Körmöcbánya

Honvédezredes, az 1848-49-es szabadságharc 23 csatájában vett részt és tüntette ki magát.

Egyháztörténeti író, római katolikus plébános, az MTA levelező tagja.<p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Elsősorban a magyar katolikus egyház történetével foglalkozott. Felfedezte az 1519-ben keletkezett és róla elnevezett, 218 levél terjedelmű kódexet<span class="MsoFootnoteReference"> </span>(Lányi-kódex), amely a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készült magyar nyelvű ordinárium. Ezt az MTA-nak ajándékozta, amely 1847-ben választotta levelező tagjává.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Középiskolai tanulmányait Körmöcbányán, Esztergomban, majd Nagyszombatban végezte. 1832–1835-ben a pesti központi papnevelőben folytatott teológiai tanulmányokat. Már diákkorában beutazta Magyarországot és később több helyen külföldön is megfordult. 1837-ben Máriavölgyben lett segédlelkész, majd 1840-től hitszónok Pozsonyban. 1842-ben megszerezte a bölcsészdoktori címet és a nagyszombati líceum történelemtanárává nevezték ki. 1846-ban a természettudományok és a mezőgazdaság oktatását bízták rá. 1848–1849-ben Sopornyán segédlelkész, 1851–1853-ban könyvtáros volt Esztergomban. 1853-tól haláláig Egbellben volt plébános.<o:p></o:p></span></p><p> </p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><b><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif">Főbb művei:</span></b><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif"> <i>Magyarok háznépe,</i> 1843; <i>Magyarföld egyháztörténetei. I-III.,</i> 1844; <i>A magyar nemzet történetei. I-II.,</i> 1846; <i>Krátký dějepis církwe kresťansko-katolické, </i>1850; <i>Dějeny starověkého lidstva k užitku mládeži wyššich gymnasialnich třid</i>, 1852 (Magyar fordítása <i>Az ősrégi emberiség történelme, felső gymnasiumok használatára</i> címmel kéziratban maradt); <i>Lányi Károly Magyar egyháztörténelme. Átdolgozta Knauz Nándor. I-II, </i>1866-1869.<o:p></o:p></span></p>

Statisztikus, jogtudós, az MTA tagja, a Statisztikai Hivatal elnöke.<p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 1936-os és 1937-es római ülésszakán sikerült elérnie, hogy az egyes országok mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtési rendszerét részben az ő tervei alapján dolgozzák ki. Elsősorban agrárstatisztikával és konjunktúrakutatással foglalkozott.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Régi magyar nemesi család sarja,  Konkoly-Thege Miklós csillagász a </span><span style="font-family: "Times New Roman", serif; text-indent: 28.4px;">nagybátyja v</span><span style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 12pt; text-indent: 21.3pt;">olt. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban kezdte, majd Körmöcbányán érettségizett.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">A budapesti egyetemen jogi doktori oklevelet, később közgazdasági doktori címet is szerzett.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Pályáját 1898-ban a Központi Statisztikai Hivatalnál kezdte, 1907-ben már főtiszti beosztásban dolgozott. 1921-től elsősorban a mezőgazdasági statisztikai munkálatok újjászervezésével foglalkozott, de közreműködött a választójogi reform statisztikai megalapozásában is. 1929-től a Statisztikai Hivatal alelnöke, 1936-tól nyugdíjazásáig pedig elnöke volt. 1927-ben a Magyar Gazdaságkutató Intézet ügyvezető alelnöke lett. 1928-ban részt vett a Genfben tartott nemzetközi gazdaságstatisztikai értekezleten, később rendszeresen képviselte Magyarországot a nemzetközi statisztikai és mezőgazdasági konferenciákon.<o:p></o:p></span></p><p> </p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><b><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif">Főbb művei:</span></b><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif"> <i>Magyarország földbirtokviszonyai és a földreform</i>, 1925; <i>Magyarország mezőgazdasági statisztikájának szervezete</i>, 1927;<i> Magyarország külkereskedelmi forgalma és a mezőgazdasági kivitel jelentősége</i>, 1930; <i>La statistique agricole en Hongrie</i>, 1932.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif">Budapesten hunyt el 1942. december 6-án.</span></p>

<p><i>Régész, tanár, történeti író.</i></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">Körmöcbányán érettségizett (1933). Pozsonyban előbb beiratkozott az evangélikus teológiára, majd az Állami Pedagógiai Akadémia hallgatója lett, ahol 1935-ben népiskolai tanítói oklevelet szerzett.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">1935–1948 között Ruttkán, Szklabonyaváralján, Zólyombrézón, Nagyszalatnán, Zólyomban tanított. 1937-ben evangélikus hitoktatói, 1940-ben a szlovák nyelv, a földrajz és a történelem oktatására is jogosultságot szerzett, közben már Zólyomban volt tanár.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">1942-ben kezdeményezte egy helytörténeti múzeum létrehozását Zólyomban, ez 1944-ben nyílt meg. 1945–1949-ben a pozsonyi Szlovák Egyetemen tanult és gimnáziumi tanári képesítést szerzett földrajz–történelem szakon.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">1948–1952-ben a Zólyom melletti radványi/Besztercebánya Állami Mezőgazdasági Levéltár igazgatója, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum munkatársa volt. Ebben az időszakban több fontos vaskori ásatást irányított (Zólyom, Pereszlény, Ipolyság, Gyűgy, Karvaly, Nagyszalatna, Besztercebánya, Méhi, Derezsnye, Várgede). 1962–1977-ben a Közép-szlovákiai Műemlékvédelmi Hivatal osztályvezetőjeként is folytatta régészeti ásatásait (Körmöcbánya és Besztercebánya középkori építészeti maradványainak feltárása).<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">Numizmatikával is foglalkozott.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">1977-től Pozsonyban élt. A magyarok őstörténetéről írt szlovák nyelvű tanulmánya kéziratban maradt.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">1992-ben a zólyomi múzeum megalapításának 50. évfordulója alkalmából emléklapot kapott.<o:p></o:p></span></p><p> </p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><b><span style="font-size:12.0pt;font-family:" times="" new="" roman",serif"="">Főbb művei:</span></b><span style="font-size:12.0pt;font-family:" times="" new="" roman",serif"=""> <i>Mi? My?</i>, 1943; <i>Praveké osídlenie stredného Slovenska</i>, 1965; magyarul: <i>Gömör az őskorban</i>, 1971; <i>Súpis hnuteľných pamiatok stredoslovenského kraja</i>, 1972.<b><o:p></o:p></b></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt;font-family:" times="" new="" roman",serif"="">Pozsonyban hunyt el 1994. február 20-án.</span></p>

szobrász, éremművész. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1966-tól a körmöcbányai állami pénzverde tervezője, 1990-től a helyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az éremtervezés mellett portrékat és domborműveket, vert- és öntött plaketteket alkot. Több pénz- és emlékéremterve kapott díjat, elismerést.