ben megszüntették a személyszállítást a Murány-völgyi vasútvonalon.

Mai jelentősége

A Jolsvai Magnezitüzem az ország legfontosabb (a világkészlet mintegy 7 százalékát adó) magnezitlelőhelyére települt, ma is a város gazdaságának meghatározója. Határában fotovoltaikus erőmű működik. A városban szlovák tannyelvű alapiskola, óvoda és egy speciális alapiskola található. Legjelentősebb műemléke a főtéren álló copf-klasszicista stílusú, háromszintes Koháry-kastély, mely 1796-1801 között, az egykori Rátold-vár és a pálosok kolostorának helyén épült. Később mezőgazdasági iskolának és diákotthonnak adott otthont, ma elhanyagolt állapotban van. A városháza, homlokzatán Jolsva címerével 1781-ben épült rokokó, a Vigadó pedig 1845-ben klasszicista stílusban, a városi múzeumnak egy 18. századi polgárház ad otthont. Szent Péternek és Pálnak szentelt kéttornyú római katolikus temploma Gömör egyik legnagyobbja, 1838-49 között épült klasszicista stílusban. Az evangélikus templom az 1780-as években copf-klasszicista stílusban épült, tornyát 1834-ben építették hozzá. A város történelmi központjában számos 18-19. századi építészeti emlék maradt fent, többek között az evangélikus líceum (1784) és a városi vendéglő (1845) épülete. A Gótikus úton fekvő Jolsvát a zöld jelzésű turistaút köti össze a Hrádok turistaközpontjával és a Martonházi-aragonitbarlanggal.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

JOLSVA. Alnovia, Elts Jelsova. Népes mező Város Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Murány hegyéhez kér, Pelsőczhöz pedig más fél mértföldnyire, Murány felé a’ Város’ közepén szép Várhoz hasonlító kastéllyal ékesíttetik; rész szerént Timárok lakják, kereskedők, és szántó vetők, vagynak lakosaik között, kik fa edényeket is készítenek. A’ Városnak két nevezetesebb útszája van; épűletei között leg nevezetesebb a’ Városháza, melly jó intézettel építtetett, Ispotállya in van. Földgye középszerű, de némelly része nehéz mivelésű, legelője elég, fája, malma ’s négy Otszágos vásárja hasznos, a’ szomszéd Vas hámoroknál is pénzt kereshetnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jolsva, (Eltsch, Alnovia, Gallsova), szabadalmas tót mv., Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rozsnyóhoz nyugotra 2 mfldnyire: 1060 kath., 3015 evang. lak., kath. és evang. szentegyházakkal s oskolákkal. A h. Coburg régi kastélya csaknem egészen márványból épült. Határának nagyobb része hegyes; szántóföldjei középszerüek s nem elegendők; rétjei a völgyekben jók, de a Jolsva partjain fekvők gyakran elöntetnek; erdeje mindig kevesbedik, s már nagy részt a hegyek oldalait erdők helyett csak bokrosok fedik; gyümölcsös kertjei nagyon szépek, s a legválogatottabb fajokkal dicsekedhetnek, különösen cseresznyéjök egész erdővel van s híres jóságu. Egyébiránt kézmivességből és kereskedésből több ember él itt, mint földmivelésből. Nevezetesen kézmivesek csak 600-on felül vannak, s ezek közt számos timár (ezek híres bőrt készitnek), fazekas, harangmives, posztó- és guba-csináló találtatik. F. u. h. Coburg.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Jolsva – írja Koburg Fülöp herczeg – az ország legrégibb városainak egyike; első urai, az Ilsvayak kihaltával a pelsűczi Bebekek, majd a Széchyek bírták. Koháry 1720-ban vette meg s így kerűlt 1826-ban családom birtokába. A szomszédos magaslaton épűlt várai nem mentették meg a törökök dúlásától, kik 1556-ban fölégették s 400 lakosát rabszíjra fűzték. Nevezetes épűletei a régi városháza, az evangelikus és a nagyatyám által épített díszes római katholikus templom; említésre méltó két honvédkaszárnyája, továbbá a templarius kolostor helyén épűlt csinos kastélyom. Ebben a kastélyban tartotta Széchy Mária mind a két menyekzőjét 1627-ben és 1644-ben. Van takarékpénztára, két kórháza, szeszgyára, pokróczipartelepe, alsófokú kereskedelmi és nőipariskolája, kis fürdőtelepe. Jolsva szolgabírói hivatal székhelye; itt van továbbá összes birtokaim erdőigazgatósága. Lakosai földmívelésen kivűl iparral foglalkoznak, csizmadiák, szattyánosok, timárok. Számuk megközelíti a harmadfélezret. Gabonapiacza elég élénk. Határában sok jó gyümölcs terem.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Jolsva rendezett tanácsu város, régebben szabadalmazott bányaváros. Fekvése a katonai fölmérések szerint: északi szélességben 48°, 37', 30", keleti hosszúságban 37°, 54', 0"; tengerszín fölötti magassága 258 m. A város dombos területen fekszik, lombos és fenyves erdők szegélyezik. Hegyei közül a Magura fenyves a 881 m. magasságot feléri. Határa 8132.820 □-öl, melyből maga az erdőség 5017.138 □-öl. Fővizei a Murány-folyó és a Jolsva-patak; az utóbbi a város közepén vonul végig. Vizei között több fagymentes, langyos forrásvizet találunk. Emésztő hatásáról nevezetes a „Kamenya” forrás. A városi fürdő vizének pedig kiváló gyógyerőt tulajdonítanak csúzos, köszvényes, nehézkóros s általában izületi és idegbajokban. A vidéknek magyar lakossága hagyományos előszeretettel látogatja e fürdőt. Jó hatásúnak tartják szembajok és idegbántalmak ellen a Koldus-patak vizét.

Magyar Katolikus Lexikon

Jolsva, v. Gömör-Kishont vm. (Jelšava, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm., majd a rozsnyói egyhm. murányi esp. ker-ében. - Tp-át 1397 e. Szt Péter és Pál tit-ra sztelték, a mait 1829: építették. A törökök 1555: elfoglalták. Lakói 1578: ev-ok lettek. 1689: alapították újra. Kegyura 1880: Szász Ágost hg. - Filiái 1917: Baráttelke, Hizsnyó, Korpás, Lubény. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m., szl., ném. - Lakói 1910: 936 r.k., 27 g.k., 3 g.kel., 145 ev., 1519 ref., 212 izr., 4 egyéb vall., össz. 2786; 1940: 1054 r.k., 13 g.k., 1 g.kel., 1297 ev., 98 ref., 184 izr., 25 egyéb vall., össz. 2672; 1991: össz. 2508, m. 115 (4,59%); 2001: össz. 3287, m. 81 (2,46%). ** Némethy 1894:357. - Gerecze II:325. - Schem. Ros. 1913:40.

Helységnévtár

Jolzsva (Jolsva, Jelsava, Ilsva, Illova, Ilsova, Ilsa, Eltsch, Jelschau, Alnovia), RK. 773 Rozsnyó, gk. 18 Sumjácz, kg. 1 - , ÁG. 1796 Tiszáninnen, ref. 46 -, IZR. 96.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Jolsva. A község első megalapítói valószínűleg szláv és germán népek voltak, akik a vármegyei bányákat mívelték. Krisztus születése táján Jolsva határában jelentős arany-, ezüst- és réztermelés folyt, aminek nyomait ma is feltalálhatjuk. A honfoglalás idejében erődítmény állott a község felett: övezetét még ma is fel lehet ismerni. IV. Béla egyik oklevelében, mely 1243-ban kelt, szerepel első ízben a város Illsvavár néven. III. Endre idejéből ismerünk egy másik okiratot, amely possesio Ilsno-ról emlékezik meg. Más irott emlékekben Jelšava, Alsóvia és Jolsva, továbbá Eltsch a város nevének ortográfiája. Mindezek a nevek tót és német nyelven az egerfát jelentik. Az árpádházi királyok érckincsei miatt megbecsülték és védelmükbe vették Jolsvát, számos kiváltságot adva a községnek. A község határában egy kisebb, őrtoronnyal is megerősített vár állott, melyet Óvárnak nevezett a lakosság. Ez a templárius szerzetesrend erődje volt, melyet a tatárok 1241-ben elpusztítottak. A templomos lovagok ezután új rendházat építettek, melynek helyén ma a Coburg-hercegek kastélya áll. A községhatár első birtokosait egy 1243-as oklevél említi, mely szerint Egruch és Éliás grófok is földesurak voltak itt. III. Endrétől Henrikus lovag nyeri később a birtokot, majd az Ilosvay-nemzetség kezén találjuk. Az Anjouk alatt a város ipara virágzásnak indult. Elsősorban a vasbányászat révén érte el a község jelentőségét és kiváltságos helyzetét. Hunfalvy János szerint Nagy Lajos uralkodása alatt Debrecen mellett Jolsva volt az ország kereskedelmének legtekintélyesebb gócpontja. Kiváltságos helyzetét későbbi időkben is megtartotta a város. Rákóczi Györgytől vámmentességet kapott. Mátyás király is elismerte privilégiumait. János király 1539-ben tanácsjoggal ruházta fel a várost, mely 1552-ben a pallosjogot is megkapta. A huszita invázió idején sok cseh és morva telepes költözött a városba, miáltal a község meglehetősen elszlávosodott. A husziták kiűzése után Mátyás király a murányi várparancsnokságnak adományozta a várost, mely ettől kezdve Murány sorsában osztozott. A XVI. század elején a Tornaallyaiak, majd a Basók, többízben a kincstár, a Széchyek, Wesselényi Ferenc, váltakozva a kurucok és labancok, rövid időre pedig Bercsényi Miklós uralták Muránnyal együtt Jolsvát. III. Károly 1720-ban a Koháryaknak adományozza a községet, majd ezektől a Coburgok kapják meg hozományképpen. Ezeket 1851-ben kártalanítva, a város megváltja önnállóságát. Közben nem kímélték Jolsvát a törökjárás hullámai sem. 1556-ban a törökök feldúlták, felégették és 400 embert rabszolgaságba hurcoltak. A Széchy-család uralma alatt a város hosszabb időn át békességet élvezett. Széchy Mária 1627-ben Jolsván tartotta meg esküvőjét Bethlen István gróffal a családi kápolnában, később pedig Wesselényi Ferencnek is állítólag itt esküdött hűséget 1644-ben a „Murányi Vénusz". Wesselényit 1645-ben főispánná nevezték ki és ünnepélyes beiktatása Jolsván történt. 1655-ben pedig nádori méltóságra emelkedett, ami Jolsva felvirágzására is kihatással volt. Sokszor tartottak itt megyegyűlést, sőt a nádor országos jelentőségű összejöveteleket is egybehívott Jolsván. 1829-ben nagy tűzvész pusztított a városban, amelynek majdnem az egész helység áldozatává esett. Akkor égett le a Wesselényi nádor által emelt kápolna is. A szabadságharc küzdelmeiben Jolsva polgárai közül is többen résztvettek. Az abszolutizmus éveiben is kiemelkedő hazafias magatartást tanúsított a város. Az 1859. évi alkotmány ellen az ev. egyház is erélyesen tiltakozott. Coburg Ferdinánd herceg 1849-ben építtette a város főterén a róm. kat. templomot. Ugyanezen a téren áll a Coburg-kastély, mely 1796-ban épült. Érdekes épület a városháza is, melyet 1781-ben emeltek szintén a főtéren. 1897-ben pedig hatalmas honvédkaszárnya épült Jolsván. A község területe 8133 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2566. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cigánytelep, Dúbrava, Melegvízi magnezitgyár, Mésztelep.

Wallaszky Pál

Irodalomtörténeti és egyházi író.<p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Vályi András Bagyanról írva egyebek között megállapítja: <i>Nevezetesíti e’ helyet Valaszki Pál Úrnak itten lett születése, a’ ki a’ Magyar Litteraturáról tett jeles munkájával magának szép hírt, és érdemet szerzett.</i><o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Tanulmányait 1753-tól Selmecbányán, 1756-tól Rimaszombatban, 1757–1767-ben Pozsonyban végezte. Közben 1761–1763-ban nevelő volt. 1767–1769-ben különböző németországi (Lipcse, Halle, Wittenberg, Berlin) egyetemeken tanult. Tanulmányútja során Rotarides Mihály magyar irodalomtörténeti anyagának kiegészítésén dolgozott.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Hazatérése után 1769-től tótkomlósi, 1780-tól cinkotai, 1783-tól jolsvai evangélikus lelkész és gömöri esperes.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Az első rendszeres magyar irodalomtörténet írója. Latin nyelvű egyházi műveket és szlovák prédikációkat is közreadott.<o:p></o:p></span></p><p> </p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><b><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif">Főbb művei:</span></b><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif"> <i>Conspectus rei publicae literariae in Hungaria</i>, 1785 (2. bővített és javított kiadás: 1808).<o:p></o:p></span></p>
1742. 1. 29.
Bagyan - megszületett
1753
Selmecbánya - tanult
1756
Rimaszombat - tanult
1783 - 1824
Jolsva - egyházi szolgálatot végzett
1824. 9. 29.
Jolsva - elhunyt

Janics Kálmán

<p><i>orvos, történész, politikus</i>. 1937-ben a pozsonyi egyetem orvosi karán szerzett oklevelet. 1937–1942 között előbb Trencsénben, majd Komáromban volt kórházi alorvos. Ezt követően Jolsván városi orvos. Amikor 1978-ben Svájcban megjelent a felvidéki magyarság 1945 utáni meghurcoltatásának történetét összefoglaló<i> A hontalanság évei</i> c. munkája, kitiltották a Rozsnyói járásból és visszatért szülőfalujába. Az 1989 után egyik alapítója és tiszteletbeli elnöke lett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. 1968–1970 között számos tényfeltáró írást közölt a felvidéki magyarok meghurcoltatásáról és a nemzetiségi kérdésről. </p>
1912. 12. 29.
Vágkirályfa - megszületett
1937 - 1938
1939 - 1942
1943 - 1978
2003. 8. 20.
Vágkirályfa - elhunyt
Névelőfordulások
1243
Ilswa
1564
Jelssawa
1573
Jolssowa
1582
Ölch alias Ilschwa
1594
Oltcz
1598
Jelsowa
1773
Alnovia, Jolsva, Elesch, Jalssowa,
1786
Alnovia, Eltsch, Jelschau,
1808
Jolsva, Eltsch, Jelssawa,
1863
Jólsva,
1873
Jolsva,
1888
Jólsva,
1892
Jolsva,
1920
Jelšava
1945
Jelšava

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: (Námestie republiky) 499
Telefon: 0584482631
Fax: 0584482730

Honlap: jelsava.sk

Hivatali órák:

Polgármester:
Kolesár Milan (KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO))

Képviselő-testület:
Repák Peter (Független)
Zapletal Pavol (KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO))
Simanová Emília (KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO))
Pašiak Ivan (KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO))
Gurský Jozef (KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO))
Přibylová Eva (KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO))
Koto Ladislav (KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO))
Žilka Attila (SMER-SD)
Szabo Karol (SNS)
Független 11% Független 1 képviselö KDH, SaS... 67% KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO) 6 képviselö SMER-SD 11% SMER-SD 1 képviselö SNS 11% SNS 1 képviselö 9 képviselö
Špeciálna základná škola

Nám.Republiky 62

Základná škola s materskou školou Jelšava

Železničná 245

Mestské múzeum Jelšava

Námestie republiky 52

Osvetové centrum vyšehradskej kultúry Jelšava

Námestie republiky 52

Jolsva Posta

Námestie republiky 64

Jolsvai Rendőrörs

UL. Teplická 272

Alapiskola és óvoda

Železničná 245

Praktická škola

Nám.republiky 62

EP - ZŠ s MŠ

Jesenského 341

Speciális Alapiskola

Nám.Republiky 62

Anyakönyvi Hivatal

Námestie republiky 499

Jolsva város

Námestie republiky 499

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
ruszinok
romák
ukránok
csehek
németek
egyéb
ismeretlen
1910
1921
1991
2001
2011
Nemzet Százalék
összlétszám 2846
magyarok 2289 80%
szlovákok 449 16%
ruszinok 1 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 42 1%
egyéb 65 2%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 2822
magyarok 501 18%
szlovákok 1872 66%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 125 4%
egyéb 324 11%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 2508
magyarok 115 5%
szlovákok 2086 83%
ruszinok 0 0%
romák 279 11%
ukránok 0 0%
csehek 24 1%
németek 1 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 3 0%
összlétszám 3287
magyarok 81 2%
szlovákok 2774 84%
ruszinok 0 0%
romák 312 9%
ukránok 2 0%
csehek 38 1%
németek 1 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 79 2%
összlétszám 3229
magyarok 42 1%
szlovákok 2195 68%
ruszinok 0 0%
romák 477 15%
ukránok 1 0%
csehek 16 0%
németek 2 0%
egyéb 3 0%
ismeretlen 493 15%
  • 40,1 %%
    Romák aránya (Roma Atlasz 2013)





Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 2303
Választási részvétel: 34.35 %
Kiadott boríték: 791
Bedobott boríték: 781

Polgármester

Érvényes szavazólap: 763
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Kolesár Milan 608 79.69 % KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Benčö Peter 155 20.31 % SMER-SD

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Repák Peter 385 Független
Szabo Karol 334 SNS
Zapletal Pavol 330 KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Simanová Emília 305 KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Pašiak Ivan 289 KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Gurský Jozef 278 KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Přibylová Eva 268 KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Žilka Attila 248 SMER-SD
Koto Ladislav 237 KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)

Képviselők

2014
SIEŤ, SDKÚ-DS 77.78% SIEŤ, SDKÚ-DS 7 képviselö KSS 11.11% KSS 1 képviselö SMER-SD 11.11% SMER-SD 1 képviselö 9 képviselö
2018
Független 11.11% Független 1 képviselö SNS 11.11% SNS 1 képviselö KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO) 66.67% KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO) 6 képviselö SMER-SD 11.11% SMER-SD 1 képviselö 9 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 2278
Választási részvétel: 11.46 %
Kiadott boríték: 261
Bedobott boríték: 259
Választásra jogosult: 2284
Választási részvétel: 22.20 %
Kiadott boríték: 507
Bedobott boríték: 507
Választásra jogosult: 2 314
Választási részvétel: 23,94 %
Kiadott boríték: 554
Bedobott boríték: 554

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 247
1.forduló
Érvényes szavazólap: 123223
Érvényes szavazólap: 495
Érvényes szavazólap: 204321
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Marian Kotleba 122 49.39 % ĽS Naše Slovensko
Vladimír Maňka 54 21.86 % SMER - SD, SZ, HZD, ĽS-HZDS, SMS, SMK-MKP, KDH
Ľudovít Kaník 27 10.93 % SDKÚ - DS, MOST - HÍD, SaS
Emil Samko 19 7.69 % KĽS
Karol Konárik 9 3.64 % SNS
Ladislav Fízik 7 2.83 % ASV
Jaroslav Sekerka 3 1.21 % KSS
Andrea Jenčíková 3 1.21 % NP
Pavel Chovanec 1 0.40 % ÚSVIT
Jozef Sásik 1 0.40 % SĽS
Ondrej Binder 1 0.40 % Független
Vladimír Maňka 149 29.80% KDH, ĽS-HZDS, SMER - SD, SMK-MKP, SMS, SZ, HZD
Ján Lunter 179 36.16 % Független
Marian Kotleba 161 32.53 % ĽSNS
Martin Juhaniak 42 8.48 % Független
Igor Kašper 35 7.07 % Független
Martin Klus 15 3.03 % SaS, OĽaNO, NOVA, OKS, KDH
Milan Urbáni 13 2.63 % SMS
Vojtech Kökény 12 2.42 % SRK
Viliam Baňák 9 1.82 % JĽSS
Miroslav Gálik 7 1.41 % NAS
Jozef Šimko 7 1.41 % Független
Michal Kantor 4 0.81 % SZS
Alena Pivovarčiová 4 0.81 % NP
Stanislav Mičev 2 0.40 % Független
Pavel Greksa 2 0.40 % Független
Ivan Saktor 2 0.40 % Független
Zdenek Očovan 1 0.20 % NAJ
Jozef Sásik 0 0.00 % SĽSAH
Vladimír Maňka 60960 49.47 % SMER - SD, SZ, HZD, ĽS-HZDS, SMS, SMK-MKP, KDH
Marian Kotleba 26251 21.30 % ĽS Naše Slovensko
Ľudovít Kaník 18571 15.07 % SDKÚ - DS, MOST - HÍD, SaS
Karol Konárik 5056 4.10 % SNS
Ondrej Binder 4022 3.26 % Független
Ladislav Fízik 2521 2.05 % ASV
Andrea Jenčíková 1401 1.14 % NP
Emil Samko 1346 1.09 % KĽS
Jaroslav Sekerka 1314 1.07 % KSS
Pavel Chovanec 1067 0.87 % ÚSVIT
Jozef Sásik 714 0.58 % SĽS
Marian Kotleba 71397 55.54% ĽS Naše Slovensko
Ján Lunter 99169 48.54 % Független
Marian Kotleba 47502 23.25 % ĽSNS
Igor Kašper 21741 10.64 % Független
Martin Juhaniak 19785 9.68 % Független
Milan Urbáni 2478 1.21 % SMS
Pavel Greksa 2271 1.11 % Független
Martin Klus 1877 0.92 % SaS, OĽaNO, NOVA, OKS, KDH
Jozef Šimko 1698 0.83 % Független
Miroslav Gálik 1632 0.80 % NAS
Vojtech Kökény 1563 0.76 % SRK
Stanislav Mičev 1130 0.55 % Független
Viliam Baňák 997 0.49 % JĽSS
Michal Kantor 725 0.35 % SZS
Ivan Saktor 589 0.29 % Független
Alena Pivovarčiová 553 0.27 % NP
Jozef Sásik 392 0.19 % SĽSAH
Zdenek Očovan 219 0.11 % NAJ

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 244
Érvényes szavazólap: 543
Érvényes szavazólap: 9620
# Név Szavazat Százalék Párt
Jozef Gurský 96 39.34% KSS
Ján Šeševička 93 38.11% Független
Eva Cireňová 66 27.05% SMER - SD, KDH
Július Laššan 57 23.36% KDH, SMER - SD
Emil Samko 33 13.52% KĽS
Ján Germánus 31 12.70% NOVA, SaS, SDKÚ - DS
Zuzana Nemogová 29 11.89% ĽS Naše Slovensko
Július Buchta 29 11.89% SNS
Ľudovít Štítnický 28 11.48% SMS
Jaroslav Kacián 24 9.84% ĽS Naše Slovensko
Marek Nosko 21 8.61% Független
Rudolf Steigavf 16 6.56% SĽS
Eva Hicárová 12 4.92% Független
Katarína Danišová 9 3.69% KDH, SMER - SD
Andrea Hroncová 8 3.28% HZD, ĽS-HZDS
Andrea Jenčíková 7 2.87% NP
Ľudovít Sendrei 5 2.05% SRK
Dušan Ďuriška 3 1.23% SĽS
Ladislav Nagy 3 1.23% MOST - HÍD
Anna Szögedi 2 0.82% SMK-MKP
Branislav Skaloš 2 0.82% KSS
Nikoleta Gallová 2 0.82% NP
Milan Kolesár 441 81.22% SaS, OKS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA
Július Buchta 111 20.44% SNS
Július Laššan 88 16.21% SMER-SD
Pavel Alexa 78 14.36% ĽS Naše Slovensko
Vladimíra Šmidtová 71 13.08% ĽS Naše Slovensko
Martin Kvetko 69 12.71% Független
Svetoslav Albíni 53 9.76% Független
Stanislav Ružáni 52 9.58% ĽS Naše Slovensko
Ondrej Bafia 37 6.81% SMER-SD
Hilda Puterová 26 4.79% STRANA MODERNÉHO SLOVENSKA (SMS)
Dávid Galovič 24 4.42% Független
Dušan Ďuriška 18 3.31% Slovenská ľudová strana (SĽS)
János Deák 16 2.95% SMK-MKP
Ján Brzáč 14 2.58% STRANA MODERNÉHO SLOVENSKA (SMS)
Gabriela Tamášová 13 2.39% SRK
Ladislav Lukáč 11 2.03% SNS
Mária Duszová 11 2.03% Független
Anna Szögedi 7 1.29% SMK-MKP
Alena Zelinová 6 1.10% SNS
Roland Kovács 5 0.92% Független
Zsuzsa Hunyák 2 0.37% SMK-MKP
Ján Šeševička 2256 0.00% Független
Eva Cireňová 2205 0.00% SMER - SD, KDH
Július Laššan 2152 0.00% KDH, SMER - SD
Anna Szögedi 1855 0.00% SMK-MKP
Marek Nosko 1160 0.00% Független
Katarína Danišová 1069 0.00% SMER - SD, KDH
Ladislav Nagy 966 0.00% MOST - HÍD
Eva Hicárová 533 0.00% Független
Zuzana Nemogová 530 0.00% ĽS Naše Slovensko
Július Buchta 509 0.00% SNS
Ján Germánus 468 0.00% NOVA, SaS, SDKÚ - DS
Jaroslav Kacián 421 0.00% ĽS Naše Slovensko
Jozef Gurský 289 0.00% KSS
Ľudovít Sendrei 280 0.00% SRK
Dušan Ďuriška 255 0.00% SĽS
Ľudovít Štítnický 236 0.00% SMS
Nikoleta Gallová 234 0.00% NP
Emil Samko 187 0.00% KĽS
Andrea Jenčíková 156 0.00% NP
Andrea Hroncová 151 0.00% HZD, ĽS-HZDS
Rudolf Steigavf 147 0.00% SĽS
Branislav Skaloš 110 0.00% KSS
Milan Kolesár 2906 30.21% SaS, OKS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA
Július Laššan 2480 25.78% SMER-SD
Július Buchta 2061 21.42% SNS
Svetoslav Albíni 1635 17.00% Független
Ondrej Bafia 1490 15.49% SMER-SD
Martin Kvetko 1470 15.28% Független
Anna Szögedi 1448 15.05% SMK-MKP
Pavel Alexa 1212 12.60% ĽS Naše Slovensko
Mária Duszová 1136 11.81% Független
János Deák 1018 10.58% SMK-MKP
Vladimíra Šmidtová 1017 10.57% ĽS Naše Slovensko
Zsuzsa Hunyák 995 10.34% SMK-MKP
Dávid Galovič 968 10.06% Független
Hilda Puterová 846 8.79% STRANA MODERNÉHO SLOVENSKA (SMS)
Stanislav Ružáni 802 8.34% ĽS Naše Slovensko
Ján Brzáč 519 5.40% STRANA MODERNÉHO SLOVENSKA (SMS)
Alena Zelinová 447 4.65% SNS
Dušan Ďuriška 365 3.79% Slovenská ľudová strana (SĽS)
Roland Kovács 327 3.40% Független
Ladislav Lukáč 248 2.58% SNS
Gabriela Tamášová 230 2.39% SRK

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Tornalja 264 59.06 %
Nagyrőce 45 10.07 %
Ratkósebes 25 5.59 %
Lice 23 5.15 %
Sajógömör 13 2.91 %
Felsőfalu 7 1.57 %
Lubény 7 1.57 %
Jolsva 6 1.34 %
Ratkó 6 1.34 %
Kövi 5 1.12 %
Gerlice 4 0.89 %
Szkáros 4 0.89 %
Gömörfalva 4 0.89 %
Murányhosszúrét 4 0.89 %
Murányalja 3 0.67 %
Lehelfalva 3 0.67 %
Újvásár 2 0.45 %
Hizsnyó 2 0.45 %
Alsófalu 2 0.45 %
Deresk 2 0.45 %
Szásza 2 0.45 %
Zsór 2 0.45 %
Otrokócs 2 0.45 %
Murányhuta 2 0.45 %
Murányszabadi 1 0.22 %
Kisperlász 1 0.22 %
Gömörrákos 1 0.22 %
Baráttelke 1 0.22 %
Lévárt 1 0.22 %
Gömörliget 1 0.22 %
Szirk 1 0.22 %
Turcsok 1 0.22 %
Nandrás 0 0.00 %
Kakasalja 0 0.00 %
Gice 0 0.00 %
Poloszkó 0 0.00 %
Felsőrás 0 0.00 %
Süvete 0 0.00 %
Jolsvatapolca 0 0.00 %
Vizesrét 0 0.00 %
Kisvisnyó 0 0.00 %
Lőkös 0 0.00 %
Tornalja 932 64.36 %
Sajógömör 81 5.59 %
Nagyrőce 57 3.94 %
Lice 45 3.11 %
Gömörfalva 40 2.76 %
Gice 37 2.56 %
Szirk 37 2.56 %
Deresk 33 2.28 %
Felsőrás 30 2.07 %
Lévárt 20 1.38 %
Gömörliget 18 1.24 %
Lőkös 16 1.10 %
Otrokócs 15 1.04 %
Alsófalu 13 0.90 %
Szkáros 12 0.83 %
Zsór 9 0.62 %
Felsőfalu 7 0.48 %
Jolsvatapolca 7 0.48 %
Jolsva 7 0.48 %
Ratkósebes 5 0.35 %
Ratkó 4 0.28 %
Murányalja 3 0.21 %
Kisvisnyó 3 0.21 %
Lubény 3 0.21 %
Lehelfalva 2 0.14 %
Kövi 2 0.14 %
Szásza 2 0.14 %
Újvásár 2 0.14 %
Murányhuta 1 0.07 %
Murányhosszúrét 1 0.07 %
Baráttelke 1 0.07 %
Süvete 1 0.07 %
Turcsok 1 0.07 %
Vizesrét 1 0.07 %
Kakasalja 0 0.00 %
Gömörrákos 0 0.00 %
Gerlice 0 0.00 %
Poloszkó 0 0.00 %
Hizsnyó 0 0.00 %
Kisperlász 0 0.00 %
Nandrás 0 0.00 %
Murányszabadi 0 0.00 %
Nagyrőce 73 20.00 %
Kövi 72 19.73 %
Tornalja 26 7.12 %
Kisperlász 20 5.48 %
Szirk 19 5.21 %
Jolsva 18 4.93 %
Ratkósebes 14 3.84 %
Murányalja 13 3.56 %
Gömörrákos 9 2.47 %
Deresk 8 2.19 %
Ratkó 8 2.19 %
Szásza 7 1.92 %
Lubény 7 1.92 %
Nandrás 6 1.64 %
Jolsvatapolca 5 1.37 %
Turcsok 5 1.37 %
Gömörfalva 5 1.37 %
Lice 4 1.10 %
Hizsnyó 4 1.10 %
Murányhosszúrét 4 1.10 %
Sajógömör 4 1.10 %
Kakasalja 4 1.10 %
Vizesrét 3 0.82 %
Újvásár 3 0.82 %
Zsór 3 0.82 %
Baráttelke 3 0.82 %
Poloszkó 2 0.55 %
Murányhuta 2 0.55 %
Otrokócs 2 0.55 %
Felsőfalu 2 0.55 %
Süvete 2 0.55 %
Gömörliget 2 0.55 %
Lehelfalva 2 0.55 %
Alsófalu 1 0.27 %
Szkáros 1 0.27 %
Murányszabadi 1 0.27 %
Gice 1 0.27 %
Lévárt 0 0.00 %
Gerlice 0 0.00 %
Lőkös 0 0.00 %
Felsőrás 0 0.00 %
Kisvisnyó 0 0.00 %
Nagyrőce 553 57.13 %
Tornalja 71 7.33 %
Murányhosszúrét 40 4.13 %
Murányalja 39 4.03 %
Lubény 39 4.03 %
Lehelfalva 39 4.03 %
Vizesrét 33 3.41 %
Jolsva 24 2.48 %
Szirk 13 1.34 %
Gömörliget 12 1.24 %
Ratkósebes 11 1.14 %
Ratkó 8 0.83 %
Gice 7 0.72 %
Hizsnyó 7 0.72 %
Murányhuta 6 0.62 %
Gömörrákos 6 0.62 %
Jolsvatapolca 6 0.62 %
Kakasalja 6 0.62 %
Murányszabadi 6 0.62 %
Lice 5 0.52 %
Sajógömör 5 0.52 %
Szásza 4 0.41 %
Turcsok 4 0.41 %
Kövi 3 0.31 %
Deresk 3 0.31 %
Otrokócs 2 0.21 %
Süvete 2 0.21 %
Gömörfalva 2 0.21 %
Szkáros 2 0.21 %
Újvásár 2 0.21 %
Baráttelke 2 0.21 %
Poloszkó 1 0.10 %
Alsófalu 1 0.10 %
Kisperlász 1 0.10 %
Nandrás 1 0.10 %
Zsór 1 0.10 %
Felsőfalu 1 0.10 %
Gerlice 0 0.00 %
Lévárt 0 0.00 %
Lőkös 0 0.00 %
Kisvisnyó 0 0.00 %
Felsőrás 0 0.00 %
Tornalja 43 18.70 %
Gömörfalva 38 16.52 %
Nagyrőce 30 13.04 %
Lice 22 9.57 %
Kövi 14 6.09 %
Jolsva 13 5.65 %
Murányhosszúrét 9 3.91 %
Süvete 9 3.91 %
Sajógömör 8 3.48 %
Deresk 5 2.17 %
Otrokócs 5 2.17 %
Szirk 4 1.74 %
Ratkó 4 1.74 %
Turcsok 3 1.30 %
Felsőfalu 3 1.30 %
Ratkósebes 2 0.87 %
Lubény 2 0.87 %
Gömörliget 2 0.87 %
Murányhuta 2 0.87 %
Murányalja 2 0.87 %
Gömörrákos 2 0.87 %
Vizesrét 1 0.43 %
Zsór 1 0.43 %
Jolsvatapolca 1 0.43 %
Szásza 1 0.43 %
Baráttelke 1 0.43 %
Lehelfalva 1 0.43 %
Alsófalu 1 0.43 %
Kisperlász 1 0.43 %
Nandrás 0 0.00 %
Lőkös 0 0.00 %
Murányszabadi 0 0.00 %
Gice 0 0.00 %
Poloszkó 0 0.00 %
Újvásár 0 0.00 %
Felsőrás 0 0.00 %
Gerlice 0 0.00 %
Kakasalja 0 0.00 %
Szkáros 0 0.00 %
Hizsnyó 0 0.00 %
Kisvisnyó 0 0.00 %
Lévárt 0 0.00 %
Nagyrőce 523 61.82 %
Lubény 44 5.20 %
Jolsva 26 3.07 %
Vizesrét 21 2.48 %
Murányhosszúrét 19 2.25 %
Süvete 17 2.01 %
Tornalja 15 1.77 %
Nandrás 15 1.77 %
Lehelfalva 14 1.65 %
Kakasalja 12 1.42 %
Hizsnyó 11 1.30 %
Turcsok 11 1.30 %
Lice 11 1.30 %
Baráttelke 10 1.18 %
Murányhuta 10 1.18 %
Jolsvatapolca 10 1.18 %
Murányalja 9 1.06 %
Ratkósebes 9 1.06 %
Gömörrákos 8 0.95 %
Gömörliget 8 0.95 %
Murányszabadi 6 0.71 %
Otrokócs 5 0.59 %
Ratkó 5 0.59 %
Kisperlász 4 0.47 %
Szirk 4 0.47 %
Sajógömör 4 0.47 %
Szásza 3 0.35 %
Gice 3 0.35 %
Poloszkó 2 0.24 %
Gömörfalva 2 0.24 %
Szkáros 2 0.24 %
Kövi 1 0.12 %
Újvásár 1 0.12 %
Felsőfalu 1 0.12 %
Lévárt 0 0.00 %
Felsőrás 0 0.00 %
Lőkös 0 0.00 %
Deresk 0 0.00 %
Alsófalu 0 0.00 %
Gerlice 0 0.00 %
Kisvisnyó 0 0.00 %
Zsór 0 0.00 %
Szirk 147 28.32 %
Nagyrőce 90 17.34 %
Turcsok 35 6.74 %
Ratkó 22 4.24 %
Nandrás 17 3.28 %
Szásza 16 3.08 %
Jolsva 14 2.70 %
Gömörrákos 12 2.31 %
Tornalja 11 2.12 %
Sajógömör 11 2.12 %
Lubény 10 1.93 %
Baráttelke 9 1.73 %
Jolsvatapolca 8 1.54 %
Kövi 8 1.54 %
Gerlice 8 1.54 %
Ratkósebes 8 1.54 %
Lehelfalva 8 1.54 %
Gömörfalva 7 1.35 %
Újvásár 7 1.35 %
Kisperlász 7 1.35 %
Murányhosszúrét 6 1.16 %
Lice 6 1.16 %
Vizesrét 6 1.16 %
Murányalja 5 0.96 %
Poloszkó 5 0.96 %
Gömörliget 5 0.96 %
Otrokócs 4 0.77 %
Süvete 4 0.77 %
Hizsnyó 4 0.77 %
Kakasalja 4 0.77 %
Felsőfalu 4 0.77 %
Deresk 3 0.58 %
Murányszabadi 3 0.58 %
Gice 2 0.39 %
Lévárt 1 0.19 %
Murányhuta 1 0.19 %
Szkáros 1 0.19 %
Felsőrás 0 0.00 %
Alsófalu 0 0.00 %
Lőkös 0 0.00 %
Kisvisnyó 0 0.00 %
Zsór 0 0.00 %
Tornalja 601 59.04 %
Sajógömör 59 5.80 %
Gömörfalva 40 3.93 %
Nagyrőce 27 2.65 %
Deresk 24 2.36 %
Süvete 23 2.26 %
Otrokócs 22 2.16 %
Lévárt 22 2.16 %
Gice 22 2.16 %
Alsófalu 17 1.67 %
Jolsva 16 1.57 %
Felsőrás 15 1.47 %
Lőkös 15 1.47 %
Szásza 15 1.47 %
Lice 14 1.38 %
Gömörliget 10 0.98 %
Jolsvatapolca 10 0.98 %
Szkáros 10 0.98 %
Zsór 9 0.88 %
Szirk 7 0.69 %
Murányalja 5 0.49 %
Turcsok 5 0.49 %
Felsőfalu 5 0.49 %
Murányhosszúrét 5 0.49 %
Baráttelke 4 0.39 %
Lubény 3 0.29 %
Ratkó 2 0.20 %
Murányszabadi 2 0.20 %
Kövi 2 0.20 %
Gömörrákos 1 0.10 %
Ratkósebes 1 0.10 %
Kisperlász 1 0.10 %
Nandrás 1 0.10 %
Hizsnyó 1 0.10 %
Kakasalja 1 0.10 %
Kisvisnyó 1 0.10 %
Murányhuta 0 0.00 %
Lehelfalva 0 0.00 %
Újvásár 0 0.00 %
Vizesrét 0 0.00 %
Poloszkó 0 0.00 %
Gerlice 0 0.00 %
Nagyrőce 1 270 61.62 %
Jolsva 111 5.39 %
Tornalja 74 3.59 %
Murányalja 61 2.96 %
Ratkósebes 59 2.86 %
Vizesrét 54 2.62 %
Lehelfalva 51 2.47 %
Lubény 51 2.47 %
Szirk 37 1.80 %
Murányhosszúrét 34 1.65 %
Hizsnyó 28 1.36 %
Baráttelke 25 1.21 %
Jolsvatapolca 21 1.02 %
Kövi 20 0.97 %
Murányszabadi 16 0.78 %
Murányhuta 15 0.73 %
Gömörliget 13 0.63 %
Ratkó 13 0.63 %
Turcsok 10 0.49 %
Szásza 10 0.49 %
Gice 9 0.44 %
Újvásár 9 0.44 %
Gömörrákos 8 0.39 %
Kakasalja 7 0.34 %
Lice 6 0.29 %
Kisperlász 6 0.29 %
Poloszkó 6 0.29 %
Gömörfalva 5 0.24 %
Nandrás 5 0.24 %
Sajógömör 5 0.24 %
Szkáros 4 0.19 %
Gerlice 4 0.19 %
Süvete 3 0.15 %
Deresk 3 0.15 %
Felsőfalu 3 0.15 %
Zsór 3 0.15 %
Otrokócs 1 0.05 %
Alsófalu 1 0.05 %
Felsőrás 0 0.00 %
Lőkös 0 0.00 %
Lévárt 0 0.00 %
Kisvisnyó 0 0.00 %
Nagyrőce 1 264 50.97 %
Vizesrét 190 7.66 %
Lubény 95 3.83 %
Jolsva 88 3.55 %
Murányalja 77 3.10 %
Tornalja 67 2.70 %
Lehelfalva 67 2.70 %
Murányhosszúrét 63 2.54 %
Hizsnyó 54 2.18 %
Jolsvatapolca 52 2.10 %
Baráttelke 46 1.85 %
Turcsok 41 1.65 %
Szirk 41 1.65 %
Murányszabadi 33 1.33 %
Ratkósebes 33 1.33 %
Otrokócs 31 1.25 %
Kövi 25 1.01 %
Lice 24 0.97 %
Kakasalja 21 0.85 %
Ratkó 20 0.81 %
Gömörrákos 20 0.81 %
Gömörliget 18 0.73 %
Nandrás 17 0.69 %
Gice 14 0.56 %
Murányhuta 13 0.52 %
Felsőfalu 7 0.28 %
Kisperlász 7 0.28 %
Sajógömör 6 0.24 %
Szásza 6 0.24 %
Szkáros 5 0.20 %
Deresk 5 0.20 %
Gömörfalva 5 0.20 %
Poloszkó 5 0.20 %
Újvásár 5 0.20 %
Süvete 4 0.16 %
Zsór 4 0.16 %
Lőkös 3 0.12 %
Gerlice 1 0.04 %
Lévárt 1 0.04 %
Alsófalu 1 0.04 %
Kisvisnyó 1 0.04 %
Felsőrás 0 0.00 %
Nagyrőce 84 33.87 %
Tornalja 24 9.68 %
Lubény 17 6.85 %
Szirk 12 4.84 %
Jolsva 11 4.44 %
Gerlice 10 4.03 %
Vizesrét 9 3.63 %
Lehelfalva 7 2.82 %
Murányalja 7 2.82 %
Kövi 6 2.42 %
Turcsok 6 2.42 %
Jolsvatapolca 5 2.02 %
Lice 4 1.61 %
Murányhosszúrét 4 1.61 %
Sajógömör 4 1.61 %
Hizsnyó 3 1.21 %
Gice 3 1.21 %
Gömörliget 3 1.21 %
Baráttelke 3 1.21 %
Gömörfalva 3 1.21 %
Ratkósebes 3 1.21 %
Gömörrákos 3 1.21 %
Murányszabadi 2 0.81 %
Szkáros 2 0.81 %
Újvásár 2 0.81 %
Otrokócs 2 0.81 %
Zsór 2 0.81 %
Murányhuta 2 0.81 %
Nandrás 1 0.40 %
Kakasalja 1 0.40 %
Szásza 1 0.40 %
Süvete 1 0.40 %
Felsőfalu 1 0.40 %
Poloszkó 0 0.00 %
Kisperlász 0 0.00 %
Felsőrás 0 0.00 %
Lévárt 0 0.00 %
Ratkó 0 0.00 %
Deresk 0 0.00 %
Alsófalu 0 0.00 %
Kisvisnyó 0 0.00 %
Lőkös 0 0.00 %
Nagyrőce 687 46.73 %
Murányhosszúrét 163 11.09 %
Murányalja 120 8.16 %
Tornalja 73 4.97 %
Jolsva 69 4.69 %
Lehelfalva 43 2.93 %
Vizesrét 36 2.45 %
Lubény 30 2.04 %
Ratkósebes 23 1.56 %
Szirk 22 1.50 %
Ratkó 21 1.43 %
Hizsnyó 20 1.36 %
Gömörliget 14 0.95 %
Gice 13 0.88 %
Kövi 13 0.88 %
Murányhuta 12 0.82 %
Murányszabadi 12 0.82 %
Baráttelke 12 0.82 %
Jolsvatapolca 12 0.82 %
Lice 11 0.75 %
Gömörrákos 10 0.68 %
Kisperlász 9 0.61 %
Süvete 9 0.61 %
Deresk 8 0.54 %
Kakasalja 6 0.41 %
Nandrás 5 0.34 %
Otrokócs 4 0.27 %
Turcsok 4 0.27 %
Újvásár 3 0.20 %
Felsőfalu 2 0.14 %
Szásza 1 0.07 %
Lőkös 1 0.07 %
Szkáros 1 0.07 %
Sajógömör 1 0.07 %
Zsór 0 0.00 %
Lévárt 0 0.00 %
Gerlice 0 0.00 %
Gömörfalva 0 0.00 %
Poloszkó 0 0.00 %
Alsófalu 0 0.00 %
Kisvisnyó 0 0.00 %
Felsőrás 0 0.00 %
Nagyrőce 980 33.72 %
Jolsva 441 15.18 %
Tornalja 166 5.71 %
Lubény 125 4.30 %
Lehelfalva 105 3.61 %
Jolsvatapolca 90 3.10 %
Murányalja 84 2.89 %
Sajógömör 82 2.82 %
Vizesrét 75 2.58 %
Murányhosszúrét 71 2.44 %
Hizsnyó 66 2.27 %
Gömörliget 65 2.24 %
Lice 64 2.20 %
Kövi 52 1.79 %
Baráttelke 47 1.62 %
Gömörrákos 40 1.38 %
Gice 34 1.17 %
Szirk 31 1.07 %
Otrokócs 29 1.00 %
Kisperlász 27 0.93 %
Nandrás 26 0.89 %
Ratkó 20 0.69 %
Kakasalja 20 0.69 %
Süvete 20 0.69 %
Deresk 19 0.65 %
Ratkósebes 19 0.65 %
Murányszabadi 16 0.55 %
Szkáros 13 0.45 %
Felsőrás 12 0.41 %
Turcsok 11 0.38 %
Murányhuta 9 0.31 %
Lőkös 8 0.28 %
Felsőfalu 8 0.28 %
Gömörfalva 7 0.24 %
Lévárt 4 0.14 %
Szásza 4 0.14 %
Alsófalu 4 0.14 %
Gerlice 4 0.14 %
Újvásár 3 0.10 %
Kisvisnyó 3 0.10 %
Poloszkó 1 0.03 %
Zsór 1 0.03 %
Tornalja 315 27.73 %
Deresk 153 13.47 %
Sajógömör 109 9.60 %
Gömörfalva 80 7.04 %
Szirk 73 6.43 %
Nagyrőce 69 6.07 %
Otrokócs 62 5.46 %
Lice 34 2.99 %
Lévárt 30 2.64 %
Szkáros 28 2.46 %
Felsőrás 26 2.29 %
Zsór 17 1.50 %
Süvete 16 1.41 %
Lőkös 15 1.32 %
Kisvisnyó 12 1.06 %
Jolsva 11 0.97 %
Felsőfalu 10 0.88 %
Alsófalu 10 0.88 %
Kövi 7 0.62 %
Gice 7 0.62 %
Murányhosszúrét 6 0.53 %
Szásza 6 0.53 %
Gömörrákos 5 0.44 %
Murányalja 5 0.44 %
Ratkó 5 0.44 %
Lubény 4 0.35 %
Murányhuta 3 0.26 %
Turcsok 3 0.26 %
Ratkósebes 2 0.18 %
Lehelfalva 2 0.18 %
Nandrás 2 0.18 %
Gömörliget 2 0.18 %
Jolsvatapolca 2 0.18 %
Baráttelke 1 0.09 %
Poloszkó 1 0.09 %
Murányszabadi 1 0.09 %
Hizsnyó 1 0.09 %
Vizesrét 1 0.09 %
Kakasalja 0 0.00 %
Gerlice 0 0.00 %
Kisperlász 0 0.00 %
Újvásár 0 0.00 %
Nagyrőce 726 48.72 %
Vizesrét 157 10.54 %
Lubény 62 4.16 %
Jolsvatapolca 44 2.95 %
Kövi 42 2.82 %
Lehelfalva 39 2.62 %
Murányhosszúrét 39 2.62 %
Murányalja 37 2.48 %
Jolsva 37 2.48 %
Szirk 30 2.01 %
Tornalja 30 2.01 %
Hizsnyó 28 1.88 %
Süvete 24 1.61 %
Baráttelke 20 1.34 %
Murányhuta 19 1.28 %
Murányszabadi 15 1.01 %
Ratkó 14 0.94 %
Gice 13 0.87 %
Szásza 13 0.87 %
Gömörliget 12 0.81 %
Turcsok 12 0.81 %
Gömörrákos 11 0.74 %
Ratkósebes 10 0.67 %
Kisperlász 10 0.67 %
Kakasalja 8 0.54 %
Nandrás 7 0.47 %
Deresk 6 0.40 %
Sajógömör 5 0.34 %
Lice 4 0.27 %
Felsőfalu 4 0.27 %
Újvásár 3 0.20 %
Gömörfalva 2 0.13 %
Poloszkó 2 0.13 %
Otrokócs 1 0.07 %
Gerlice 1 0.07 %
Szkáros 1 0.07 %
Lévárt 1 0.07 %
Kisvisnyó 1 0.07 %
Felsőrás 0 0.00 %
Lőkös 0 0.00 %
Alsófalu 0 0.00 %
Zsór 0 0.00 %
Nagyrőce 527 43.48 %
Szirk 80 6.60 %
Jolsva 78 6.44 %
Tornalja 57 4.70 %
Lubény 52 4.29 %
Murányalja 49 4.04 %
Murányhosszúrét 43 3.55 %
Ratkósebes 38 3.14 %
Ratkó 20 1.65 %
Baráttelke 20 1.65 %
Gömörrákos 19 1.57 %
Kakasalja 19 1.57 %
Turcsok 18 1.49 %
Vizesrét 17 1.40 %
Hizsnyó 16 1.32 %
Lehelfalva 16 1.32 %
Jolsvatapolca 15 1.24 %
Sajógömör 12 0.99 %
Murányszabadi 12 0.99 %
Gömörfalva 11 0.91 %
Kövi 11 0.91 %
Gice 10 0.83 %
Szkáros 9 0.74 %
Gömörliget 9 0.74 %
Süvete 8 0.66 %
Gerlice 8 0.66 %
Lice 7 0.58 %
Felsőfalu 6 0.50 %
Nandrás 6 0.50 %
Poloszkó 5 0.41 %
Murányhuta 3 0.25 %
Alsófalu 3 0.25 %
Kisperlász 2 0.17 %
Szásza 2 0.17 %
Újvásár 1 0.08 %
Otrokócs 1 0.08 %
Lévárt 1 0.08 %
Deresk 1 0.08 %
Felsőrás 0 0.00 %
Lőkös 0 0.00 %
Kisvisnyó 0 0.00 %
Zsór 0 0.00 %
Tornalja 185 56.57 %
Sajógömör 22 6.73 %
Nagyrőce 19 5.81 %
Gömörfalva 13 3.98 %
Otrokócs 9 2.75 %
Lice 7 2.14 %
Deresk 6 1.83 %
Gice 5 1.53 %
Jolsva 5 1.53 %
Lévárt 4 1.22 %
Süvete 4 1.22 %
Lubény 4 1.22 %
Szkáros 4 1.22 %
Murányhosszúrét 4 1.22 %
Gömörliget 3 0.92 %
Szásza 3 0.92 %
Zsór 3 0.92 %
Alsófalu 3 0.92 %
Jolsvatapolca 3 0.92 %
Murányalja 3 0.92 %
Ratkó 2 0.61 %
Hizsnyó 2 0.61 %
Lőkös 2 0.61 %
Poloszkó 2 0.61 %
Vizesrét 1 0.31 %
Kisvisnyó 1 0.31 %
Turcsok 1 0.31 %
Kövi 1 0.31 %
Szirk 1 0.31 %
Gömörrákos 1 0.31 %
Felsőrás 1 0.31 %
Baráttelke 1 0.31 %
Ratkósebes 1 0.31 %
Murányhuta 1 0.31 %
Lehelfalva 0 0.00 %
Újvásár 0 0.00 %
Gerlice 0 0.00 %
Kisperlász 0 0.00 %
Nandrás 0 0.00 %
Felsőfalu 0 0.00 %
Kakasalja 0 0.00 %
Murányszabadi 0 0.00 %
Nagyrőce 395 49.25 %
Jolsva 52 6.48 %
Tornalja 45 5.61 %
Murányhosszúrét 35 4.36 %
Szirk 32 3.99 %
Lubény 31 3.87 %
Murányalja 26 3.24 %
Baráttelke 18 2.24 %
Ratkó 16 2.00 %
Hizsnyó 14 1.75 %
Gömörrákos 13 1.62 %
Kakasalja 13 1.62 %
Ratkósebes 11 1.37 %
Vizesrét 11 1.37 %
Gömörfalva 10 1.25 %
Jolsvatapolca 8 1.00 %
Kövi 8 1.00 %
Lehelfalva 7 0.87 %
Gice 7 0.87 %
Sajógömör 6 0.75 %
Szkáros 6 0.75 %
Murányszabadi 6 0.75 %
Felsőfalu 6 0.75 %
Turcsok 6 0.75 %
Gömörliget 5 0.62 %
Nandrás 3 0.37 %
Lice 2 0.25 %
Deresk 2 0.25 %
Szásza 2 0.25 %
Murányhuta 1 0.12 %
Lőkös 1 0.12 %
Otrokócs 1 0.12 %
Süvete 1 0.12 %
Alsófalu 1 0.12 %
Kisperlász 1 0.12 %
Újvásár 0 0.00 %
Felsőrás 0 0.00 %
Poloszkó 0 0.00 %
Lévárt 0 0.00 %
Gerlice 0 0.00 %
Kisvisnyó 0 0.00 %
Zsór 0 0.00 %
Nagyrőce 813 49.72 %
Murányalja 283 17.31 %
Murányhosszúrét 88 5.38 %
Murányszabadi 69 4.22 %
Jolsva 53 3.24 %
Tornalja 46 2.81 %
Vizesrét 40 2.45 %
Murányhuta 34 2.08 %
Szirk 26 1.59 %
Hizsnyó 19 1.16 %
Jolsvatapolca 16 0.98 %
Lubény 15 0.92 %
Kakasalja 14 0.86 %
Lehelfalva 14 0.86 %
Gömörrákos 11 0.67 %
Ratkósebes 10 0.61 %
Gömörliget 10 0.61 %
Gice 9 0.55 %
Baráttelke 9 0.55 %
Ratkó 7 0.43 %
Turcsok 6 0.37 %
Lice 5 0.31 %
Deresk 5 0.31 %
Kövi 5 0.31 %
Süvete 4 0.24 %
Szásza 4 0.24 %
Sajógömör 4 0.24 %
Gömörfalva 4 0.24 %
Kisperlász 3 0.18 %
Nandrás 3 0.18 %
Alsófalu 2 0.12 %
Szkáros 1 0.06 %
Poloszkó 1 0.06 %
Otrokócs 1 0.06 %
Újvásár 1 0.06 %
Felsőrás 0 0.00 %
Felsőfalu 0 0.00 %
Lőkös 0 0.00 %
Lévárt 0 0.00 %
Gerlice 0 0.00 %
Kisvisnyó 0 0.00 %
Zsór 0 0.00 %
Nagyrőce 416 40.90 %
Jolsva 71 6.98 %
Tornalja 65 6.39 %
Szirk 62 6.10 %
Lubény 45 4.42 %
Murányalja 36 3.54 %
Murányhosszúrét 34 3.34 %
Ratkó 31 3.05 %
Turcsok 31 3.05 %
Ratkósebes 25 2.46 %
Hizsnyó 24 2.36 %
Baráttelke 21 2.06 %
Gömörrákos 19 1.87 %
Kövi 14 1.38 %
Szkáros 13 1.28 %
Kakasalja 12 1.18 %
Nandrás 12 1.18 %
Lehelfalva 11 1.08 %
Vizesrét 9 0.88 %
Gömörfalva 8 0.79 %
Jolsvatapolca 8 0.79 %
Gerlice 7 0.69 %
Deresk 7 0.69 %
Gice 6 0.59 %
Felsőfalu 6 0.59 %
Murányszabadi 5 0.49 %
Lice 4 0.39 %
Poloszkó 3 0.29 %
Gömörliget 2 0.20 %
Kisperlász 2 0.20 %
Sajógömör 2 0.20 %
Zsór 1 0.10 %
Otrokócs 1 0.10 %
Kisvisnyó 1 0.10 %
Süvete 1 0.10 %
Szásza 1 0.10 %
Murányhuta 1 0.10 %
Újvásár 0 0.00 %
Felsőrás 0 0.00 %
Alsófalu 0 0.00 %
Lőkös 0 0.00 %
Lévárt 0 0.00 %
Tornalja 687 69.05 %
Sajógömör 57 5.73 %
Gömörfalva 33 3.32 %
Gice 21 2.11 %
Lice 21 2.11 %
Murányhosszúrét 18 1.81 %
Lőkös 17 1.71 %
Nagyrőce 16 1.61 %
Otrokócs 15 1.51 %
Deresk 14 1.41 %
Szkáros 13 1.31 %
Lévárt 12 1.21 %
Alsófalu 12 1.21 %
Felsőrás 11 1.11 %
Zsór 10 1.01 %
Süvete 6 0.60 %
Kövi 6 0.60 %
Felsőfalu 5 0.50 %
Ratkó 3 0.30 %
Murányalja 2 0.20 %
Kisvisnyó 2 0.20 %
Jolsva 2 0.20 %
Lubény 2 0.20 %
Turcsok 2 0.20 %
Gömörliget 2 0.20 %
Murányszabadi 1 0.10 %
Ratkósebes 1 0.10 %
Újvásár 1 0.10 %
Szásza 1 0.10 %
Szirk 1 0.10 %
Jolsvatapolca 1 0.10 %
Lehelfalva 0 0.00 %
Kakasalja 0 0.00 %
Poloszkó 0 0.00 %
Kisperlász 0 0.00 %
Gömörrákos 0 0.00 %
Nandrás 0 0.00 %
Baráttelke 0 0.00 %
Gerlice 0 0.00 %
Vizesrét 0 0.00 %
Hizsnyó 0 0.00 %
Murányhuta 0 0.00 %
Választások eredményeinek változása százalékban
Párt neve Voksok Arány
VPN
589 38.20%
KSČ
395 25.62%
DÚRS
188 12.19%
SZ
73 4.73%
DS
62 4.02%
KDH
62 4.02%
SNS
55 3.57%
SSL
34 2.20%
Együttélés-MKDM
28 1.82%
SPV
24 1.56%
SD
23 1.49%
HČSP
9 0.58%
Érvényes szavazatok 1542
SDĽ
470 30.42%
HZDS
467 30.23%
ROI
82 5.31%
ODÚ
78 5.05%
SNS
63 4.08%
SPI
62 4.01%
DS-ODS
59 3.82%
SDSS
52 3.37%
Együttélés-MKDM
43 2.78%
KDH
42 2.72%
SZS
32 2.07%
SZ
19 1.23%
ZPR-RČS
15 0.97%
Magyar Polgári Párt
14 0.91%
KSS
13 0.84%
SKDH
9 0.58%
HZSP-SRÚ
8 0.52%
Egyéb
17 1.10%
Érvényes szavazatok 1545
HZDS-RSS
352 22.42%
SP-VOĽBA
297 18.92%
ZRS
285 18.15%
ROISR
111 7.07%
102 6.50%
SNS
96 6.11%
KSS
85 5.41%
KDH
64 4.08%
DS
41 2.61%
HZPCS
36 2.29%
MK
32 2.04%
SPK
30 1.91%
NS
18 1.15%
KSÚ
7 0.45%
SD
7 0.45%
Egyéb
7 0.45%
Érvényes szavazatok 1570
SDĽ
451 22.88%
HZDS
389 19.74%
SDK
355 18.01%
SOP
335 17.00%
SNS
241 12.23%
KSS
65 3.30%
ZRS
53 2.69%
MKP
32 1.62%
MLHZP
18 0.91%
SNJ
11 0.56%
Egyéb
21 1.07%
Érvényes szavazatok 1971
HZDS
222 16.26%
SMER
207 15.16%
KSS
178 13.04%
ANO
174 12.75%
PSNS
142 10.40%
SDKU
131 9.60%
MKP
62 4.54%
ROMA
41 3.00%
ROISR
27 1.98%
HZD
25 1.83%
SNS
23 1.68%
SZS
22 1.61%
SDĽ
19 1.39%
SDA
19 1.39%
KDH
19 1.39%
ZRS
16 1.17%
NOSNP
12 0.88%
OKS
6 0.44%
B RRS
6 0.44%
Egyéb
14 1.03%
Érvényes szavazatok 1365
SMER
435 51.85%
SDKU DS
86 10.25%
SNS
73 8.70%
ĽS HZDS
67 7.99%
KSS
55 6.56%
MKP
26 3.10%
ANO
23 2.74%
SDĽ
17 2.03%
KDH
15 1.79%
SF
9 1.07%
LB
8 0.95%
OKS
7 0.83%
NADEJ
6 0.72%
HZD
4 0.48%
Egyéb
8 0.95%
Érvényes szavazatok 839
SMER
341 35.86%
ĽS HZDS
125 13.14%
LSNS
124 13.04%
SDKU DS
65 6.83%
AZEN
57 5.99%
SaS
49 5.15%
SRK
40 4.21%
Most-Híd
39 4.10%
SNS
25 2.63%
EDS
25 2.63%
SDĽ
22 2.31%
KDH
10 1.05%
KSS
9 0.95%
Únia
7 0.74%
Paliho Kapurkova
5 0.53%
MKP
5 0.53%
Egyéb
3 0.32%
Érvényes szavazatok 951
SMER SD
475 58.64%
LSNS
68 8.40%
ĽS HZDS
50 6.17%
SNS
27 3.33%
SDKU DS
26 3.21%
OĽaNO
26 3.21%
Most-Híd
19 2.35%
99 Percent
19 2.35%
SaS
15 1.85%
KDH
14 1.73%
KSS
11 1.36%
SSS NM
10 1.23%
Zmena zdola DU
8 0.99%
NaS ns
8 0.99%
Zelení
8 0.99%
SZS
8 0.99%
SRUS
6 0.74%
MKP
4 0.49%
Egyéb
8 0.99%
Érvényes szavazatok 810
SMER SD
274 41.20%
LSNS
158 23.76%
SNS
38 5.71%
#SIEŤ
34 5.11%
OĽANO-NOVA
30 4.51%
SME RODINA
28 4.21%
Most-Híd
28 4.21%
SaS
23 3.46%
KSS
14 2.11%
KDH
6 0.90%
SKOK!
6 0.90%
SZS
5 0.75%
TIP
5 0.75%
SDKU DS
4 0.60%
MKP
3 0.45%
Egyéb
9 1.35%
Érvényes szavazatok 665
Nagyrőcei járás
Szlovákia

Bejelentések