SK
LV
.....

Léva

Város

címer zászló
9838 88% magyar 1910
3202 9% magyar 2011
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Levice
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Bars vármegye
Lévai járás
rendezett tanácsú város
1938-45 közötti vármegye, járás:
Bars és Hont k.e.e. vármegyék (sz: Léva)
Léva megyei város
Más földrajzi nevek:
Baratka-hegy, Barátoska-hegy, Csánk, Csánki földek, Csudapuszta, Dobogó, Dolnya-erdő, Génye, Hontkiskér, Hontv...
Koordináták:
48.21924210, 18.60650063
Terület:
61,00 km2
Rang:
város
Népesség:
34844
Tszf. magasság:
165 m
Körzethívószám:
+421 (0) 36
Irányítószám:
93401, 93405
Település kód:
502031
Szervezeti azonosító:
307203
Adóazonosító:
2020403242

A város az Alsó-Garammente síkvidékének és az Ipolymenti-hátság dombvidékének határánál, a Perec-patak mentén fekszik, a Kálvária-hegy (196 m) lábánál, Nyitrától 44 km-re délkeletre, Párkánytól 55 km-re északra, Ipolyságtól 37 km-re északnyugatra. Fontos forgalmi csomópont, vasútvonalak kötik össze Párkánnyal, Garamkovácsival és Nagysuránnyal, az 51-es főút Nyitra és Hontnémeti (37 km), az 564-es út Garamtolmács (11 km), valamint Deménden (21 km) keresztül Párkány felé teremt összeköttetést. Mellékutak kötik össze Garamszentgyörggyel (14 km), valamint Vámosladánnyal (9 km). A város területe két, egymással össze nem függő részből áll: ezek az egykor Bars megyéhez tartozó Lévához csatolt egykor Hont megyei Hontvarsány, Csánk és Hontkiskér, valamint az ettől északkeletre fekvő, tőle Kereskény területével elválasztott Horhi. Nyugatról Felsőszecse és Alsószecse, délnyugatról Nagyod, délről Vámosladány, délkeletről Szántó, keletről Bori és Borfő, északról Garamkelecsény, Berekalja és Kereskény községekkel határos. A horhi exklávét délről Kereskény, északnyugatról Garamújfalu, északkeletről Derzsenye és Zsember, délkeletről pedig Borfő határolja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerület Lévai járásának központja, 1884 óta folyamatosan járásszékhely. A 14-17. században Bars vármegye székhelye, majd 16. századtól mezővárosi, 1876-tól rendezett tanácsú városi ranggal rendelkezett, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásának székhelye, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, ebben az időszakban megyei városi címet kapott és egyben az újonnan létrehozott Bars-Hont k.e.e. vármegye székhelye volt. Ebben az időszakban határvárossá vált, északi határa egyben Magyarország és Szlovákia határát alkotta. 1976-ban hozzácsatolták Hontkiskér és Hontvarsány, 1986-ban pedig Csánk és Horhi községeket. A város 5 kataszteri területre oszlik: Léva (29,06 km²), Hontvarsány (7,85 km²), Hontkiskér (7,56 km²), Csánk (10,56 km²), Horhi (5,96 km²). Összterületük (61,00 km²) az elmúlt száz év során nem változott, 1976 után Hontvarsány területe 79 hektárral csökkent, ebből 55 hektárt Léva, 24 hektárt pedig Hontkiskér kataszteréhez csatolták.

Népesség

Léva a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. a tőle északra fekvő községek már a 20. század elején is szlovák többségűek voltak, a délre fekvőeket pedig az 1945 utáni lakosságcseréig túlnyomórészt magyarok lakták. A városnak 1851-ben 4807, 1910-ben 9675, 1921-ben pedig 10 343, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1880-1910 között lélekszáma másfélszeresére nőtt, egyben a magyar nemzetiségűek aránya 78,7 %-ról 90,5 %-ra nőtt, részben a bevándorlás, részben a lakosság 13-14 %-át alkotó zsidóság asszimilációja révén. 1921-ben még a lakosság 64,6 %-a magyarnak vallotta magát, 1930-ra azonban a város már szlovák többségű volt, a magyarok aránya 39,6 %-ra csökkent. 1941-re a csehszlovák hivatalnokok távozása és a bizonytalan identitású lakosság újbóli nemzetiségváltása révén Léva újra magyar többségűvé vált. 1944 júniusában számottevő zsidó lakosságát (1930-ban 1448 fő) koncentrációs táborba hurcolták. 1945 után magyar lakosainak egy részét (8 %) Magyarországra telepítették, mintegy 9,4 %-uk (elsősorban az egzisztenciájától megfosztott polgárság) elmenekült, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek, a magyar lakosság túlnyomó többsége viszont reszlovakizált. Mindezen folyamatok mellett a vidéki szlovák lakosság felgyorsuló Lévára költözése is hozzájárult ahhoz, hogy 1961-re a város túlnyomórészt szlovák nemzetiségű vált, a magyarok aránya 16,9 %-ra esett. 1970-2001 között a szocialista iparosítás és urbanizáció, valamint kisebb mértékben 4 környező község Lévához csatolása megduplázta a város lakosságát (18 534 főről 36 538 főre), 2001-2011 között azonban már 4,6 %-os népességcsökkenés figyelhető meg (34 844 főre). 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya egyharmadával, 15,2 %-ról 9,2 %-ra csökkent. 1921-ben a lakosság 68,6 %-a római katolikus vallású volt, a reformátusok és az izraeliták aránya egyaránt 13,2-13,2 % volt. 2011-ben a lakosság 49,8 %-a volt római katolikus, 6,1 %-a evangélikus, 3,5 %-a pedig református vallású, 22,5 %-a pedig felekezeten kívüli. A város 9 településrészből áll, mely 5 kataszteri területen található, ezek Léva város, valamint a hozzácsatolt 4 község területét alkotják. 2011-ben a lakosság 96,5 %-a (33 631 fő) élt Léván és külterületein (a Lévai kataszterhez tartozik a városközponton kívül még 4 külterület: Gényepuszta, Kereszthegy, Lászlóműve, Szentjánospuszta), az egykor önálló Hontvarsány, Hontkiskér, Csánk és Horhi falvakban pedig 3,5 %-a (1213 fő). A Lévai kataszterhez tartozó külterületeken összesen 617 lakos (1,8 %) élt, a városközpontban pedig 33 014 fő (94,7 %).

Történelem

Léva vára a 13. század közepe táján épült, királyi vár, 1270-ben II. Ottokár hiába ostromolta. Csák Máté ezt is elfoglalta, 1321-ben újra a királyé, ettől kezdve Bars vármegye székhelye. Károly Róbert király a vár előtt fejeztette le Zách Felicián Sebe nevű lányát. 1544-ben Balassa Menyhért hősiesen megvédte a török támadás ellen, de hitszegése miatt kegyvesztett lett és Erdélybe menekült, a várat I. Ferdinánd hadai kemény ostrommal foglalták el. Várnagya volt Thury György, 1560-ban Dobó István kapta meg, aki 1571-ben várkastélyt építtetett a vár alatt, amely ma is áll. 1605-ben Bocskai serege a várost felégetve a várat sikertelenül ostromolta, de később Bethlen Gábor hadai bevették. 1663. november 1-jén kapitánya átadta a falai alatt megjelent nagy török seregnek. 1664-ben De Souches tábornok visszafoglalta, ekkor esett el Koháry István ezredes, akinek emlékművet állítottak. 1665 nyarán ismét ostrom alá vette a török, de De Souches felmentette. 1678-ban Thököly serege foglalta el, majd feladta, de 1685-ben ismét visszafoglalta. 1703. szeptember 17-én Ocskay kurucai vették be, de október 31-én a császáriak visszafoglalták. Rövedesen újra kuruc kézre került. 1708 októberében Heister tabornok serege foglalta el. Nemsokára azonban Bottyán seregei foglalták el, és mivel megerősíteni nem tudták, 1709-ben falait lerombolták. 1709-1710-ben súlyos pestisjárvány dühöngött a városban. A 18. században Léva lassan fejlődő, az Esterházy-uradalomhoz tartozó mezőváros, elöljárója 1787-ig hadnagyi címet viselt, jegyzője 1732-től volt. Jellemző volt erre az időre a vallási ellentét és a reformátusok üldözése, mely 1740-ben a református templom lebontásával érte el csúcsát. 1752-től portiális hely, 1754-ben 2937 lakosa volt. 1772-ben nagy tűzvész pusztított, melynek során a templom is elpusztult. Az 1770-es évektől az uradalom rendszeres szőlőműveléssel is foglalkozott. 1786-ban a ferences kolostor elköltözött a városból Szécsénybe. 1808-ban egy újabb tűzvész során épületeinek fele elpusztult, a katolikus templommal együtt. 1815-ben megnyílt a lévai gimnázium, 1820-ban pedig felépült a református templom. 1822-ben az ekkor 3871 fős várost újra tűzvész sújtotta. Az 1831-es kolerajárvány 403 áldozatot szedett. 1838-ban megnyílt a lévai kaszinó-egyesület. Ebben az évben telepedtek meg Léván az első zsidók. 1843-ban átadták az újonnan épült evangélikus templomot. 1849-ben a nagysallói csata után ide hozták a sebesülteket és a lévai temetőben temették el a hősi halottakat. 1854-ben földrengés pusztított. 1861-től az Esterházyak az uradalmat bérbe adták Schöeller Sándornak és Leidenfrost Lászlónak és egyben tagosították a határt (ekkor 37,90 km²). Az uradalom a 19. század végére mintagazdasággá vált, hét gazdasági szeszfőzőt, két szeszfinomítót s 1879-ben egy hengermalmot létesítettek. 1868-tól járásbíróság és körjegyzőség működik itt, majd 1884-től Nagysallóból ide helyezik át a szolgabíróságot, ezzel járásszékhellyé válik. 1876-tól rendezett tanácsú város, 1879-ben már 6772 lakossal. 1870-ben kaszárnya, 1882-ben kórház létesült. 1887-ben megépül a Csata-Léva, 1896-ban pedig a Léva-Garamberzence vasútvonal, ezt követi 1914-ben a Léva-Nagysurány vasútvonal átadása. 1919 januárjában csehszlovák uralom alá került és bár 1919 nyarán a Tanácsköztársaság rövid időre visszafoglalta, 1920-1938 között az első Csehszlovák Köztársasag része. 1926-ban megszűnt a középfokú magyar nyelvű oktatás, 1930-ra a város már szlovák többségű lett. 1938 novemberében visszacsatolták Magyarországhoz, megyei várossá és az újonnan alakult Bars-Hont k.e.e. vármegye székhelyévé vált. Ebben az időszakban Lévánál húzódott a magyar-szlovák határ. 1944 júniusában a lévai zsidókat koncentrációs táborba hurcolták és meggyilkolták. 1945 után etnikai arculata alapvetően megváltozott, 1961-re már lakosságának 4/5-e szlovák nemzetiségű volt. Az 1960-as éketől nagymértékű iparosítás és városiasodás ment végbe a városban, 1976-ban Hontvarsány és Hontkiskér, 1986-ban Csánk és Horhi községeket is a városhoz csatolták. A város a Garam menti magyarság szellemi és kulturális központja. A szlovákiai magyar evangélikus egyházközségek 1922-ben itt hozták létre a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetséget, amely 1938-ig Evangélikus Lap címmel kétheti lapot is megjelentetett. 1926-ban ugyancsak Léván alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége, 1921-ben pedig a Szlovákiai Magyar Tanítók Egyesülete, s itt volt az 1935-ben létrejött Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának székhelye is. 1984 óta Léván és a Lévai járás magyarlakta településein rendezik meg a Juhász Gyula Irodalmi és Kulturális Napokat, s 1992-ben itt ült össze első alkalommal az Értelmiségi Fórum, a szlovákiai magyar értelmiségiek tanácskozása.

Mai jelentősége

A város fontos közigazgatási, oktatási és ipari központ (textil-, élelmiszer- és építőipar), határában szőlőtermesztés folyik. Számos oktatási intézménye közül csak a Juhász Gyula Alapiskolában, valamint a 2001-ben megnyitott református egyházi gimnáziumban folyik magyar nyelvű oktatás. Gimnáziumában 1926-ig, majd 1958-1975 között működtek magyar osztályok. A város gazdag műemlékekben: központjában található középkori várának romja, melyet 1709-ben pusztítottak el, a várudvaron található Dobó-kastély (1571) 1927 óta a Barsi Múzeumnak ad otthont. Szent Józsefnek szentelt ferences temploma és kolostora 1675-ben barokk, a Szent Mihály plébániatemplom pedig 1773-80 között épült klasszicista stílusban. Református temploma copf stílusban (1785-88), az evangélikus templom 1843-ban klasszicista stílusban épült. A városban egy kastély (Esterházy-kastély 1734-ből, a mellette lévő Schoeller-kastély 1868-ból 1945-ben megsemmisült) és zsinagóga (1857) is található. A főtéren (Hősök tere) áll a városháza 1902-ben eklektikus stílusban épült épülete. A Hontvarsány közelében található Margita-Ilona termálfürdő az idegenforgalom kedvelt célpontja.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LÉVA. Hajdani Vár, és népes mező Város Bars Várm. földes Urai H. Eszterházy Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik az Ország úttyában, Verebélyhez két mértföldnyire. Nevezetessé lett az Ozmanoknak Hazánkban lett elterjedések után, Vára egy hegyetskén épűlt, s mellynek nem kevés ártalmára vala a’ más napkeletre lévő magosabb hegy; minthogy ide helyheztettetvén az ágyúk, kemény ostromot, és törettetést okozott a’ Várnak. Erőssebb vala ellenben napnyugot felől, holott Garam vize által származott iszapos motsárral, körűl véttetetvén, mintegy által gázolhatatlanná tétettetek; Istvánfi eredeti épűletét tsekélynek állíttya, Libr. XVI. pag. 285. 37. de ideje meg nem határoztathatik. Véllhető, hogy ’a Mohácsi veszedelem után Szolimannak dűhösködő ereje ellen erőssíttetett meg, nagyobb bátorságnak okáért. Leírta régi 1687dik esztendőbéli épűleteit, és fekvését is Tollius a’ 195dik lapon. Kihalván a’ régi nevezetes Lévai Nemzetség, Lévai Jánosnak halála után, a’ kinek Attya Gábor Pest alatt, egy golyóbis által széjjel szaggattatott MDXIVdikben, Balassa Menyhártnak birtokába jutott, a’ ki az időben e’ vidéken nagyon nyughatatlankodott, ’s még nem is tért vala viszsza a’ Tsászárnak hívségére, midőn a’ Lévai Uradalom Dobó Istvánnak ajándékoztatott Ferdinand által, Eger Várában tett vitézségeiért. Fogságba kerűlvén pedik ez Hitvesével egyetemben, Kolonicsnak birtokába jutott a’ Vár, feleségűl vévén ez Perényi Zsófiát, a’ kivel nyerte vala ez egész jószágot. Sokáig folyt vala ’ perlekedés e’ miatt, sőt 1622dikben a’ 63dik Art., törvény is hozattatott annak viszsza adattatása felől; de sikeretlenné lett. Annakutánnna Csákiaknak birtokokba jutott, végre pedig H. Eszterházy Pál Nádor Ispánynak öröksége lett. Szélső erősség vala az időben, midőn Budát az Ozmanok bírták, ’s több Vármegyéknek költségeikkel erőssíttetett vala meg. Leg először is az esztergomi Ozmanok dúlták fel, a’ kik lopva a’ Város alá érkezvén, meg lepték, és fel dúlták azt; azután a’ Várat ostromlották, melly lármára Balassa Menyhárt fel ébredvén, minden ruházat nélkül rohant a’ Várnak kapujához. Győzedelmeseknek véllték vala már magokat az Ozmanok; de Menyhért reájok magyarosan tüzeltetvén, igen sokakat meg ötlek vala, és az Ozmanokat a’ viszsza vonnúlásra kénszerítették, elégve hagyván magok után a’ Várost, és egészszen ki pusztítva. Utánnok nyomúlt vala Balassa, látván Túry Györgynek segedelemre lett érkezését, a’ ki Ságról jókor el érkezett vala, de kevés népével a’ nagy sokaságot meg nem támadhatta, mert az Ozmanok Istvánfi szerént, Libr. XVI. p. 275. 20, négy száz Jantsárokból, és 1500 lovagokból állottak, és így tsak az utolsó tsapatot verte vala meg rettentesen; azután pedig Nyári által egészen meg verettettek. Annakutánna, Balassa nem engedvén sem a’ kérelmeknek, sem pedig a’ fenyegetődző erőnek, újj és nagy ostromot okozott e’ Várnak. Mert a’ Tsászárnak parantsolattyára, olly hadi erő szállíttatott vala ide, mellynek az ostromlottak engedni kénteleníttettek. Először Szitnya Vára Eberstorf által, hogy az ostromakadályok nélkül történnyék, könnyű móddal meg hódíttatott, azután pedig az egész tábor közelgetett a’ Várhoz. Bátor szívvel gondoskodott vala Balassa Menyhért a’ Várnak oltalmazásában; de meg értvén Szitnya Várának hirtelen lett meg vételét, először Hitvesét, és gyermekeit Erdélybe küldötte, ’s a’ Várnak oltalmazását Dacso Tamásra bízván, maga is utánnok sietett, hogy onnan segedelmet hozhasson. Azonban a’ Vár erőssen ostromoltatott, a’ Várbéliek által pedig minden lehető móddal óltalmaztatott, ’s már 24dik napja folyt vala az ostromnak, midőn még a’ Várbéliek nem akarták érezni a’ közelgető veszedelmet. Végre a’ Várnak falai nagy részént le törettetvén, bé rohanhattak vólna az ostromlók, ha a’ fő Vezér a’ Keresztényeket nem óltalmazta vólna. Fel kéretteté tehát a’ Várat, ’s az ostromlottaknak is engedelmet igérvén, könnyebb móddal kívánták annak meg vételét; de nyakas feleletet vévének, ’s mint hogy egy hónapig tartó fegyver nyugvást kértek, végre jutalmak ígérete mellett történt vala meg a’ Várba való bé rontás elég nagy vérontással, és fel hevűlt kegyetlenkedéssel. Látván Datso is a’ veszedelmet a’ tóba rohant vala, holott a’ győzedelmeseknek meg adta magát, a’ több magyarok pedig az Olasok, és Németek által lövöldöztettek kíméllés nélkűl. Igy történt vala rövideden Léva Várának meg vétele MDLIXdikben, a’ hová azután Majtényi téteték e’ Várnak Kapitánnyává illendő őrízettel. Számos Nemesek is laktak azután itten, a’ kik katonáskodtak, és minden adótól szabadok voltak: Annakutánna Botskainak serege által fel égetetett a’ Város, de a’ Vár Kolonitsnak gondoskodása által meg tartatott. Lásd Istvánfit Libr. XXXIV. pag. 821. 26. Rákótzi is háborgatá e’ Várost; de a’ békekötés által eleje vétettetett igyekezetének. Azután kevés ideig nyugodalomban vólt Léva Városa; de az Ozmanok el foglalván Újvárat, Nyitrát, és Nográdot, Léva is Abafy Mihálynak eszközlése által, az Ozmanoknak hatalmokba jutott, 1663dik esztendőnek vége felé a’ mint Vagner elő adta Lib. II. p. 135. Haszontalan lévén Kanízsánál 1664dik esztendőben a’ Tsászáriaknak törekedések, Nyitrát vevé meg Susa fő hadi Vezér, és Léva ellen fordítá ostromló erejét. Meg értvén pedig, hogy a’ Búdaiak 25 ezerből álló segedelemmel érkeznek az ostromlottakhoz, viszsza voná népét; de diadalmaskodván Zernovitznál az űtközetet sűrgetett Ozmanokon, Lévát ismét ostrom alá vette, és 7dik Jun. meg is hódította. Történt azonban, hogy az Ozmanok újjabb oláh, és moldáviai seregek által meg erőssíttetvén, ismét a’ Tsászáriak ellen mozdúltak, ’s Lévát kemény ostrom alá vették. Példás vitézséggel oltalmazá ekkor a’ Várat Neumuth fő Kapitány; meg érkezvén pedig a’ védelmező Tsászári sereg, ’s el foglalván a’ dombot, mellyen a’ tatárok voltak, mint hogy a’ tsendes tserjét zörgető szellő által, 515gyanúságba estek az Ozmanoknak ólálkodásaik eránt, tüzet adott a’ szélső őrízet, melly lővöldőzés végre egész a’ táborig terjedt: a’ Tsászáriak azonnal fegyverre keltek, ’s meg haladván Garam vizét, noha a’ sok nyughatatlanság, és betegség miatt, mind a’ Vezér, mind pedig a’ seregnek nagyobb része ellankadott vala, még is igen szerentsésen győzedelmeskedtek az Ozmanokon. Lásd felőle Vagnert. In Historia Leopoldi M. Libr. II. p. 151. Tsudálni lehet, melly nevezetes győzedelmet nyertek akkor a’ Tsászáriak, a’ kik az ellenségnek számához, ’s erejéhez képest, alig érdemelt vala tekintetet. Minek utánna pedig az Ozmanok Szent Gothárdnál tétemesen meg verettettek, Léva, is békeségben, és a’ Tsászárnak birtokában maradott egész MDCLXXXIIDik esztendőig, midőn Léva a’ Tökölyi követőinek kezekbe kerűlt vala: de Lotharingiai Hertzeg által Tatával, Veszprémmel, és Palotával egyetemben, ismét a’ Tsászárnak viszsza szereztetett. Lásd felőle Vagnert. Ismét el foglaltatott vala az után MDCCIIIdik esztendőben Rákótziak által, a’ kik Schlik Tsászári Vezérrel meg ütközvén, nagyon meg tsorbíttattak, de minthogy ez a’ Vezér a’ Bánya Városokat ereje felett is sűrgetni igyekezett, XVdik Novemberben viszsza verettetett, és így Léva ismét Rákótziaknak kezekben maradott, míg a’ Trentséni szerentsétlen űtközet által MDCCVIIdik esztendőben 3dik Aug. erejek meg törettetvén egészszen, végre a’ Királynak meg hódolt. Régi nemes katonáskodott lakosai leg inkább gazdáskodás, és kézi mesterségek által élnek, vásárjai népesek; barom vásárja pedig nevezetes, földgye, legelője tágas, és termékeny, jó borait könnyen el adgyák, gyűmöltsök van, keesetre módgyok helyben, de fája nintsen elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Léva, (Lewencz, Lewicze), magyar mező-város, Bars vmegyében, Nyitra és Selmecz közt, mindeniktől 6 mfldnyi távolságra. Fekvése kies; mert kelet-északra szép szőlőhegyek, erdők; dél-nyugotra pedig gazdag gabonatermő földek, kövér rétek s tágas legelők környékezik. A város utczái elég rendesek, de sárosak; a házak többnyire földszintiek s náddal fedettek; hanem az urak utczája derék kőházakat mutathat, s a mi több kövezve is van. Piacza nagy és tágas. Nevezetesebb épületei: a kath. és ref. templomok, az uraság’ emeletes kastélya, mellyben a tisztek laknak; a kath. gymnasium épületje, s egy nagy vendégfogadó, a Szentiványi s más itt lakó nemes urak házai, satb. a postaház. Lakosainak száma 4807-re megyen, és igy legtöbbre az egész megyében: ezek közt katholikus 4132, reform. 597, evang. 80, óhitü 7. Foglalatosságra nézve vannak köztük sok mesteremberek, kivált csizmadiák, szűrszabók, kalaposok, egynehány posztósok, timárok és takácsok; továbbá marha-, gabonakereskedők, fuvarosok; s végre föld- és szőlőmívesek. Szélesen kiterjedt szőlőhegye kedves ízü fehér (vöröst keveset) bort terem, s még jobbat teremne ha a mivelés nagyobb szorgalommal történne, melly – az uraság allodiumát kivévén – valóban igen csekély; továbbá ha a gyümölcs-, különösen a sok cseresznye-, megygy-, körtvélyfák el nem lepnék a szőlőhegyet. Lévának hajdan nevezetes vára volt, melly a török időben erős határ erősségül szolgált a bánya-városoknak, s a felső vidéknek; mellynélfogva gyakori ostromlásokat s viszontagságokat kéntelenitett szenvedni. Jelenleg egy halmon csupán omladékait lehet látni. Birtokosa a várnak s a hozzátartozó nagy uradal. régenten a Lévay nemzetség volt; ennek kihaltával Balassa Menyhárt kezére jött, ki Bars, Honth, Nógrád vmegyékben roppant jószágokat birván, – hatalmas ellenese vala a töröknek, de egyúttal kevély nyomorgatója is a környékbeli lakosoknak. Elfoglalván a királyi seregek Balassának Léva, Szitnya, stb. várait, Lévát Dobó István a hires egri bajnok kapta meg; ezután a Kollonicsiaké, majd a Csákiaké, végre az Eszterháziaké lett, s most is herczeg Eszterházy Pál birja.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Az alsó-váradi földsáncztól éjszakkeletre, a Perecz-csatorna partján épűlt Léva, a megye legnépesebb, legmagyarabb és érdekes történeti múlttal bíró városa. Legrégibb említését 1156-ban találjuk, mikor az azóta elpusztúlt Baratkán templomot szenteltek, melynek Léva fiók egyháza volt. Vára sok viszontagságon ment át főleg a huszita és később a török támadások, végűl pedig a nemzeti fölkelések idejében. A Zách merényletének egyik véres fejezetét itt írták a történet könyvébe. Az akkor már fönnállott vár előtti téren fejeztette le Becsei Imre várparancsnok Zách Feliczián egyik leányát, Sebét, kinek férje, Palásti Kopaj is bitófára kerűlt. I. Miksa a várat Dobó Istvánnak, az egri hősnek adta. Az 1663. év végén Köprili nagyvezér vette be, de a vár nem soká maradt török kézen, mert 1664. évi június 1-én Souches, Lipót király dunáninneni hadainak vezére, visszafoglalta. A török ugyan ez évben kisérletet tesz, hogy a várat újra megszerezze; de vereséget szenvedett, vezére, az érsekújvári basa is a csatatéren maradt. Ekkor esett el a hős Koháry István. Kápolna jelzi azt a helyet, a hol kimúlt. II. Rákóczi Ferencz fejedelem idejében zajlott le a vár történetének utolsó korszaka. Ocskay László, Rákóczi ezredese, 1703-ban szeptember 17-én csellel megvette a várat; 1709-ben II. Rákóczi Ferencz hadvezére, Bottyán, leronttatta, mert gyalogsága nem volt, s ha üresen hagyja vala, a császári német sereg beleszáll. Még ma is láthatók a romjai, melyeket jól gondozott szőlőhegyek környeznek. Léva ma csinos, rendezett tanácsú város 6.500 szorgalmas és művelt magyar lakossal. Nevezetessége a Perecz-csatorna, mely vizét Tolmácsnál a Garamból kapja s a lévai hengermalmot hajtja. Van díszes főgymnasiuma, a kegyes tanítórend vezetése alatt. A várost szép és termékeny síkság környezi, mely a megye nagy részének igazi éléstára.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

E fejezetben Léva város birtokviszonyait és fejlődését óhajtjuk ismertetni a legrégibb időktől a mai napig. A város történetének azt a részét, mely a vármegye történetével függ össze, másutt közöljük és itt csak érintjük azokat az eseményeket, melyeket a város viszontagságos multjában átélt. Léva legrégibb multjára vonatkozólag kevés adat áll rendelkezésünkre. Környékén a selmeczbányai hegység végső nyúlványai meglehetős kiterjedt síkságba olvadnak, mely azután végig kiséri a Garam folyó alsó részét. A környék tehát fontos védelmi helyül kinálkozott. A város mint Baratka filiáléja. Botka a XII. század közepéről egy oklevelet közöl, mely szerint Léva Conventus Hospitum, vagyis kezdetleges gyarmat volt. Kik voltak alapítói és első lakosai, azt nem igen tudjuk megállapítani. A gyarmatnak nem volt külön anyaegyháza, hanem a szomszédos Bratka, vagy Baratka község filiáléja volt. E községben 1156-ban Eusidinus, Szent Márton tiszteletére, a saját költségén templomot emeltetett, melyet Martirius esztergomi érsek szentelt fel, azt minden szükségessel bőven ellátta, e mellett Léva és Vitk helységeket egyházi hatósága alá rendelte. Máskülönben a nevezett községek Bars várának a kerületéhez tartoztak. Baratka község végleg elpusztult és nevét a gényei pusztához közel eső szántóföldek tartották fenn. A míg Baratka fekvését egész biztosan meghatározhatjuk, Léváról ugyanezt nem állíthatjuk. Tekintve Baratka fekvését és az egész napjainkig fenmaradt hagyományt, majdnem biztosan lehet következtetni, hogy a régi Léva nem feküdt a mostaninak a helyén, hanem ettől délkeletre, a dombok aljában. Ezt megerősíti, hogy a nevezett dombok, melyeket szőlővel ültettek be, egész napjainkig megtartották az Ó-Léva elnevezést, ellentétben az ujabb Nagy- vagy Új-Léva elnevezéssel. Ez az Ó-Léva közel esik Baratkához; a régi községgel szomszédos volt kelet felé Vitk, melyet az oklevelek még egy ideig említenek ugyan, később azonban mindinkább feledésbe merült s Baratka sorsára jutott, határa pedig valószínüleg beolvadt Varsány községébe. Baratka aránylag rövid idő mulva urat cserélt, mert földesura: Eusidinus és ennek gyermekei elhalálozásával, István, Adorján fia, azt 8 szabados telekkel, 5 ekényi földdel és kaszálókkal, az ettől délre eső szomszédos Lanthó községet pedig, mely azóta szintén végleg elpusztult, 72 jobbágytelekkel, 40 ekényi földdel és kaszálókkal együtt a szent-benedeki apátságnak adományozta. Léva vára. Oklevelek ugyan nem bizonyítják, azonban minden körülmény oda mutat, hogy Léva vára IV. Béla idejéből való. A vár építésére igen kedvező volt a talaj. A meglehetős magas és jobbára trachitból álló domb az egész vidék fölött uralkodott, míg a várat környező mocsarak a megközelítését nehezítették meg. Főfontossága azonban abból állott, hogy a bányavárosok felé vezető útba esvén, azoknak mintegy kulcsa volt, a mint ez később nem egy alkalommal bebizonyult. Az újonnan épült vár alatt, melyet nagy erdőségek vettek körül, valószínüleg már kezdetben kisebbszerű község alakult, melylyel a régibb Ó-Léva csakhamar érintkezésbe lépett. Venczel és Ottó uralkodása alatt Csák Máté Lévát hatalmába kerítette és várnagyul Jula comest helyezte ide, ki csak Csák Máté halála után, 1321 július 6-án adta át a várat Róbert Károlynak. Miután így Léva a koronára szállott, a király nejének, Erzsébet királynénak adományozta. A királyné a vár gondozását a megyei főispánokra bízta, mint várnagyokra s mivel Bars vára ekkor már végleg elpusztult, az ehhez tartozó birtokokat Léva várához csatolta. A lévai várnagyok. Első várnagy és egyúttal barsi főispán báthmonostori Becsei Imre volt, mint az a Zichy-okmánytár I. kötetében közzétett számos oklevélből kitünik. Ez a Becsei volt az, a ki Zách Feliczián leányát, Sebét, Koppay malonyai földbirtokos nejét, királyi parancsra, a lévai vár előtt lefejeztette, férjét börtönbe vettette, a hol az meg is halt. Gyermekeit a keresztesek mentették meg és Malta szigetére vitték őket. A Lévai család. Becsei Imre utódai a lévai várnagyságban fiai Vesszős és Töttös lettek. Ez utóbbinak az idejében, 1344-ben, Léva fele a zobori apátság birtokába jutott és a nyitrai káptalan határokkal különítette el. A vár azonban ekkor is királyi birtok maradt. Nagy Lajos uralkodása alatt Léván több ízben tartottak nádori közgyűlést, így 1351-ben, midőn a Vezekényi és Zechei családok igényperét hozták rendbe. 1367-ben a király elrendelte, hogy, jóllehet Léva a királyi várak sorában megmarad, a vár javadalmainak egy részét ad honorem, vagyis hivatalos fizetés és jövedelem fejében László oppelni herczegnek és nádornak adja. Így 1381-ben Deméndy László nagyváradi püspöknek és hozzátartozóinak szintén a vár jövedelmeiből engedték át az ehhez tartozó Garam-Újfalu községet. Azonban Gara Miklós nádor Lévánál gyűlést tartott és azon kimondotta, hogy a vár jószágai elidegeníthetetlenek. De mikor Zsigmond trónra jutott, túltette magát ezen a határozaton, a mennyiben 1395 táján Lévát Sárai Lászlónak, Temes vármegye főispánjának adományozta. Fia Péter használja először a Lévai nevet, ki Vajdafi néven is szerepel, de gyakran Lévai Cseh Péter néven is, mivel a husziták elleni harczokban több ízben kitünt. Zsigmond király kegyeivel halmozta el, úgy hogy nemsokára vajda lett. Hatalmával és befolyásával azonban Léva és vidéke rovására visszaélt. Utóda fia László volt, ki a Cseh melléknevet már elhagyta és csak Lévainak nevezte magát. Sokat harczolt Giskra ellen, de a sághi monostort is megtámadta és kirabolta. Fiát, Jánost csak többrendbeli pereiből ismerjük. Azonban egy 1506-iki oklevél szerint Lévai Zsigmond, János fia, Ulászló király beleegyezésével, Haraszti Ferencznek és nejének engedte át Léva várát és a hozzá tartozó községeket, mint hasonfelű zálogos birtokokat. Lévai Zsigmond II. Lajos alatt Bars vármegye főispánja volt s a királyi udvarban titkári hivatalt viselt. Midőn az ország a két király között pártokra szakadt, Zsigmond második neje: Petrovich Anna, ki a Szapolyai-párti Péternek a nővére volt, nemcsak férjét, hanem a vármegye legnagyobb részét is a király pártjára vonta. Ezért azután I. Ferdinánd 1529-ben Lévai Zsigmondot hűtelennek nyilvánítja és Léva várát, tartozékaival együtt nejének: Anna királynénak adományozza. Balassa Menyhért. Mikor Ferdinánd 1542-ben a törökök által elfoglalt Buda várát sikertelenül vívta, seregében volt Lévai Gábor is, kit Pest ostrománál egy ágyúgolyó széttépett. Gábor özvegyet és János nevű fiut hagyott hátra. Özvegye, Thurzó Anna, Balassa Menyhérthez ment nőül és így a lévai vár javadalmaival együtt ennek birtokába került, jóllehet a törvényes örökös az ifjú Lévai János volt. Balassa később árulása, hitszegése és rablásai által szomorú nevezetességre tett szert, azonban kezdetben 1544-ben vitézül védelmezte Lévát a törökök ellen, de garázdálkodásai következtében Ferdinánd proskribáltatta és Salm Miklós grófot Léva ellen indította. Balassa azonban Erdélybe menekült és a vár védelmét Dacsó Tamásra bízta, a ki a várat hosszú, hősi küzdelem után, kénytelen volt Salmnak átadni, ki Majthényi 133Urielt nevezte ki parancsnokká, a várat pedig jogos tulajdonosa: Lévai János kapta vissza, tartozékaival együtt; ekkor Sárkándy Pál lett a várparancsnok. Lévai János halálával, Léva vára a hozzá tartozó uradalommal a koronára szállott, a várat a király kapitányok gondjára bízta s a barsmegyei főispánságot a vár vezényletével kötötte össze. Első kapitánya Telekessy Imre volt, de 1556-ban már Vizkeleti Jakab a kapitány. Utóda a hős Thury György lett. Dobó István. 1560. szeptember 13-án Dobó István, az egri hős lett a vár és az uradalom ura, kapitánya pedig Horváth Bertalan volt. Dobó, ki Léva várával a vármegyei főispánságot is elnyerte, családjával együtt Léván akart letelepedni. Mivel azonban a várban nem talált alkalmas lakást, közvetetlen a vár alatt, a ma is jó karban levő várkastélyt építtette. Ezt a várkastély kapuja fölött levő felírás is bizonyítja, mely a következő: „Magnificus Dnus Stephanus Dobó de Ruszka comes Bars Medio Ladislai de Lekemér (e helyett valószínüleg Zelemért kell érteni) Fratris sui Fieri Fecit Anno Domini MDLXXI.” A fölírásban az évszám hibás, mert 1571-ben Dobó már fogoly volt; lehet azonban, hogy mivel a terjedelmes kastély építése több évig tartott, az építést, Dobó fogsága idejében, talán fia Ferencz folytatta tovább és 1571-ben fejezte be. Kolonich Sigfrid. Dobó - árulással vádoltatván - fogságba került és onnan kiszabadulva, csakhamar meghalt. A király az apa hibáját nem boszulta meg fián. Ferenczen, mert Lévát és tartozékait visszaadta neki. Várnagy Patachich György lett, később Lessenyei Nagy Ferencz, aztán Tapolcsányi János. Dobó Ferencz halála után a vár tartozékaival együtt a királyra szállott, a ki azt Dobó örököseinek adta át, kik közül Perényi Zsófia Kolonich Sigfrid komáromi várparancsnokhoz menvén nőül, így lett ez utóbbi a vár és az uradalom tulajdonosa. Ez időből maradt fenn Léva városának szép metszetű, teljesen ép és máig is használatban álló pecsétje a következő felirattal: „N: Léva Varassanak Pecseti Anno 1604.” A körded pecsétnyomó középterén koronás fejű, kiöltött nyelvű, kétfarkú oroszlán áll, jobbjában rózsát tartva s baljával az előtte álló három gally középsőjéhez nyúlva. Hivatalos okiratainak átfűzésére a város sárga-zöld selyemzsineget használt. Léva Bocskay és Bethlen alatt. 1605-ben Bocskay István egyik vezére: Rhédey Ferencz szorongatta a várost, melyet fel is gyújtottak, de a Kolonich által védett várat bevenni nem tudták. Kolonich azután Érsekújvárra ment lakni és Léván udvarbirót tartott, ki mellett Kovácsi Miklós volt az uradalmi tiszttartó. Kolonichtól Bethlen Gábor foglalta el a várat tartozékaival együtt és Lipthay alispánra bízta, ki azonban erről lemondott, mire a császár javára Koháry Péter foglalta el a várat, míg a város az ellenpárt kezében maradt. Pázmány Péter 1624-ben jezsuitákat telepített le Léván, a mi a város protestáns lakosait nagyon elkeserítette. Csáky László. 1625-ben Lévát Kolonich György felügyeletére bízták és 1635-ben, a törökök közeledésére, a várat megerősítették. Ekkor királyi birtok volt és Miskey István volt a kapitánya. Eszterházy Miklós nádor, legidősebb fiának, Istvánnak a menyegzőjét Thurzó Erzsébettel, Léván tartotta meg, a hol akkor igen sok főúr gyűlt össze. Ez alkalommal többek között lovagjátékokat is tartottak. 1640-ben Léva új urat kapott. III. Ferdinánd király a várat és a hozzá tartozó uradalmat Csáky László lévai kapitánynak adományozta, ki a kihágásaiért több ízben bevádolt Miskey Istvánnak volt az utóda. Csáky gróf igen jószívű ember volt, a szegény néptől semmit el nem vont, sőt furfangjait is eltűrte. Ez egy közmondásra szolgáltatott alkalmat, melyről Dugonich is megemlékezik gyűjteményében. A pórok ugyanis ki tudták a grófnál eszközölni, hogy az uradalom gabonáját ők csépelhessék és jutalmul a szalmát megtarthassák. Mivel pedig a munkánál nem igen ügyeltek reájuk, a gabonát csak felében csépelték ki, míg a többi a szalmában maradt, miáltal meglehetős haszonra tettek szert. A míg az uradalom a Csákyak kezében volt, folyton tartott ez a furcsa gazdálkodás, mikor azonban a birtok később az Eszterházyakra szállott át, ezek tisztjei már jobban ügyeltek és mikor a cséplők a szokott módon akartak csépelni, oda kiabálták nekik, hogy „Hohó! ez nem a Csáky szalmája!” Léva viszonyairól a Csákyak idejéből könnyebben áttekinthető képet nyerünk. A vár körül elterülő várost falak védték és magas deszkapalánk vette körül. A városnak négy kapuja volt, ú. m. a belső városi, vagy császári kapu, a báthi kapu, a Báth felé vezető úton, az öreg- vagy malom-kapu, közel a plébániához, a nyugati irányban vezető úton és a kis-kapu, az Ó-Léva felé vezető úton. Utczája csak néhány volt, ezek között a vártól a katholikus templomig húzódó utczát Nagy-utczának nevezték, továbbá fel lehet említeni a Báthi- vagy másképen Putnok-utczát, a Malom-utczát, a Szurdik-utczát Ó-Léva felé és az Ó-piacz-utczát, mely a katholikus templomtól lefelé nyult s a piaczba torkollott, hol már ebben az időben kereskedő boltok is voltak. A városból országút vezetett Báth és Varsány felé, a mocsarak lecsapolása czéljából pedig már 1634-ben csatornaszerűen szabályozták a Perecz-patakot. A vár nyugati részén terült el a külső város, mely nem tartozott Lévához és külön piacza volt. A város határa azelőtt erdőkből, bozótokból és posványokból állott, melyeket a szegény nép nehéz munkával irtogatott lassanként. Az irtványos földekből rétek, répa- és dinnye-földek lettek. Legvirágzóbb volt a kertészet és első sorban a káposzta- és zöldségtermelés. E mellett már igen korán megkezdték, a félkör-alakban elterülő dombokon, a szőlő-ültetést. A szőlők alját gyümölcsös kertekké alakították át, a pinczék pedig a városban voltak. Az ipar és kereskedelem is fejlődésnek indult és már 1615-től voltak országos és hetivásárai. A lakosság legnagyobbrészt magyarokból állott, de voltak ezeken kivül tótok, lengyelek és ráczok is, vallásra nézve róm. katholikusok, görök-keletiek, reformátusok és evangelikusok. Legnagyobb számmal a róm. katholikusok voltak, kiknek temploma a jezsuiták betelepülésekor épült. A görög-keletiek szórványosan jöttek be és egy kompániát alkottak. Isteni tiszteletüket magánházban tartották és a kereskedés és a korcsmáltatás az ő kezükben volt. Mindkét protestáns felekezetnek nagyobbszámu híve volt, így első sorban a reformátusoknak, kiknek már 1656-ban volt paróchiájuk és templomuk. Az evangelikusoknak szintén volt templomuk, ezt azonban 1638-ban elvették tőlük. A különböző vallásfelekezetek között ez időben egyetértés uralkodott, a mit legjobban bizonyít az, hogy 1624-44 között a város birái reformátusok voltak. A várőrség tisztikara a következőkből állott: főkapitány, viczekapitány, lovashadnagy, gyaloghadnagy vagy vajda, zászlótartó, strázsamester, seregbiró, sereg prédikátorja, sereg deákja, porkoláb vagy tömöcztartó, tizedes, ezenkivül harminczados, vámos. 1624-től városi birákat választottak, kik közül többen városi hadnagy czímen fordulnak elő. A város, mint kuriális hely, statáriális joggal bírt és az uradalmi vadaskert közelében volt felállítva az akasztófa. 1654-ben halt meg Csáky László gróf, országbiró és Léva ura. Az örökségre Lórántffy Zsuzsánna tartott igényt. Az 1663-iki török beütés. Koháry István halála. 1663-ban, mikor a törökök október közepén Érsekújvár alól a Garam felé indultak, Bartakovich Gáspár volt a vár alkapitánya. November 1-én 135már Léva alatt volt a török. Bartakovich, nem bízva erejében, már másnap feladta a várat, 1664-ben azonban Souches tábornok nagy erővel visszafoglalta. A győztesek az elfoglalt várban 200 mázsa puskaport, 300 mázsa ólom- és vasgolyót, 200 m. kanóczot, 4 m. kősót, 19 kisebb-nagyobb ágyút és mintegy 1500 mérő gabonát és lisztet találtak. Léva vára, e szerint, csak fél évig nyögte a török félholdat. Hogy a várat a török egykönnyen el ne foglalhassa, Souches kijavíttatta, elegendő számú őrséggel és minden szükségessel bőven ellátta és a vár parancsnokává Neumuth Joachimot tette. A törökök csakugyan nem nyugodtak bele Léva elvesztésébe, mert július közepe táján 25-30 ezer főnyi sereg érkezett Léva alá és megkezdte az ostromot. Azonban az időközben, betegség következtében, Nagyszombatra vonult Souches, Léva felmentésére sietett. A Souches alatt egyesült keresztény seregek fényes győzelmet arattak a törökökön. E csatában esett el a szintén Soucheshez csatlakozott Koháry István ezredes is, kinek emlékezetére 1713-ban Léva közelében kis kápolnát emeltek. 1665-ben Rottal gróf német katonákat küldött a várba őrségül, a kik a népet folyton fosztogatták. A vallásvillongások korában I. Lipót a várőrséget, valláskülönbség nélkül, meg akarta hűségében erősíteni. Ez okból 1675 január havában levélben biztosította a protestáns katonaságot, hogy vallásuk gyakorlásában senki sem fogja őket háborgatni. 1675-ben, miután időközben a jezsuiták eltávoztak Léváról, ezek helyébe Eszterházy Pál minorita ferenczeseket telepített le és megvette számukra Kőmives Endre református lakos házát. Ugyanez évben a vár megerősítésére nézve is intézkedtek, mint az Léva város jegyzőkönyvében olvasható: „Az praesidium javára, hasznára és oltalmára nézve statuáltuk, hogy az malom felöl a Ferencz deák uram kertjénél az farkasbástyán alul, Báth felől a Mészáros Balázsné kertjénél és az barátok kertjénél a vadaskert alatt sarampók és azokon kapuk csináltassanak és az vadaskerten innét árok ásattasék az hegyen föl a szőlők felé.” Mindezt az tette szükségessé, hogy a várat körülvevő palánk már nem volt a legjobb állapotban, pedig nagyon is komoly események voltak készülőben. Thököly Imre. 1678-ban az erdélyi bujdosók megujították a háborút és Thököly Imrét fővezérükké választották. Thököly még szeptemberben megindult seregével, hatalmába kerítette a bányavárosokat és Lévát is elfoglalta, de a szentkereszti vereség következtében feladta; 1682-ben azonban ismét visszafoglalta. Eszterházy Pál. Jaklin Miklós. Időközben a Csákyak lassanként elvesztették a lévai uradalmat. 1696-ig még találkozunk a Csáky-család tiszttartóinak névsorával, de ezek mellett már Eszterházy Pállal és Jaklin Miklóssal, mint a nádor dunáninneni jószágainak praefectusával is, a ki azonban már 1696-ban nem volt praefectus, hanem zálogjogon megszerezte a lévai várból Csáky Zsigmond özvegyének és Csáky Pálnak a birtokrészeit 13,000 forintért. Ez időben Veres János volt a tiszttartó. Jaklin Miklós, mint a lévai jószág egyik földesura, nagylelkű pártfogója volt Léva városának és áldozatkészségéért őt a király később bárói rangra emelte. 1696 aug. 18-án Lévát óriási tűzvész pusztította el. 1698-ban Jaklin, a 136város polgáraival egyeemben, felépíttette és megnagyobbíttatta a templomot és az iskolamesterek és orgonisták díjazásáról is gondoskodott. 1695-ben a nádor tiszttartójával egyetértve, a szegény lakosok között szőlőknek osztatta ki az ó-lévai hegyi parlagokat. Nemesszívűségét 1702-ben kelt végrendeletével tetőzte be, a midőn jótékony czélokra 3000 forintot és a kalvária felállítására 700 forintot hagyományozott. 1702-ben bekövetkezett halála után birtokai fiára, Miklósra, szállottak. II. Rákóczy Ferencz. Ocskay László. Bottyán János. A Rákóczy-féle szabadságharcz alatt, 1703 szeptember 17-én, Ocskay László foglalta el Lévát és itt ülte meg esküvőjét Tisza Ilonával. A császáriak október 31-én a várat, a heves ellenállás daczára, bevették, de Ocskay és Andrássy csakhamar ismét birtokukba kerítették. 1704 deczember végén, a nagyszombati vereség után, maga Rákóczy is Léván vonta meg magát, hogy seregeit összegyűjthesse. 1705 január 1-én itt tartott haditanácsot, melyen Bercsényi fővezér és Széchenyi Pál érsek is jelen voltak. A fejedelem január 10-ig maradt Léván és itt nevezte ki Károlyi Sándort a tiszántúli részek főkapitányává. Várparancsnokul Lipthay Ádámot hagyta Léván, melynek várát ágyúkkal és minden más szükségessel bőven ellátta. Egerben kelt levelével Bottyán János vitéz tábornokának adományozta a lévai uradalmat. Ekkor Lovass volt a lévai tiszttartó. A vár lerombolása. 1708. október havában Heister császári vezér ostromolta Lévát, mely minden nagyobb ellenállás nélkül meghódolt. Az elvonuló kuruczok a várost felgyujtották. Bottyán azonban nem nyugodott, hanem a várat csakhamar visszafoglalta. A vár ekkor már nagyon rossz állapotban volt. A hosszas háborúk megrongálták és kijavításával senki sem törődött. Mindezt észrevette Bottyán, a ki a telet a várban töltötte s kinek keserűségét fokozta az is, hogy Rákóczy szerencsecsillaga hanyatlóban volt, neki pedig nem volt elég embere, hogy a várat megvédhesse. Elhatározta tehát, hogy ha a kuruczok a várat elhagyni kénytelenek, inkább elpusztíttatja azt, semhogy a németek kezébe kerüljön. 1709 február vége felé csakugyan romboltatni kezdte és az árkokat betömette. Léva, mint vár megszünt és csak égnek meredő romjai emlékeztettek a hajdani dicsőségre. A romba döntött vár körül csak rövid ideig hangzott a fegyverek zaja. Egy ideig Pálffy János hadai táboroztak itt. Majd a győztes Heister a Duna balpartjára jött, október 17-én Barsból amnesztiát hirdet, azután a felkelők ellen indul és azokat eljesen kiszorítja az ország nyugati részéből. Léva környékén, hol 1709-ben és 1710-ben nagy pestis pusztított, most már minden csendes volt s az 1711-iki szatmári béke befejezte a szabadságharczot. Az Eszterházy család. A háborús idők elmultak és helyükbe békésebb korszak lépett. A lévai uradalmat Eszterházy nádor visszakapta. Már 1710-ben Veres János a tiszttartó 137és ez idő óta megszakítás nélkül feltalálhatjuk a herczegi tisztviselők névsorát. Az Eszterházyak mellett, mint földesúr, 1732-ig elefánti Jaklin Miklós báró is szerepel. 1732-ben a lévai uradalomnak azt a részét, mely az Eszterházyaké volt, Eszterházy Pál herczeg örökölte. Mivel a lévai lakosok jogait és kötelességeit véglegesen meg kellett állapítani, 1732 február 10-én szerződést kötöttek, melynek főbb pontjai a következők: Léva lakosai a külsö és belső telkek után évi 200, Génye és Baratka használata után 100 forint haszonbért fizetnek, arányos részeltetés szerint. A két mészárszék után évenként fizetnek 60 forintot. A városi korcsmában évenként szeptember 30-tól deczember 31-ig az uraság borát mérjék. A forspont nem kötelező, de a jelenlevő herczegnek személyes szolgálatára állanak. Az utakat és hidakat kötelesek javítani. 200 forint évi fizetés fejében a vámot szedhetik, úgyszintén a vásári helypénzt is, de méltányosan, stb. stb. Ez a szerződés 1772-ig maradt érvényben. A város előljárója 1714-87-ig hadnagy czímet viselt, fizetése, a naturáliákon felül, évenként 40-50 forint volt; 1732-től már városi jegyző is volt, évi 35 forint fizetéssel. A királyi adót és a város jövedelmét 1725-től perceptorok kezelték, fizetésük 16-18 forint volt. Ezenkivül a városnál voltak esküdtek, strázsamester, hajdú és vámos hajdú. A míg a város a két mészárszéket és a korcsmákat házilag kezelte, székbírója is volt, 40 forint évi fizetéssel és borbírója 12 forint fizetéssel. Az 1736-iki tisztujítás. A református templom lerombolása. 1735-ben Eszterházy Antal herczeg volt a lévai uradalom tulajdonosa. A következő évek Lévára nézve nagyon is válságosak voltak és a vallásfelekezetek között a vallási türelmetlenség nagy zavargásokat okozott. 1736-ban a városi tisztujítás nagy zenebona között ment végbe. Az újonnan megválasztott tisztviselők közül a reformátusok vonakodtak a hivatalos esküt a katholikus templomban letenni s e miatt lemondtak. Helyükbe a katholikusok másokat választottak és kimondották, hogy a reformátusokat a jövőben az összes hivatalokból kizárják. Ez időtől az ellenségeskedés szünet nélkül tartott. A béke helyreállítása czéljából Eszterházy herczeg 1737 április 22-én megjelent Léván; de alig hogy eltávozott, az ellenségeskedés újból kitört és éveken át a legnagyobb elkeseredéssel folyt. A zavargások 1740-ben érték el tetőpontjukat. Ez évben, úrnap után való napon, a vármegye rendeletéből a reformátusok templomát lebontották, két harangjukat elvették és az egyiket a katholikus, a másikat pedig a ferenczrendi templom tornyában helyezték el. Léva, mint portális hely. 1752. deczember 11-én az aranyos-maróti megyei gyűlésen Lévát portákra osztották fel és a következő évben megszünt curiális taxális hely lenni, hanem portális lett, minélfogva nem egy átlag-összegben, hanem kapuk után fizette az adót. E határozat ellen a város a herczeghez és Erdődy György grófhoz küldöttséget menesztett a régi szabadság megtartása és a fenyegető veszély elhárítása céljából. Panaszukra választ is alig kaptak. 1754-ben vásárolták meg a városházát. Ez utóbbi évről fel van jegyezve, hogy a város lakosságát megszámlálták és 2937 lelket találtak ott. 1759 július 3-án, midőn Eszterházy ezrede a városban állomásozott, a katonák számára megfelelő mennyiségű kenyeret voltak kénytelenek beszolgáltatni. Időközben a reformátusok mindent elkövettek, hogy a jogegyenlőséget kivívják s 1766-ban végre elérték, hogy a hivatalok ujból megnyíltak előttük. 1772. szept. 12-én szörnyű tűzvész dühöngött a városban, melyben 245 ház és három emberélet pusztult el; a városi templom leégett és a harangok elolvadtak. A szörnyű nyomor enyhítésére a herczeg 200 frtot adott és máshonnan is jöttek adományok. Így azután a lakosok már a következő évben ismét felépíthették a templomot. 1776 aug. 19-én herczeg Eszterházy Miklós, Nagy István administrátorával együtt, meglátogatta a várost és a szőlők mellett 21 puszta helyet pinczéknek osztatott ki. Maga az uradalom is rendszeres szőlőmíveléshez fogott és hogy rendes, állandó szakmunkásai legyenek, Lengyelországból telepített be többeket, kik után azt a helyet a hol letelepedtek, maig is Polyákutczának nevezik. 1777-ben több emléket emeltek a városban. Így a város nyugati végén az orbán- és kereszthegyi szőlőkben kápolnákat, a városban a Szent-Háromság és a Szent Flórián szobrát, a szőlőkben egy keresztet, továbbá Nepomuki Szent János és Orbán, 1786-ban pedig a Szűz Mária szobrát. Mindezek ma is fennállanak. 1778-ban a tanácsülésben elhatározták, hogy mivel a görög-keleti vallásúak olyan contribuens egyének, mint a többi lakosok, tehát adjanak ők is forspontot és minden egyéb városi terhet közösen viseljenek. A tisztújítás sem folyt le nyugodtan. Az uradalom nem akarta a megválasztott esküdteket megerősíteni, és így ezek helyébe másokat kellett választani. Ugyanezen évben a vármegye rendeletére a város a katonaság részére 129 mérő zabot szállított Esztergomba és 144 mázsa szénát Magyar-Bródba, novemberben pedig újabb 238 mérő zabot Esztergomba. Mivel a városi hadnagyok és más tisztviselők többször megkárosították a lakosságot, a felmerült gyakori panaszok következtében Eszterházy Miklós herczeg 1783-ban oly újabb szerződést kötött Lévával, mely e visszaélések meggátlására alkalmasabb volt az eddigi szerződésnél. Ugyanezen év julius havában a várkastélyban generális nagygyűlést tartottak, melyen első sorban az élelmi czikkek árát állapították meg. A lakosok panaszkodtak a herczegnél, hogy a reájuk rótt censuális adót, nagy nyomorúságuk miatt, alig képesek megfizetni. A herczeg hajlott a kérésre, az 1785-ben kötött pótszerződésben a városnak átengedte a vámjövedelmet évi 367 frtért és az adót leszállította. Mivel híre járt, hogy József császár útját a városon keresztül folytatja a bányavárosok felé, az uradalom a várhegy alatt utat töretett és így a várost a külső-várossal összekötötte. 1786-ban József császár rendeletére a ferenczrendiek eltávoztak a városból és Szécsénybe költöztek át. Épületük a templommal együtt a vallásalapra szállott. 1787-ben a városi hadnagy elnevezés megszünik és 1778-tól 1848-ig városi bírák állanak a magistrátus élén. 1789 márczius 20-ikán a görögkeleti compánia részéről, Zippan Zafféri Pál, Kalián Demeter Pál és Vankovics János 500 frtért megvették Jankovics Ferencz omladozó majorját s azon a helyen templomot kezdtek építeni, de be nem fejezhették, mert számuk évről-évre fogyott, míg részben kiköltöztek, részben kihaltak és ma csak a kalvária-hegy aljában levő temető emlékeztet reájuk. 1801-ben a városi magistrátus fizetése a következő volt: Bíró évi fizetése 100 frt, notárius 95 frt, perceptor 80 frt, esküdtnek külön-külön 12 frt, strázsamester 60 frt s ennek csizmára 6 frt, vámos hajdú 20 frt s ennek csizmára 6 frt, hajdú 40 forint s ennek csizmára 6 frt, orgonista 60 frt. Árvagyámokat, tutorokat, csak 1803-tól említenek. Az 1808-iki tűzvész. A kegyesrendiek. 1808 júl. 24-én tűz támadt, mely rettenetes mérveket öltött. A város 680 háza közül leégett 303, ezek között a katholikus templom tornyával együtt, melyben a harangok is elolvadtak. Ekkor pusztult el a várost körülvevő palánk is és ez időtől sem a város falairól, sem kapuiról nem találunk többé feljegyzést. E veszedelem emlékére minden év júl. havának utolsó vasárnapján, ünnepélyes körmenet vonul fel a kalvária-templomba. A következő években a lakosság régi óhajának, a gimnázium megalkotásának keresztülvitelén fáradozott és 1815 nov. 15-én már meg is nyitották az új intézetet a kegyesrendiek vezetése alatt. Az ezeknek juttatott adományok között van az az 1500 frtra becsült, drágakövekkel kirakott kehely is, melyet Migazzi Kristóf gróf ajándékozott a templomnak. A ref. templom felépítése. 1820-ban a reformátusok ügye is jobbra fordult. Templomukat, a régi helyén, újból felépítették és a felavatás nagy ünnepélyességgel ment végbe. 1822-ben már a város lakosságának a száma is erős gyarapodást mutat. A 3871 lakos közül római katholikus volt 3148, evangelikus 89, református 611, görög-keleti 23. 1822 okt. 27-én délelőtt 11 órakor ismét nagy tűzvész dühöngött a városban. A tűz az u. n. czigány-utczában ütött ki, az erős szél széthordta a parazsat és a város nagy részét rövid háromnegyes óra alatt romba döntötte. Leégett 158 ház. A városházán az irományokat és a pénztárt sikerült megmenteni. A nemzeti iskola. Míg Bars vármegye rendei, ezek között Léváról a Kazyak és Rainprechtek, a huszas évek elején az abszolutizmus ellen küzdöttek és az alkotmány kivívásában az elsők között említhetők, a nemzeti ügy fejlesztésében Léva városa sem maradt hátra. 1825-ben a Nemzeti iskolát önállósították, újjá szervezték és egyáltalán a nemzeti nevelés fejlesztésén fáradoztak. A gimnáziumba járó előkelőbb ifjak családai a templomba orgonát szereztek, a templomra pedig a hívek új tornyot emeltettek. 1829-ben Sántha György helembai plébános 5000 váltó forintos alapítványt tett. Eszterházy Miklós herczeg még két ízben kötött szerződést a várossal. Az 1826-iki szerződésben vannak először említve az 1902. év elejéig fennállott pecsenyesütő bódék, melyek most a városháza építésének áldozatul estek. A kath. templom. Mivel nem igen lehetett remélni, hogy a katholikus templom tornyát egyhamar felépítik, ezért az 1831-ben öntött új harangokat a templom mellett levő érdekes szerkezetű haranglábakon helyezték el. A csonka tornyot csak a negyvenes években szedték le a templomról és anyagát az utca kövezésére fordították. Ez az állapot 1902. év tavaszáig tartott, a mikor Báthy László prépost-plébános fáradhatatlan buzgósága következtében a róm. kath. hívek, templomukat díszes kettős toronynyal látták el s a harangokat azokban helyezték el. Az 1831-iki kolera. Az 1831-iki kolera Lévát sem kímélte meg. A városban 403 ember halt meg e járványban. A városi tanács Kálna községnél kordont vonatott, de ez majdnem lázadásra vezetett, mert az élelmi szerek rendkivül megdrágultak. 1833. nov. 24-én meghalt Eszterházy Miklós herczeg és utóda fia, Pál lett, ki a következő évben a lévai uradalmat meglátogatta. Az uradalom tisztviselői mindenkor fontos tényezői voltak a város társadalmi mozgalmainak és mindenben tevékenyen résztvettek. Főleg az ő buzgóságuk hozta létre 1838-ban a kaszinó-egyesületet, mely a negyvenes években rendkivül virágzott és az általa rendezett mulatságokon a szomszédos vármegyék intelligencziája is összegyűlt. Az ág. ev. templom. 1838 április 29-én az evangelikusok elhatározták, hogy a görög-keletiek félbemaradt templomát megveszik. 1841-ben már felépítették a templomot, lelkészlakot és az iskolát és azt 1843 ápr. 30-án ünnepélyesen felavatták. 1845 óta külön hitközséget alkotnak. Az első zsidók 1838-ban telepedtek le Léván. Az uradalom egy darab földet hasított ki részükre temetkezési helyül. A tömegesebb betelepedés csak 1840 után vette kezdetét. Ez időtől a környékbeli hitfelekezetekkel együtt hitközséget alkottak és a negyvenes évek közepén lelkészi állást szerveztek. Imahelyiségük 1857-ig egy bérházban volt. Benkő Dániel és Korizmics László. 1839-ben az ifjú Eszterházy Miklós herczeg látogatta meg az uradalmat, 1843-ban pedig Pál herczeg. Ez volt az utolsó látogatás; ezentúl a herczegi családból senki sem jött Lévára. 1845-ből találjuk a város határára vonatkozó következő feljegyzést: „Az összes terület kitesz 6841 holdat, még pedig ebből földesúri 2696 hold, úrbéri 2912 hold, szabados 686 hold, inscriptio 546 hold.” Az uradalom tisztviselői karában ez időben jeles férfiak működtek, kiknek a neve később országszerte ismertté lett. Így Benkő Dániel uradalmi praefectus, ki a lévai központból hat uradalmat kezelt és Korizmics László uradalmi mérnök. Ezek az uradalmat valóban mintaszerűen kezelték és a társadalmi életben is vezérszerepet vittek. 1846-ban olvasó-társaságot szerveztek, melynek czélja a magyar irodalom terjesztése és pártolása volt. 1848/49. 1848-ban a város lakosainak száma 4817 volt, ezek között 4032 róm. kath., 597 ev. ref., 81 ág. ev., 7 gör. keleti és 100 izraelita. A márcziusi eseményeket a város lelkesedéssel ünnepelte meg, s miután a földesúri hatóság alól felszabadult, az eddigi tisztviselők helyébe rendezett tanácsot választott. Első polgármester Farkas Mihály, az eddigi városi biró volt. Ez időtől a város élén polgármesterek állanak. Április 25-én a külső utczát a városhoz csatolták. Majd, midőn veszélyben forgott a haza, toborzás útján 118 honvédet küldöttek harczba. Június 18-án 427 ezüst forint adomány folyt be és június 29-én 435 nemzetőr esküdött föl. Az ezek számára készült díszes zászlót ereklyeként őrzik a városházán. 1849-ben mozgalmas események szinhelye volt a város. Január 10-én hadseregével bevonult Görgey és mikor távozott, Csorits osztrák tábornok jött utána és innen 20-án tovább indult. Április 17-én Görgey Lévánál állott seregével. A nagysallói fényes győzelem után ide szállították a sebesülteket. Azokat, a kik nehéz sebeikbe belehaltak, a temetőben közös sírban hantolták el. Sírjuk fölé 1872-ben emlékoszlopot emeltek és oda zarándokol minden évben, márczius 15-én, a kegyeletes közönség. 25-én Grabbe vezérlete alatt orosz katonák jöttek a városba és szeptember 25-én távoztak el. Az abszolutizmus. Erre az abszolutizmus uralma következett. A cs. kir. szolgabiró zsandáraival ellenségképen dúlt a városban; mindenekelőtt beszedette a magyar bankjegyeket, a mi a lakosság legnagyobb részét koldusbotra juttatta, mert azon fölül, a mit elrejthettek, összesen 49,500 frt 45 krt szolgáltattak be s ezt a város főterén, nyilvánosan elégették. A lévai zsidók hadi sarcz fejében 600 frtot fizettek. Míg a jó hazafiakat üldözték, addig a császáriak Bányay József lévai postamestert dícsérték, a ki ebben az időben minden jó hazafit mélyen sértő viselkedésével tüntetett. Az 1854-iki földrengés. 1854 márczius 26-án nagy szélvész és földrengés volt; a kolostor tűzfala bedőlt és egy embert agyonütött. Ugyanez évben kezdték meg a város rendszeres kivilágítását. Időközben kiépült a pest-bécsi vasút is és a gabonakereskedés mindjobban fellendült, a bányavárosok felé pedig társaskocsik gondoskodtak a személyszállításról. 1857-ben a házak száma 701 volt, a lakosok száma pedig 4513. Ekkor építették fel a zsidók templomukat és iskolájukat. A társasélet is egyre elevenebb lett. 1859 november 20-án az időközben szünetelő kaszinó újból megalakult. Fáradhatatlan búzgósággal működött közre a „Barsmegyei Gazdasági Egylet” megalakulásában. Valóságos hazafias tüntetések voltak azok a hangversenyek, melyeket szeptember 10-én Wilmers Rezső a szükölködő horvátok javára és október 4-én Reményi Ede a Petőfi-szobor javára tartott. Lovag Schöeller Sándor és Leidenfrost László. Ez időben az uradalomban lényeges változás állott be. Már 1859 márczius 12-én felmondotta herczeg Eszterházy Pál a lévaiaknak a helypénzszedésre és a legeltetésre vonatkozó szerződést és 1861-ben az egész lévai uradalmat bérbe adták lovag Schöeller Sándornak és Leidenfrost Lászlónak. Ez utóbbi 1862-ben jött a városba. Mindenekelőtt az uradalomhoz tartozó községekben a határtagosításokat és a birtok-elkülönítést tűzte ki feladatául. A tagosítás után a város határa 6564 h. 1137 □° lett, még pedig kert és beltelek 205 h. 756□°, szántó 3746 h. 1146□°, rét 1262 h. 1057□°, legelő 230 h. 952 □°, szőlő 742 h. 846□°, folyók 87 h. 854□°, útak 188 h. 1087□°, haszontalanok 67 h. 493□°. A kegyesrendieknek 520□° kiterjedésű rét jutott; különben csak néhány nagyobb birtokos tagosított, a többi birtokokat 142csak dűlőnként egyesítették. Leidenfrost ezután az újonnan szervezett birtok rendezéséhez fogott, mely munkájában fiai hű társai voltak. 1865-ben alakult meg Léván a Takarékpénztár részvénytársaság és 1880-ban saját czéljaira terjedelmes épületet emeltetett. 35 évi fennállása óta közel 200,000 koronát adományozott köz- és jótékony czélra. 1880-ban 20,000 frt értékű házat adományozott a lévai nőegyletnek, melyben azóta a Stefania-árvaház alakult, 1890-ben, 25 éves jubileuma emlékére, szegényház alapjára ezer forintot és egy főgimnáziumi ösztöndíj-alapra szintén ezer forintot adott. 1867-ben az Eszterházy-féle uradalmat véglegesen eladták Schöeller Sándor és Pál lovagoknak. Az ú. n. főbérnökség élén 1898-ig a Leidenfrost család tagjai állottak, kik az uradalmat valóságos mintagazdasággá alakították át. Hét gazdasági szeszfőzőt, két szeszfinomítót s 1879-ben egy hengermalmot állítottak, mely 1900-ban leégett ugyan, de újra felépítették és kibővítették. A mellett, hogy minden jótékonysági és kulturális mozgalmat bőkezűen gyámolítanak, a város és a messze környék szegény lakóinak állandó munkát biztosítanak. 1898-ban a főbérnökség megszünt és ez idő óta a tulajdonos házilag kezeli az uradalmat, melynek élén azonban most Schöeller Gusztáv lovag és a Leidenfrost család egyik tagja, Leidenfrost Tódor, a kiváló gazda és szakember áll. A hatvanas évek végén a várost több szerencsétlenség érte; így 1866-ban a háborús időkhöz és az átvonuló katonaság elszállásolásának terhéhez, nagy fagy is járult, mely a gabonát és a szőlőt megsemmisítette. Ugyanez évben a kolera is pusztított, 1868-ban pedig nagy dögvész volt és 404 drb szarvasmarha hullott el, a mi a lakosokat érzékenyen károsította. 1868-ban és a következő években igen gyakori volt a tűzeset és 1872-ben újból pusztított a kolera. Hatósági és társadalmi intézmények 1868 óta. Azonban kerültek örvendetes esetek is a város életében. 1868-ban a város járásbiróságot és kir. közjegyzőséget kap, a szolgabiróság szintén megmarad, 143ámbár egy ideig Nagy-Sallóban székelt és csak 1884-ben helyezték véglegesen ide. 1869-ben a barsmegyei 61-ik honvédzászlóaljat helyezik Lévára és a katonaság számára 1870-ben kaszárnyát építenek. Mivel egy ideig az ipolysági honvédzászlóalj a városban volt, 1897-ben, 117,000 frt költséggel, a kaszárnyát kibővítették és újjá alakították. 1870-ben megalakul a zsidó nőegylet és megnyílik az állami tanítóképző intézet. 1871-ben alakult a dalegyesület, 1872-ben a nagynevű Szepesy Imre, szőlővárosa kegyesrendi temploma számára oltárképet adományoz és fényes alapítványnyal megveti a leányiskola és kisdedóvó alapját. 1872-ben a „Lévai Takarék- és Hitelintézet” néven megalakul a második pénzintézet, mely szintén tetemes összeget áldozott köz- és jótékony czélokra. 1872-ben keletkezik a lévai népkör, ugyanez évben a lévai nőegylet, mely 1882-ben alapította a Stefánia-árvaházat. 1876-ban alakul a tűzoltó-egyesület és ekkor határozatkép kimondják, hogy a házakat ezentúl sem szalmával, sem náddal födni nem szabad. 1879-ben a házak száma 756 volt, a lakosoké pedig 6772. 1880-ban közadakozásból felépítik a megyei kórházat. A nyolczvanas években nagyobb gondot fordítanak az utczák kövezésére, a világításra és az időközben alkotott sétatér rendezésére. 1885-ben kiépül az esztergom-nána-csatai, 1887-ben a csata-lévai és 1896-ban a léva-garamberzenczei vasútvonal. Ez idő óta a kereskedés és a forgalom erősen emelkedik és ebben nagy része van az 1888-ban alakult Kereskedelmi Csarnoknak is. 1890-91-ben a város utczáinak a gyalogjáróit aszfaltozták, a főbb utczákat pedig és 1896-ban a nagy teret kikövezték. 1898-ban az országútat a városon végig keramittal vonták be. 1889 augusztus 1-én a városban pénzügyigazgatóságot állítottak fel, 1894-ben alakult a barsmegyei Népbank fióktelepe, melyet az aranyosmaróti központból vezetnek. 1899-ben - a phylloxera által tönkretett szőlők felújitása czéljából - a földmívelésügyi miniszter Léván állami szőlőtelepet létesített, - 1901-ben a város - Bódogh Lajos polgármester kezdeményezésére - pénzügyeit rendezte, a multban elköltött alapokat megtérítette, s apró adósságait konverzió utján kiegyenlítette. 1902-ben a helypénzszedési és vásártartási jogot - a vásártér tulajdonjogával együtt - a lévai uradalomtól 47080 koronáért megváltotta, 200 ezer korona költséggel díszes városház-épületet emeltetett és elhatározta a város villamos világítását. - Ugyancsak a földmivelésügyi miniszter 1902. év őszén elrendelte állami gyümölcsfa-iskolának Léván leendő felállítását. A Léva és vidéke róm. kath. népnevelők egylete 1884-ben, a kath. legényegylet 1887-ben, az iparos olvasó kör 1891-ben, a katholikus kör 1893-ban, a torony-építő egylet 1896-ban, a kereskedő ifjak társulata 1896-ban és a zsidó fillér-egylet 1898-ban alakult. Ezenkivül van temetkezési egylet is. A kaszinó 1885-ben tartotta meg 25 éves jubileumát s ez alkalomból 1000 frtos ösztöndíj-alapítványt tett egy főgimnáziumi tanuló megjutalmazására. 1889-ben a kaszinó házat vett, azt újonnan felépíttette és kényelmesen berendeztette. A millennium. 1896-ban a város lakossága lelkesen megünnepelte a millennium emlékét. Ennek leghatásosabb záradéka volt a várromok között megtartott népünnepély. A közönség, mely ez alkalommal messze környékből gyűlt össze, áhítattal szemlélte az akkori alispánnak: dr. Ruffy Pálnak helyi vonatkozású, hazafias színművét, melyben az álmodozó Bors vezér lelki szemei előtt elvonul a vármegye és a város tettekben oly gazdag multja, mint záloga annak, hogy a fényes multat szép jövő követi. A legújabb népszámlálás szerint a város lakosságának száma 8400.

Magyar Katolikus Lexikon

Léva, Lewentz, v. Bars vm. (Levice, Szl.): 1. vár. A tatárdúlás (1241-42) után épült kir. várként. 1270 u. a csehek sikertelenül ostromolták. Csák Máté szerezte meg, majd kir. vár. 1388 u. a Lévai Cseh, Balassa, Dobó, Csáky és Esterházy családok birtokolták. 1544: visszaverték a törökök támadását. Bocskai nem tudta elfoglalni, Bethlen csapatainak sikerült. 1663: feladták a török túlerőnek, de egy év múlva felszabadult. Thököly csapatai is megszállták. A Rákóczi-szabharc idején többször volt kuruc kézen. 1709: megkezdték lerombolását. Jelentős maradványai egy alacsony dombon állnak. - 2. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Csejkő, Garamszőllős, Garamújfalu, Óbars, Újbars, Vámosladány, Zsemlér. - 3. plébánia. 1156: Leua, már pléb. Tp-át Szt Mihály tit-ra sztelték, mai egyhajós barokk tp-a a 18. sz-ban épült. Lakói 1561 e. ev-ok lettek. A pléb-t 1630: alapították újra. Anyakönyvei 1712-től. Kegyura 1880: Schöller Sándor és Pál. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl., ném. ~n született a vértanú →Kucsera Ferenc. - Lakói 1940: 9007 r.k., 55 g.k., 16 g.kel., 553 ev., 1827 ref., 1271 izr., 8 unit., 6 bapt., 15 egyéb, össz. 12.758; 1991: össz. 33.991, m. 5165 (15,20%); 2001: össz. 36.538, m. 4469 (12,23%). - 4. Szt József ferences konvent és tp. A szalvatoriánusok 1675: telepedtek meg ~n. 1733-40: épített rházuk 1734: konvent. 1786: föloszlatták, ingatlanjait 1806: árverésre bocsátották, 1815: a piar-k vették birtokba és megnyitották a kisgimn-ot. - A piar. isk. 1816: nagygimn. 1844: tanítási nyelve m. 1851: algimn., 1881-84: főgimn-má fejlesztették. 1919: szl. és m. tagozatú áll. reálgimn. 1921: az V-VIII. o-okban párhuzamos m. o-ok, ezeket 1926. VI-ig fokozatosan megszüntették. 1938-45: m. egységes gimn. Tanuló (tanár) létszámok: 1900: 308 (14), 1910: 307 (18), 1942: 377 (30). Bá.B.-** 1. Vártúrák III:223. - 2-3. Némethy 1894:155. - Gerecze II:157. - Schem. Strig. 1917:56. - Györffy I:424. - Gyurgyik 2002. - 4. Fridrich II:178. - Balanyi 1943:135. - Mészáros 1988:212.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

A völgy legnagyobb helysége Léva, amely kétséget kizárólag magyar település. Léva történelme adatokkal szolgál arra nézve, hogy a szlovákok mikor kezdték meg a beszivárgást. A Lexicon szerint a XVIII. század végefelé a szlovákság már mutatkozik a városban. Számuk azonban nem lehetett soha jelentős, mert Czoernig és Pesti egyáltalán nem tesznek róluk említést. A múlt századvégi magyar hivatalos népszámlálások szerint 1880-ban a magyarság a lakosság 79, 1890-ben 85, 1900-ban 88 és 1910-ben 90 százalékát tette ki. Az 1918-as összeomlás után a város nemzetiségi képe megváltozott. 1921-ig az első csehszlovák népszámlálás szerint a magyarság 65 %-át, 1930-ban pedig csak 41 %-át tette ki a lakosság számának. A magyarság arányszámának süllyedését nagymértékben fokozta a lévai zsidóság magatartása. 1930-ban az ott élő 1448 zsidó közül 954 zsidó nemzetiségűnek vallotta magát a többi pedig „csehszlováknak”. A felszabadulás után az 1938 december hó 15-i magyar népszámlálás szerint a város lakóinak 83 %-át magyar nemzetiségűek adják. Ezt a növekedést újból a zsidóság idézte elő. A mult század utolsó népszámlálását feldolgozó Balogh Pál hatalmas művében: „A népfajok Magyarországon

Botka Tivadar - Csepi Zsuzsanna - Féja Géza - Fizély Ödön - Grendel Lajos - Katona (Dienes) Mihály - Khin Antal - Kittenberger Kálmán - Kovács János - Maczák János - Nevizánszky Gábor - Ordódy Katalin - Porubszky Géza - Puskás István - Rimanóczi Géza - Stampay János - Szokoly Alajos - Tóth Zoltán -

Katona (Dienes) Mihály

piarista szerzetes, tanár, kertész. Pesten bölcsészettudományi, Nyitrán és Szentgyörgyön teológiai tanulmányokat végzett. Gimnáziumi tanárként dolgozott (Tata, Szeged, Kolozsvár, Léva, Vác, Nagykároly, Kecskemét, Szeged városában), emellett kertészettel foglalkozott. Elsősorban a növényi eredetű indigó kitermelésének lehetőségei érdekelték, a sátoraljaújhelyi rendház kertjében telepített mintagazdaságában pedig olyan külföldi növények termesztésével foglalkozott, mint például a kávé, az édesburgonya, a cukornád. Sátoraljaújhelyen hunyt el 1874. 6. 9-én.
1782. 9. 24.
Dercsika - megszületett
Léva - tanított
Nyitra - tanult Teológiát hallgatott.
névjegyzék

Botka Tivadar

Történész, megyei főjegyző, az MTA tagja.<p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Iskolai tanulmányait Léván, Nagyszombatban és Pesten végezte.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">1821-ben szerezte meg ügyvédi diplomáját és attól kezdve megyei szolgálatban állt. Volt főszolgabíró, tiszti főügyész, megyei főjegyző, országgyűlési követ, később, 1861–1872 között képviselőházi tag.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Hivatali teendői mellett elsősorban a helyi önkormányzatok, a régi magyar vármegyék szervezetének történetével foglalkozott. Alapító-elnöke volt a pozsonyi Toldy Körnek (1874), egyik létrehozója volt a Magyar Történeti Társulatnak (1867). Botka Tivadar vetette fel először az ezredéves nemzeti ünnep gondolatát.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Az MTA-nak 1847-ben lett a levelező, 1872-ben rendes, 1877-ben tiszteletbeli tagja.<o:p></o:p></span></p><p> </p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><b><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif">Főbb művei:</span></b><i><span style="font-size: 12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif"> Notitia diplomatica veteris constitutionis comitatuum praecipue anecdoto vicecomitum et curiali instituto illustrata</span></i><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif">, 1831; <i>Az 1843–44. országgyűlési időszakból néhány ismeretlenebb közjogi tárgy és megrögzött balvélemény felvilágosítva</i>, 1844; <i>Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. I-II.</i>, 1862; <i>Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről</i>, 1865<i>; Kisfaludy Lipthay Imre Bars és Hont megyék alispánjának és országos törökügyi követnek emlékezete a XVII. századi megyei közélet tanulmányozásáúl újra átdolgozta</i>, 1867; <i>A barsmegyei középponti székhelynek Aranyos-Marótról Lévára szükséges áttételéről</i>, 1870; <i>Trentsini Csák Máté és kortársai</i>, 1874; <i>Millenarium vagyis a magyar államiság ezeréves fordulójára 884-től 1884-ig</i>, 1878.<o:p></o:p></span></p>
1802. 7. 6.
Barsendréd - megszületett
1812
Léva - tanult
1816 - 1820
Nagyszombat - tanult
1885. 1. 6.
Kisvezekény - elhunyt
névjegyzék

Stampay János

Kántortanító. A gimnáziumot és az állami tanítóképzőt Léván végezte. Zeneoktató és nevelő, majd Verebélyen és Ürményben tanította magyarra a szlovák gyermekeket, az utóbbiban szerzett kántori gyakorlatot (1886−1888). Osztálytanító volt Sókszelőcén, ahol énekkart és zenekart szervezett (1887−89), 1891-ben Köbölkúton kántortanítóvá választották. A Párkány és Vidéke r. k. tanítók egyletének jegyzője volt. Imakönyvéért XIII. Leó pápa Croce di Benemerenza érdemkereszttel (1902), XII. Pius pápa Pro ecclesia et Pontifice díszkereszttel jutalmazta (1942). 1934-ben nyugdíjba ment. 1948-ban családjának el kellett hagynia a községet, egyedül maradt. A község cserkészcsapatát, főutcáját, a magyar tannyelvű alapiskolát (1999) róla nevezték el. A szülőházán emléktáblát helyeztek el.
1864.12.7.
Léva - megszületett
1887-1889
Szelőce - tanított
1891-1948
Köbölkút - tanított
1960.1.27.
Köbölkút - elhunyt
névjegyzék

Szokoly Alajos

olimpiai bronzérmes atléta. Három éves korától keresztapja ipolysági házában nevelkedett, későbbi versenyeire is itt készült. Gimnáziumi tanulmányait Besztercebányán és Léván folytatta, majd Budapesten orvosi diplomát szerzett. Az 1896-os athéni olimpián 100 méteres síkfutásban bronzérmes, hármasugrásban pedig negyedik helyezett lett. Kezdeményezésére jött létre a Magyar Atlétikai Szövetség, illetve a Magyar Olimpiai Társaság, ő hozta létre az Ipolysági Sport Klubot is. Hont vármegye főlevéltárosa volt. A megye kanászai, tülkösei, dudásai számára pénzzel díjazott versenyt rendezett, melyet Bartók Béla rögzített. Bernecén hunyt el 1932-ben.
1871. 6. 19.
Kisgaram - megszületett
Léva - tanult
Besztercebánya - tanult
1874
Ipolyság - élt
névjegyzék

Kittenberger Kálmán

Kittenberger Kálmán (Léva, 1881. október 10. – Nagymaros, 1958. január 4.) magyar Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író. A magyar vadászirodalom klasszikusa, 1920–1948 között a Nimród vadászújság főszerkesztője.
1881.10.10.
Léva - megszületett
névjegyzék

Tóth Zoltán

gyógypedagógus, tanár. A lévai tanítóképző elvégzése után Budapesten tanult tovább. 1905-től a budapesti Vakok Intézetének tanára volt. Az I. vh. idején a Rokkant Ügyi Hivatal szociális irodáját, majd az Ifjú vakok Intézetét vezette. 1922-től haláláig pedig a maga alapította és szervezte Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanított. 1922–1940 között az általa kezdeményezett Magyar Gyógypedagógiai Társaság főtitkáraként és a Gyermekvédő Liga igazgatósági tagjaként is tevékenykedett. A hazai gyógypedagógusok az ő javaslatára kezdtek el kapcsolatot kiépíteni a jogászokkal, orvosokkal, szociológusokkal – ezzel egy teljesen új szemlélet jelent meg. Budapesten hunyt el 1940-ben. Fm.: A vakok képzeletvilága, A gyógyítónevelés, Általános gyógypedagógia, A gyógypedagógia szerepe az egyetemes nevelő gondolkodás kialakulásában.
1883. 12. 5.
Nagykeszi - megszületett
Léva - tanult
névjegyzék

Khin Antal

tanár, muzeológus, néprajzkutató. 1908-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. Több helyen tanított, majd 1939-ben kinevezték a lévai tanítóképző igazgatójává. 1945-ben Budapesten telepedett le, ahol a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főmunkatársaként dolgozott. Somorjai tanársága idején, 1927–1929-ben létrehozta a somorjai Csallóközi Múzeumot, amelynek 1940-ig igazgatója is volt. A múzeum anyaga 1945 után különböző közgyűjteményekbe került, jogutódja pedig Dunaszerdahelyen jött létre, ugyanilyen néven 1964-ben. Muzeológusként és kutatóként elsősorban a csallóközi népszokásokkal és hiedelmekkel, művészettörténeti emlékekkel, a csallóközi halászélettel foglalkozott és ezekről rendszeresen jelentetett meg cikkeket. Budapesten hunyt el 1973. 11. 26-án.
1884. 4. 18.
Vajka - megszületett
1927-1940
Somorja
Létrehozta a somorjai Csallóközi Múzeumot, amelynek 1940-ig igazgatója is volt.
1939
Léva - tanított
névjegyzék

Fizély Ödön

evangélikus lelkész, a két világháború közti csehszlovákiai magyar evangélikusok egyik vezetője, a pozsonyi teológiai kar magyar előadója.
1886.3.27.
Léva - megszületett
1979.11.13.
Somorja - elhunyt
névjegyzék

Porubszky Géza

R. k. plébános, politikus. Teológiai doktori oklevelét a bécsi Pázmáneumban szerezte. Pappá szentelését követően Ipolyságon, Léván, majd Deménden volt lelkész. Az Országos Keresztényszocialista Párt papi szárnyának egyik vezetője, 1935-től a párt képviselője a prágai parlamentben. Az első bécsi döntés után a magyar országgyűlés behívott képviselője. 1945-ben kiutasították Csehszl.-ból. 1946-tól Hédervár plébánosa volt.
1887.3.12.
Garamdamásd - megszületett
Ipolyság - egyházi szolgálatot végzett
Léva - egyházi szolgálatot végzett
Deménd - egyházi szolgálatot végzett
névjegyzék

Puskás István

református lelkipásztor. Pápán végzett iskolái után lelkészként szolgált Mohiban és Martoson folytatta. 1920-ban került Zólyomba, 1945 után Nagysallón, Farnadon, Nagyölveden, Nagyodon szolgált. A második világháború idején zsidókat keresztelt, hogy elkerüljék a deportálást, emiatt a szlovák hatóságok 1942-ben letartóztatták és az illavai fegyházban tartották fogva. 1953–1957 között az észak-nyitrai Református Egyházmegye esperese volt.
1891. 10. 28.
Martos - megszületett
Zólyom - egyházi szolgálatot végzett
Nagysalló - egyházi szolgálatot végzett
Farnad - egyházi szolgálatot végzett
Nagyölved - egyházi szolgálatot végzett
Nagyod - egyházi szolgálatot végzett
Martos - egyházi szolgálatot végzett
1942
Illava
A második világháború idején zsidókat keresztelt, hogy elkerüljék a deportálást, emiatt a szlovák hatóságok 1942-ben letartóztatták és az illavai fegyházban tartották fogva.
1958. 10. 17.
Léva - elhunyt
névjegyzék

Rimanóczi Géza

festő, rajztanár. A lévai gimnázium elvégzése után a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolán tanult. Tagja volt a Kecskeméti Művésztelepnek. Az 1930-as években Benyovszky Rudolf nagylégi kastélyában mennyezeti freskókat festett, majd Olaszországban és Berlinben járt tanulmányúton. 1938–1944 között a lévai gimnázium rajztanára volt. 1945-ben családjával Szegedre költözött. Realista szemlélete főleg figurális és portréfestészetében, virágcsendéleteiben, tájképeiben nyilvánult meg. Szegeden hunyt el 1977-ben.
1894. 2. 19.
Deménd - megszületett
Léva - tanult
Nagylég
Benyovszky Rudolf nagylégi kastélyában mennyezeti freskókat festett.
1938-1944
Léva - tanított
névjegyzék

Féja Géza

Féja Géza (Féja Géza Sándor) író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár. Édesapja Féja Kálmán, édesanyja Lokota Anna. Féja Géza tízévesen vesztette el édesapját, s még három kisebb testvére volt. Léván töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziumot is. 1919-ben érettségizett. 1920-tól a budapesti egyetem magyar–német szakos hallgatója, az Eötvös-kollégium tagja. 1922-ben jelent meg első verse a Nyugatban. 1923-ban Szabó Dezső vonzásába került, 1923-ban az Auróra, majd az Élet és Irodalom munkatársa. 1927-től az Esztergom-tábori Fiúnevelő Intézet igazgatóhelyettese volt, a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Esztergomtábor fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. Esztergomi tartózkodásának emlékére a Féja Géza Közösségi Ház őrzi a nevét a városban. Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal; egyik ösztönzője lett a falukutatók mozgalmának; teoretikusa a népi írókat tömörítő Válasz című folyóiratnak. 1929-33-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre belső köréhez tartozott, az Előörs, a Kohó (1931), a Szabadság, az Új Hang (1932–1933) munkatársa, szerkesztője volt. 1931-től egyik szervezője a Nemzeti Radikális Pártnak. 1933-37 között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa, a Kazinczy Kiadó lektora, 1934-44 között a Magyarország című lap belső munkatársa volt. Közéleti tevékenységet vállalt: részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában (Bibó Istvánnal együtt). 1937. március 15-én ő olvasta fel a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Front kiáltványát. 1937-ben jelent meg Viharsarok c. szociográfiája, ami után a magyar tájegység is kapta nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve. 1938. április 23-án Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb, unitárius vallású Supka Gizella Magdolnával, dr. Supka Géza és Gere Gizella lányával. 1945-1956 között Békéscsabán élt, kirekesztődött az irodalmi életből, könyvtárosként dolgozott. Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. A város és a megye szellemi életében tevékenyen részt vett. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. 1956. november 1-jén visszatért Budapestre, a Petőfi Párt (az újjászervezett Nemzeti Parasztpárt) Irányító Testületének tagjává választották. 1956-60 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs. 1960-ban innen ment nyugdíjba. 1966-ban József Attila-díjat kapott. Munkásságáról Békéscsaba város sem feledkezett meg. Halálának 10. évfordulóján (1988) teret neveztek el róla. Féja Géza portréja – mely Szalatnyay József alkotása – a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban található.
1900.12.19.
Szentjánospuszta - megszületett
névjegyzék

Ordódy Katalin

1918.2.22.
Léva - megszületett
névjegyzék

Maczák János

kertészmérnök. A lévai gimnázium elvégzése után a budapesti Agrártudományi Egyetemen tanult. A Szőlészeti Kutató Intézetben, majd a Kertészeti Kutató Intézetben dolgozott. Kutatási területe a zöldségtermesztés szervezése, üzemtana és gazdasági kérdései, egyik kezdeményezője volt a nagyüzemi üvegházak telepítésének. Budapesten hunyt el 1972-ben.
1924. 6. 22.
Garamszentgyörgy - megszületett
Léva - tanult
névjegyzék

Kovács János

Karnagy, pedagógus, népművelő. Tanulmányait a galántai polgári iskolában kezdte 1932 és 1942 között. A lévai Állami Tanítóképzőt kétéves különbözeti vizsga megtételével 1942−1944 között végezte el. 1946−49-ben Kiskunfélegyházán tanult tovább a tanítóképzőben. Pedagógiai pályafutását Nádszegen kezdte 1950−1952-ben iskolaigazgatóként. Innen az 1952/53-as tanévben a Galántai Járási Nemzeti Bizottság tanügyi osztályára került tanfelügyelőnek, majd újabb állomása 1953−1956 között Felsőszeli volt, ahol az alapiskola igazgatója lett. 1956−1970-ben Kisújfalun tanított, ezt követően az 1988-as nyugdíjba vonulásáig a kürti alapiskola pedagógusa volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának (1963−1990). Gyermekkórusokat alapított és vezetett. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolája 2002-ben díszoklevéllel, 2009-ben aranyoklevéllel ismerte el pedagógusi munkásságát.
1926.6.8.
Alsócsöpöny - megszületett
1932-1942
Galánta - tanult
1942-1944
Léva - tanult
1950-1952
Nádszeg - tanított
1953-1956
Felsőszeli - tanított
1956-1970
Kisújfalu - tanított
1970-1988
Kürt - tanított
2014. október
Kisújfalu - elhunyt
névjegyzék

Grendel Lajos

Író, szerkesztő, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet (1973). 1973–1990 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1990–1994-ben az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram főszerkesztője, 1994–1997-ben a Kalligram Könyv- és Lapkiadó kiadóvezetője, 1997-től a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének adjunktusa, s oktat a prágai Károly Egyetemen is. – Első elbeszélése 1970-ben jelent meg; csaknem valamennyi műve napvilágot látott szlovák nyelven, de könyvei megjelentek francia, német, lengyel és olasz nyelven is. A kortárs magyar próza kiemelkedő képviselője. Életműsorozatát a Kalligram Könyvkiadó jelenteti meg 1998-tól.
1948.4.6.
Léva - megszületett
Léva - tanult
névjegyzék

Nevizánszky Gábor

régész. Ipolyságon érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult tovább. 1973-tól az SZTA nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa. Kutatási területe a Kárpát-medence VI–XII. századi történetének a régészete: a népvándorlás és a magyar honfoglalás kora. Számos helyen (Bajcs, Zsitvabesenyő, Ipolyvisk, Léva és környéke, Oldalfala, Osgyán) végzett régészeti feltárásokat. Tanulmányai mellett régészeti bibliográfiákat is publikált.
1949. 8. 18.
Ipolyszakállos - megszületett
Ipolyság - tanult
Bajcs - kutatott
Zsitvabesenyő - kutatott
Ipolyvisk - kutatott
Léva - kutatott
Oldalfala - kutatott
Osgyán - kutatott
névjegyzék

Csepi Zsuzsanna

bábjátékos, népművelő. A Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában végzett, óvónői és nevelői szakon. 1983-ban bábcsoportot alapított Csibészek néven Nagyszarván, emellett a falu népművelője is. Évente megrendezte a Csallóköz–Szigetköz Bábfesztivált, 2004-ben pedig megalapította az Aranykert Bábszínházat Dunaszerdahelyen.
1951. 4. 4.
Doborgaz - megszületett
Léva - tanult
A Pedagógiai Szakközépiskolában végzett, óvónői és nevelői szakon.
1983
Nagyszarva
Bábcsoportot alapított Csibészek néven, emellett a falu népművelője is.
2004
Dunaszerdahely Megalapította az Aranykert Bábszínházat.
névjegyzék
Névelőfordulások
1773
Leva, Léva, Lebentz, Lewicze,
1786
Lewa, Lewenz,
1808
Léva, Lewentz, Lewice,
1863
Léva,
1920
Levice, Léva,
1938
Léva,
1945
Levice, Léva,
1948
Levice

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: Hősök tere (Námestie hrdinov) 1
Telefon: 0366350263
Fax: 0366306911

Honlap: levice.sk/

Hivatali órák:

Polgármester:
Mišák Štefan (SMER-SD, SNS, SZ)

Képviselő-testület:
Kasan Rastislav, JUDr. (Független)
Benček Peter, Mgr. (Független)
Koštrna Ján, Mgr. (Független)
Kalocsay Štefan, PaedDr. (Független)
Földesi Marek, MUDr. (Független)
Salinka Roman, PhDr. (Független)
Kuriačková Mária, Mgr. (Független)
Krtík Ján, RNDr. (Független)
Lutovský Ladislav (Független)
Földi Gabriel, MUDr. (Független)
Murín Ivan, Ing. (KDH, SaS, SDKÚ-DS)
Braun Juraj, MUDr. (KDH, SaS, SDKÚ-DS)
Zaujec Miloš, Bc. (KDH, SaS, SDKÚ-DS)
Szalma Ervín, Mgr. (SIEŤ)
Karaffa Roman, Ing. PhD. (SIEŤ)
Éder Igor, PaedDr. (SIEŤ)
Vrábelová Beáta, Mgr. (SMER-SD)
Frtúsová Alena, MUDr. MPH (SMER-SD)
Gašparová Martina, Mgr. (SMER-SD)
Janáč Ján, JUDr. (SMER-SD)
Bačík Alexander, Ing. (SMER-SD)
Mančík Gabriel, MUDr. (SMER-SD)
Tolnai Csaba (SMK-MKP, MOST - HÍD)
Števková Petra, Mgr. (SMĽ)
Független 42% Független 10 képviselö KDH, SaS... 13% KDH, SaS, SDKÚ-DS 3 képviselö SIEŤ 13% SIEŤ 3 képviselö SMER-SD 25% SMER-SD 6 képviselö 4% SMK-MKP, MOST - HÍD 1 képviselö 4% SMĽ 1 képviselö 24 képviselö
Barsi Csillagvizsgáló

Sokolovská 21

Léva 1 Posta

Hősök tere 10

Léva 3 Posta

Podlužianka mente 8

Léva 5 Posta

Pereci utca 39

"Fénix" szociális intézmény

Komenský utca 29

"Jeseň života" szociális intézmény

Szövetkezeti utca 22

Városi Művelődési Központ

Sládkovič utca 2

Barsi Könyvtár

A. Sládkovič utca 2

Barsi Múzeum

Szent Mihály utca 40

Regionális Népművelési Központ

F. Hečka utca 25

Lévai Járási Rendőrkapitányság

Ľ. Štúr utca 51

Lévai Rendőrörs

Szent Mihály utca 35

Művészeti Alapiskola

Engels utca 2

Pedagógiai-pszichológiai tanácsadói és prevenciós központ

Béke utca 1

Andrej Kmeť Alapiskola

M.R. Štefánik utca 34

Alapiskola

Podlužianka mente 6

Alapiskola

Szaratovi utca 43

Alapiskola

Szaratovi utca 85

Katolikus közös igazgatású iskola - alapiskola és óvoda

Szaratovi utca 87

Alapiskola

Szent Mihály utca 42

Juhász Gyula Magyar Tannyelvű Alapiskola

J. Jesenský utca 41

Alapiskola

Iskola utca 14

Közös igazgatású iskola - Készségfejlesztő iskola

Z. Nejedlý utca 41

Közös igazgatású iskola - egészségügyi intézmény melletti óvoda

Augusztus 29. utca 1

Közös igazgatású bentlakásos iskola

Z. Nejedlý utca 41

Andrej Vrábel Gimnázium

Béke utca 5

Katolikus közös igazgatású iskola - Gimnázium

Szaratovi utca 87

Czeglédi Péter Magyar Tannyelvű Református Gimnázium

Szent Mihály utca 38

Óvoda

Közlekedési utca 60

Óvoda

Mély utca 1

Óvoda

Kender utca 8

Óvoda

Körút 23

Óvoda

P.O. Hviezdoslav utca 20

Óvoda

Perec utca 41

Katolikus közös igazgatású iskola - óvoda

Szaratovi utca 87

Óvoda

T. Vansová utca 2

Óvoda

Barsi utca 28

Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda

J. Jesenský utca 41

Óvoda

Hadsereg utca 114

Óvoda

Hontvarsány 44

Pedagógiai és Szociális Akadémia

Engels utca 3

Ipari Szakközépiskola

F. Hečka 25

Kereskedelmi Akadémia

Kittenberger Kálmán utca 2

Mezőgazdasági és Szolgáltatóipari Szakközépiskola

Na lúkach 18

Szakközépiskola

Amfiteátrum alatt 7

Szakközépiskola

Szent Mihály utca 36

Ladislav Bielik Képzőművészeti Középiskola

Vajanský utca 23

Közös igazgatású iskola - egészségügyi intézmény melletti alapiskola

Augusztus 29. utca 1

Közös igazgatású iskola

Z. Nejedlý utca 41

Járásbíróság

Kálvin tér 7

Regionális Közegészségügyi Hivatal

Komenský utca 4

Regionális Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Felügyelet

M.R. Štefánik utca 24

Munka-, szociális és családügyi Hivatal

Ľudovít Štúr utca 53

Anyakönyvi Hivatal

Hősök tere 1

Lévai Járási Ügyészség

Šafárik utca 7.

Lévai Járási Hivatal

Ľudovít Štúr utca 53.

Léva város

Hősök tere 1

Városi sportlétesítmény-kezelő

Ľ. Podjavorinská utca 3

Szabadidőközpont

A. Sládkovič utca 2

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
ruszinok
romák
ukránok
csehek
németek
lengyelek
egyéb
ismeretlen
1880
1910
1921
1991
2001
2011
Nemzet Százalék
összlétszám 1408
magyarok 622 44%
szlovákok 715 51%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 28 2%
lengyelek 0 0%
egyéb 43 3%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 11172
magyarok 9838 88%
szlovákok 1081 10%
ruszinok 1 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 211 2%
lengyelek 0 0%
egyéb 41 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 11892
magyarok 7545 63%
szlovákok 3632 31%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 215 2%
lengyelek 0 0%
egyéb 500 4%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 33991
magyarok 5167 15%
szlovákok 28128 83%
ruszinok 10 0%
romák 160 0%
ukránok 7 0%
csehek 387 1%
németek 7 0%
lengyelek 34 0%
egyéb 51 0%
ismeretlen 40 0%
összlétszám 36538
magyarok 4469 12%
szlovákok 30995 85%
ruszinok 7 0%
romák 132 0%
ukránok 11 0%
csehek 380 1%
németek 7 0%
lengyelek 44 0%
egyéb 22 0%
ismeretlen 471 1%
összlétszám 34844
magyarok 3202 9%
szlovákok 27050 78%
ruszinok 4 0%
romák 153 0%
ukránok 11 0%
csehek 229 1%
németek 12 0%
lengyelek 38 0%
egyéb 112 0%
ismeretlen 4033 12%
összlétszám 302
magyarok 71 24%
szlovákok 211 70%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 12 4%
lengyelek 0 0%
egyéb 8 3%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 343
magyarok 213 62%
szlovákok 101 29%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 12 3%
lengyelek 0 0%
egyéb 17 5%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 354
magyarok 307 87%
szlovákok 37 10%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 2 1%
lengyelek 0 0%
egyéb 8 2%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 409
magyarok 31 8%
szlovákok 366 89%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 2 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 10 2%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 356
magyarok 220 62%
szlovákok 133 37%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 3 1%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 262
magyarok 218 83%
szlovákok 35 13%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 8 3%
lengyelek 0 0%
egyéb 1 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 418
magyarok 353 84%
szlovákok 59 14%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 1 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 5 1%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 461
magyarok 295 64%
szlovákok 166 36%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 337
magyarok 263 78%
szlovákok 74 22%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 10343
magyarok 6676 65%
szlovákok 2960 29%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 215 2%
lengyelek 0 0%
egyéb 492 5%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 435
magyarok 397 91%
szlovákok 33 8%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 5 1%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 336
magyarok 83 25%
szlovákok 250 74%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 3 1%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 441
magyarok 126 29%
szlovákok 315 71%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 0 0%
  • 1,2 %%
    Romák aránya (Roma Atlasz 2013)






Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 28100
Választási részvétel: 34.1 %
Kiadott boríték: 9581
Bedobott boríték: 9577

Polgármester

Érvényes szavazólap: 9498
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Krtík Ján 2920 30.74 % Független
Kasan Rastislav 1799 18.94 % SPOLU
Karaffa Roman 1517 15.97 % Független
Zaujec Miloš 1167 12.29 % KDH, ŠANCA
Bačík Alexander 1153 12.14 % SMER-SD, MOST - HÍD
Števková Petra 942 9.92 % Független

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Tolnai Csaba 2379 Független
Földi Gabriel 2302 Független
Krtík Ján 2244 Független
Karaffa Roman 2186 Független
Szalma Ervín 2106 SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA
Števková Petra 1779 Független
Kasan Rastislav 1705 SPOLU
Kuriačková Mária 1616 Független
Braun Juraj 1565 SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA
Lutovský Ladislav 1535 Független
Kalocsay Štefan 1524 Független
Mančík Gabriel 1185 SMER-SD, MOST - HÍD
Baltazár Roderik 1180 SPOLU
Sulinová Erika 1039 Független
Budinský Robert 938 SMER-SD, MOST - HÍD
Štofková Dianovská Alžbeta 912 SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA
Dobias Ľuboš 897 Független
Drábik Peter 896 SMER-SD, MOST - HÍD
Kabát Branislav 845 Független
Juhár Rastislav 803 SMER-SD, MOST - HÍD
Ďurčat Roman 779 SPOLU
Bernáth Dušan 711 SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA
Bóriková Lucia 691 SMER-SD, MOST - HÍD
Meleková Marketa 674 SMER-SD, MOST - HÍD
Jakubík Rastislav 667 ĽS Naše Slovensko
Šimšík Peter 548 SMER-SD, MOST - HÍD
Tučeková Erika 527 SMK-MKP
Brašeňová Ľubica 454 SMER-SD, MOST - HÍD
Jančoková Estera 290 SNS
Zaujec Miloš 1761 SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA
Földesi Marek 1637 Független
Salinka Roman 1608 Független
Benček Peter 1393 Független
Murín Ivan 1288 SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA
Krištof Tomáš 1285 Független
Bačík Alexander 1232 SMER-SD, MOST - HÍD
Daniš Dušan 1202 Független
Kuriačková Ivana 1131 Független
Rybár Viliam 1106 Független
Janáč Ján 1071 SMER-SD, MOST - HÍD
Drdoš Martin 1030 Független
Kluchová Lenka 1008 SMER-SD, MOST - HÍD
Csendes Zoltán 1003 SPOLU
Haško Matej 962 SPOLU
Bátovská Martina 954 Független
Kubovič Jozef 904 Független
Ižold Tomáš 828 SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA
Baran Ľuboš 781 SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA
Kabátová Andrea 716 SMER-SD, MOST - HÍD
Hudecová Simona 657 SPOLU
Kráľ Milan 652 SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA
Školník Igor 575 SMER-SD, MOST - HÍD
Fraštacký Peter 572 SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA
Hagara Vladimír 569 SMER-SD, MOST - HÍD
Török Gabriel 569 SMER-SD, MOST - HÍD
Kubiš David 564 SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA
Svetík Pavol 424 SNS
Almaský Erik 407 SNS
Holka Florián 365 ĽS Naše Slovensko
Fényesová Veronika 357 SMK-MKP
Kevélyová Monika 352 SMK-MKP

Képviselők

2014
Független 41.67% Független 10 képviselö 4.17% SMĽ 1 képviselö 4.17% SMK-MKP, MOST - HÍD 1 képviselö SIEŤ 12.50% SIEŤ 3 képviselö SMER-SD 25.00% SMER-SD 6 képviselö KDH, SaS, SDKÚ-DS 12.50% KDH, SaS, SDKÚ-DS 3 képviselö 24 képviselö
2018
Független 66.67% Független 16 képviselö SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA 16.67% SaS, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, ŠANCA 4 képviselö 4.17% SPOLU 1 képviselö SMER-SD, MOST - HÍD 12.50% SMER-SD, MOST - HÍD 3 képviselö 24 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 29021
Választási részvétel: 13.59 %
Kiadott boríték: 3945
Bedobott boríték: 3944
Választásra jogosult: 29019
Választási részvétel: 11.09 %
Kiadott boríték: 3217
Bedobott boríték: 3217
Választásra jogosult: 28 401
Választási részvétel: 27,30 %
Kiadott boríték: 7 754
Bedobott boríték: 7 751

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 3829
1.forduló
Érvényes szavazólap: 100543
Érvényes szavazólap: 7 630
Érvényes szavazólap: 152993
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Milan Belica 1940 50.67 % SMER - SD
Tomáš Galbavý 1153 30.11 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Peter Oremus 488 12.74 % Független
Stanislav Kováč 87 2.27 % DÚ, Zmena zdola
Regan Belovič 83 2.17 % 7 STATOČNÝCH
Viliam Mokraň 44 1.15 % KĽS
Robert Dick 34 0.89 % MS
Tomáš Galbavý 1432 44.81% NOVA, OKS, SaS, SDKÚ - DS, SMK-MKP, MOST - HÍD
Ján Greššo 2 440 31.98 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Milan Belica 2 271 29.76 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Milan Uhrík 1 248 16.36 % ĽSNS
Peter Oremus 994 13.03 % Független
Iván Farkas 351 4.60 % SMK-MKP
Renáta Kolenčíková 229 3.00 % Független
Ján Marko 50 0.66 % NP
László Hajdu 47 0.62 % MKDA
Milan Belica 47127 46.87 % SMER - SD
Tomáš Galbavý 37548 37.35 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Peter Oremus 10220 10.16 % Független
Regan Belovič 1889 1.88 % 7 STATOČNÝCH
Stanislav Kováč 1785 1.78 % DÚ, Zmena zdola
Robert Dick 1171 1.16 % MS
Viliam Mokraň 803 0.80 % KĽS
Tomáš Galbavý 39958 44.38% MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 52184 34.11 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Ján Greššo 26382 17.24 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Milan Uhrík 23502 15.36 % ĽSNS
Peter Oremus 22827 14.92 % Független
Iván Farkas 21084 13.78 % SMK-MKP
Renáta Kolenčíková 3456 2.26 % Független
László Hajdu 2571 1.68 % MKDA
Ján Marko 987 0.65 % NP

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 3873
Érvényes szavazólap: 7 609
Érvényes szavazólap: 23789
# Név Szavazat Százalék Párt
Miloš Zaujec 1472 38.01% KDH, SMER - SD
Igor Varga 1460 37.70% SMER - SD, KDH
Alexander Bačík 1434 37.03% KDH, SMER - SD
Alena Frtúsová 1409 36.38% SMER - SD, KDH
Ján Janáč 1235 31.89% SMER - SD, KDH
Emília Nichtová 1133 29.25% SMER - SD, KDH
Juraj Braun 991 25.59% NOVA, SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD, OKS
Martin Bátovský 965 24.92% SNS
Jaroslav Ivan 925 23.88% SMER - SD, KDH
Rastislav Juhár 882 22.77% SMER - SD, KDH
Oľga Szalmová 870 22.46% Független
Lenka Kluchová 812 20.97% OKS, NOVA, SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD
Mária Brnáková 704 18.18% SaS, NOVA, MOST - HÍD, OKS, SDKÚ - DS
Ľubomír Lőrincz 668 17.25% SMER - SD, KDH
Soňa Kocková 662 17.09% SaS, NOVA, MOST - HÍD, OKS, SDKÚ - DS
Imrich Králik 658 16.99% ĽS-HZDS
Jozef Kubala 624 16.11% SNS
Štefan Baniar 573 14.79% SNS
František Horváth 524 13.53% NOVA, MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS
Roman Tóth 430 11.10% SaS, NOVA, OKS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD
Jozef Gyurkovics 430 11.10% MOST - HÍD, NOVA, OKS, SaS, SDKÚ - DS
Róbert Csudai 417 10.77% MOST - HÍD, OKS, NOVA, SaS, SDKÚ - DS
Tamás Lőrincz 391 10.10% SMK-MKP
Anikó Helység 382 9.86% OKS, SaS, NOVA, MOST - HÍD, SDKÚ - DS
Beáta Kiss 376 9.71% SMK-MKP
Tibor Csenger 364 9.40% SMK-MKP
Zita Cseri 327 8.44% Független
Hedviga Makovínyiová 326 8.42% Független
Ján Hamar 310 8.00% KSS
Peter Köpöncei 295 7.62% SMK-MKP
Dezső Pálffy 291 7.51% SMK-MKP
Jozef Rosipal 226 5.84% ĽS-HZDS
Michal Molnár 201 5.19% KSS
Ivana Rosíková 186 4.80% NP
Jozef Bóna 181 4.67% KSS
Jiří Klain 157 4.05% KSS
Helena Rosíková 155 4.00% NP
Peter Laczko 142 3.67% KSS
Ladislav Vörös 138 3.56% KSS
Gabriel Biric 134 3.46% KSS
Ladislav Mészáros 118 3.05% KSS
Csaba Tolnai 3 271 42.99% KDH, OKS, SaS, NOVA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), ŠANCA
Ján Krtík 2 857 37.55% Független
Ervín Szalma 2 787 36.63% OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, ŠANCA, KDH, SaS
Miloš Zaujec 2 677 35.18% ŠANCA, OKS, KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA
Ivan Murín 2 253 29.61% OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, KDH, ŠANCA, OKS, NOVA
Igor Éder 2 190 28.78% Független
Igor Varga 2 074 27.26% Független
Martin Bátovský 1 828 24.02% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Erika Sulinová 1 491 19.60% Független
Alexander Bačík 1 458 19.16% SNS, MOST - HÍD, SMER-SD
Martina Holečková 1 308 17.19% NOVA, SaS, KDH, ŠANCA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), OKS
Ján Janáč 1 223 16.07% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Peter Drábik 1 174 15.43% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Rastislav Juhár 1 020 13.41% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Jaroslav Ivan 972 12.77% SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, OKS, ŠANCA, KDH
František Kováčik 923 12.13% NOVA, SaS, KDH, ŠANCA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), OKS
Rastislav Jakubík 866 11.38% ĽS Naše Slovensko
Roman Tóth 829 10.89% ŠANCA, OKS, KDH, SaS, NOVA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Peter Štefan 767 10.08% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Zuzana Kotrus Rákociová 750 9.86% Független
Miroslav Hasznos 710 9.33% OKS, ŠANCA, KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA
Pavol Novák 705 9.27% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Ladislav Jakubík 676 8.88% ĽS Naše Slovensko
Monika Porubská 651 8.56% ĽS Naše Slovensko
Igor Gogora 641 8.42% Független
Sylvia Horváthová 590 7.75% SME RODINA - Boris Kollár
Karol Ižold 498 6.54% ĽS Naše Slovensko
Ladislav Urban 491 6.45% ĽS Naše Slovensko
Miroslav Pavlovič 436 5.73% ĽS Naše Slovensko
Zita Cseri 432 5.68% Független
Pál Zachar 426 5.60% Független
Jaroslav Tomek 425 5.59% ĽS Naše Slovensko
Tibor Csenger 420 5.52% SMK-MKP
Beáta Kiss 408 5.36% SMK-MKP
Róbert Csudai 394 5.18% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Ondrej Juhász 393 5.16% Független
Zoltán Fekete 389 5.11% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Ján Hamar 356 4.68% KSS
Dezső Pálffy 345 4.53% SMK-MKP
Melinda Bögi Pathó 328 4.31% SMK-MKP
Peter Köpöncei 294 3.86% SMK-MKP
Marianna Šedivá 271 3.56% Független
Michal Ivanický 250 3.29% KSS
Ján Kútik 174 2.29% KSS
Ladislav Vörös 156 2.05% KSS
Miroslav Kamenský 142 1.87% KSS
Alexander Bačík 4340 0.00% SMER - SD, KDH
Alena Frtúsová 4193 0.00% SMER - SD, KDH
Emília Nichtová 3922 0.00% KDH, SMER - SD
Miloš Zaujec 3908 0.00% SMER - SD, KDH
Ján Janáč 3711 0.00% KDH, SMER - SD
Igor Varga 3648 0.00% KDH, SMER - SD
Tibor Csenger 3163 0.00% SMK-MKP
Jaroslav Ivan 3046 0.00% SMER - SD, KDH
Zita Cseri 2933 0.00% Független
Beáta Kiss 2918 0.00% SMK-MKP
Juraj Braun 2912 0.00% NOVA, MOST - HÍD, OKS, SaS, SDKÚ - DS
Peter Köpöncei 2910 0.00% SMK-MKP
Tamás Lőrincz 2855 0.00% SMK-MKP
Dezső Pálffy 2852 0.00% SMK-MKP
Imrich Králik 2807 0.00% ĽS-HZDS
Rastislav Juhár 2763 0.00% KDH, SMER - SD
Jozef Gyurkovics 2681 0.00% SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, SaS, OKS
Róbert Csudai 2674 0.00% SaS, NOVA, OKS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD
Anikó Helység 2593 0.00% OKS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD, SaS, NOVA
Ľubomír Lőrincz 2457 0.00% KDH, SMER - SD
Martin Bátovský 2348 0.00% SNS
František Horváth 2300 0.00% NOVA, MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS
Lenka Kluchová 2267 0.00% SaS, NOVA, OKS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD
Soňa Kocková 2207 0.00% SDKÚ - DS, SaS, NOVA, OKS, MOST - HÍD
Mária Brnáková 1926 0.00% SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA, MOST - HÍD
Štefan Baniar 1761 0.00% SNS
Oľga Szalmová 1695 0.00% Független
Roman Tóth 1450 0.00% SaS, NOVA, OKS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD
Jozef Kubala 1336 0.00% SNS
Hedviga Makovínyiová 1281 0.00% Független
Jozef Rosipal 1065 0.00% ĽS-HZDS
Ján Hamar 835 0.00% KSS
Michal Molnár 630 0.00% KSS
Jozef Bóna 626 0.00% KSS
Ivana Rosíková 527 0.00% NP
Gabriel Biric 512 0.00% KSS
Ladislav Vörös 485 0.00% KSS
Helena Rosíková 473 0.00% NP
Peter Laczko 422 0.00% KSS
Jiří Klain 410 0.00% KSS
Ladislav Mészáros 405 0.00% KSS
Csaba Tolnai 5356 22.51% KDH, OKS, SaS, NOVA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), ŠANCA
Ervín Szalma 5314 22.34% OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, ŠANCA, KDH, SaS
Miloš Zaujec 5214 21.92% ŠANCA, OKS, KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA
Martin Bátovský 4755 19.99% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Ján Krtík 4545 19.11% Független
Alexander Bačík 4407 18.53% SNS, MOST - HÍD, SMER-SD
Igor Éder 4205 17.68% Független
Tibor Csenger 4088 17.18% SMK-MKP
Martina Holečková 4061 17.07% NOVA, SaS, KDH, ŠANCA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), OKS
Ivan Murín 3931 16.52% OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, KDH, ŠANCA, OKS, NOVA
Zita Cseri 3873 16.28% Független
Igor Varga 3729 15.68% Független
Peter Drábik 3560 14.96% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Beáta Kiss 3445 14.48% SMK-MKP
Pál Zachar 3411 14.34% Független
Pavol Novák 3311 13.92% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Dezső Pálffy 3310 13.91% SMK-MKP
Melinda Bögi Pathó 3276 13.77% SMK-MKP
Peter Köpöncei 3213 13.51% SMK-MKP
Erika Sulinová 3211 13.50% Független
Ján Janáč 3203 13.46% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Peter Štefan 3141 13.20% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Zoltán Fekete 2928 12.31% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Róbert Csudai 2825 11.88% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Rastislav Juhár 2555 10.74% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Zuzana Kotrus Rákociová 2538 10.67% Független
Ondrej Juhász 2485 10.45% Független
Jaroslav Ivan 2467 10.37% SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, OKS, ŠANCA, KDH
Miroslav Hasznos 2428 10.21% OKS, ŠANCA, KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA
Igor Gogora 2318 9.74% Független
Rastislav Jakubík 2299 9.66% ĽS Naše Slovensko
Monika Porubská 2232 9.38% ĽS Naše Slovensko
František Kováčik 2168 9.11% NOVA, SaS, KDH, ŠANCA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), OKS
Roman Tóth 2050 8.62% ŠANCA, OKS, KDH, SaS, NOVA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Ladislav Jakubík 1915 8.05% ĽS Naše Slovensko
Sylvia Horváthová 1840 7.73% SME RODINA - Boris Kollár
Ladislav Urban 1739 7.31% ĽS Naše Slovensko
Karol Ižold 1700 7.15% ĽS Naše Slovensko
Jaroslav Tomek 1643 6.91% ĽS Naše Slovensko
Marianna Šedivá 1572 6.61% Független
Miroslav Pavlovič 1328 5.58% ĽS Naše Slovensko
Michal Ivanický 980 4.12% KSS
Ján Hamar 962 4.04% KSS
Ján Kútik 730 3.07% KSS
Ladislav Vörös 524 2.20% KSS
Miroslav Kamenský 503 2.11% KSS

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Léva 1 458 33.08 %
Garamtolmács 233 5.29 %
Garamszőllős 126 2.86 %
Bakabánya 124 2.81 %
Zselíz 119 2.70 %
Ipolyság 118 2.68 %
Garamkovácsi 100 2.27 %
Garamkelecsény 99 2.25 %
Óbars 94 2.13 %
Felsőzsember 92 2.09 %
Garamújfalu 77 1.75 %
Szántó 77 1.75 %
Kereskény 70 1.59 %
Bát 68 1.54 %
Nagysalló 60 1.36 %
Berekalja 60 1.36 %
Csejkő 60 1.36 %
Borfő 57 1.29 %
Kálna 54 1.23 %
Újbars 53 1.20 %
Garamlök 45 1.02 %
Hontnádas 43 0.98 %
Nagygyőröd 42 0.95 %
Palást 41 0.93 %
Nagykoszmály 39 0.88 %
Garamkeszi 36 0.82 %
Sáró 36 0.82 %
Alsópél 36 0.82 %
Lekér 35 0.79 %
Cseke 34 0.77 %
Fakóvezekény 32 0.73 %
Derzsenye 32 0.73 %
Nagytúr 32 0.73 %
Nyírágó 31 0.70 %
Garamszentgyörgy 30 0.68 %
Deménd 28 0.64 %
Kiskoszmály 25 0.57 %
Nagyölved 25 0.57 %
Ény 23 0.52 %
Alsószecse 22 0.50 %
Kural 21 0.48 %
Barsendréd 20 0.45 %
Ipolyszakállos 19 0.43 %
Baka 19 0.43 %
Vámosladány 18 0.41 %
Farnad 18 0.41 %
Oroszka 17 0.39 %
Dalmad 17 0.39 %
Felsőszemeréd 17 0.39 %
Barsbese 17 0.39 %
Felsőtúr 17 0.39 %
Lontó 16 0.36 %
Lüle 16 0.36 %
Kistompa 16 0.36 %
Nemesoroszi 16 0.36 %
Hontalmás 15 0.34 %
Ipolyfödémes 15 0.34 %
Málas 15 0.34 %
Csata 14 0.32 %
Ipolyvisk 14 0.32 %
Felsőszecse 14 0.32 %
Ipolybél 13 0.29 %
Egeg 13 0.29 %
Töhöl 13 0.29 %
Kisóvár 13 0.29 %
Peszektergenye 12 0.27 %
Hontfüzesgyarmat 11 0.25 %
Szalatnya 10 0.23 %
Bajka 10 0.23 %
Barsvárad 8 0.18 %
Kétfegyvernek 8 0.18 %
Hontbesenyőd 8 0.18 %
Alsószemeréd 7 0.16 %
Bori 7 0.16 %
Hontbagonya 7 0.16 %
Felsőpél 7 0.16 %
Setétkút 6 0.14 %
Nagyod 6 0.14 %
Gyerk 6 0.14 %
Érsekkéty 5 0.11 %
Ipolypásztó 5 0.11 %
Bakaszenes 4 0.09 %
Zsemlér 3 0.07 %
Tőre 2 0.05 %
Zalaba 2 0.05 %
Garamsalló 2 0.05 %
Százd 1 0.02 %
Szete 1 0.02 %
Kisölved 0 0.00 %
Ipolyság 461 13.46 %
Léva 408 11.91 %
Zselíz 372 10.86 %
Palást 202 5.90 %
Nagyölved 187 5.46 %
Farnad 135 3.94 %
Érsekkéty 110 3.21 %
Oroszka 84 2.45 %
Csata 80 2.34 %
Nagysalló 80 2.34 %
Nyírágó 77 2.25 %
Kálna 66 1.93 %
Ipolyfödémes 65 1.90 %
Lekér 60 1.75 %
Ipolyszakállos 59 1.72 %
Garamszentgyörgy 56 1.64 %
Vámosladány 49 1.43 %
Ipolyvisk 47 1.37 %
Alsószemeréd 43 1.26 %
Zsemlér 42 1.23 %
Ipolypásztó 41 1.20 %
Nagytúr 40 1.17 %
Deménd 39 1.14 %
Barsbese 37 1.08 %
Sáró 34 0.99 %
Felsőtúr 34 0.99 %
Százd 32 0.93 %
Hontfüzesgyarmat 29 0.85 %
Szete 29 0.85 %
Szalatnya 29 0.85 %
Egeg 27 0.79 %
Kistompa 26 0.76 %
Ipolybél 25 0.73 %
Felsőszemeréd 24 0.70 %
Felsőszecse 24 0.70 %
Kisölved 23 0.67 %
Lontó 23 0.67 %
Zalaba 22 0.64 %
Nagyod 20 0.58 %
Felsőpél 19 0.55 %
Málas 18 0.53 %
Garamsalló 16 0.47 %
Barsendréd 14 0.41 %
Gyerk 10 0.29 %
Barsvárad 10 0.29 %
Bori 10 0.29 %
Garamtolmács 9 0.26 %
Kétfegyvernek 9 0.26 %
Garamkovácsi 9 0.26 %
Bakabánya 8 0.23 %
Tőre 7 0.20 %
Alsópél 6 0.18 %
Szántó 5 0.15 %
Töhöl 5 0.15 %
Újbars 4 0.12 %
Nemesoroszi 4 0.12 %
Kisóvár 4 0.12 %
Kural 4 0.12 %
Garamlök 4 0.12 %
Felsőzsember 3 0.09 %
Garamkelecsény 3 0.09 %
Nagygyőröd 3 0.09 %
Alsószecse 3 0.09 %
Borfő 2 0.06 %
Peszektergenye 2 0.06 %
Bát 2 0.06 %
Hontalmás 2 0.06 %
Dalmad 1 0.03 %
Bajka 1 0.03 %
Csejkő 1 0.03 %
Garamújfalu 1 0.03 %
Ény 1 0.03 %
Garamkeszi 1 0.03 %
Garamszőllős 1 0.03 %
Hontnádas 1 0.03 %
Nagykoszmály 1 0.03 %
Kiskoszmály 0 0.00 %
Baka 0 0.00 %
Bakaszenes 0 0.00 %
Lüle 0 0.00 %
Hontbesenyőd 0 0.00 %
Berekalja 0 0.00 %
Kereskény 0 0.00 %
Hontbagonya 0 0.00 %
Óbars 0 0.00 %
Cseke 0 0.00 %
Fakóvezekény 0 0.00 %
Setétkút 0 0.00 %
Derzsenye 0 0.00 %
Léva 3 271 61.06 %
Kálna 139 2.59 %
Zselíz 135 2.52 %
Garamtolmács 126 2.35 %
Ipolyság 108 2.02 %
Felsőszecse 107 2.00 %
Garamkelecsény 106 1.98 %
Garamszentgyörgy 77 1.44 %
Csejkő 72 1.34 %
Óbars 70 1.31 %
Garamújfalu 67 1.25 %
Bakabánya 59 1.10 %
Újbars 51 0.95 %
Garamkovácsi 48 0.90 %
Kereskény 47 0.88 %
Garamszőllős 46 0.86 %
Berekalja 43 0.80 %
Alsószecse 40 0.75 %
Nagysalló 40 0.75 %
Vámosladány 39 0.73 %
Deménd 33 0.62 %
Felsőzsember 31 0.58 %
Nagykoszmály 29 0.54 %
Garamlök 25 0.47 %
Garamkeszi 24 0.45 %
Nagygyőröd 23 0.43 %
Hontfüzesgyarmat 21 0.39 %
Alsópél 20 0.37 %
Oroszka 19 0.35 %
Szántó 17 0.32 %
Nagyod 17 0.32 %
Nagyölved 16 0.30 %
Bát 16 0.30 %
Hontnádas 15 0.28 %
Ipolyszakállos 15 0.28 %
Kétfegyvernek 14 0.26 %
Sáró 14 0.26 %
Baka 14 0.26 %
Lekér 13 0.24 %
Farnad 13 0.24 %
Cseke 13 0.24 %
Barsendréd 12 0.22 %
Felsőtúr 12 0.22 %
Barsbese 12 0.22 %
Derzsenye 12 0.22 %
Kural 11 0.21 %
Töhöl 9 0.17 %
Csata 9 0.17 %
Lontó 9 0.17 %
Felsőpél 9 0.17 %
Fakóvezekény 9 0.17 %
Felsőszemeréd 9 0.17 %
Barsvárad 9 0.17 %
Hontbesenyőd 8 0.15 %
Palást 8 0.15 %
Egeg 8 0.15 %
Nyírágó 7 0.13 %
Gyerk 7 0.13 %
Bori 6 0.11 %
Borfő 6 0.11 %
Ipolyvisk 6 0.11 %
Érsekkéty 6 0.11 %
Kistompa 5 0.09 %
Ipolyfödémes 5 0.09 %
Bajka 5 0.09 %
Kiskoszmály 5 0.09 %
Zsemlér 5 0.09 %
Hontbagonya 4 0.07 %
Kisóvár 4 0.07 %
Dalmad 4 0.07 %
Ény 4 0.07 %
Nagytúr 4 0.07 %
Hontalmás 4 0.07 %
Százd 4 0.07 %
Bakaszenes 3 0.06 %
Alsószemeréd 3 0.06 %
Nemesoroszi 3 0.06 %
Málas 3 0.06 %
Tőre 2 0.04 %
Szete 2 0.04 %
Kisölved 2 0.04 %
Szalatnya 2 0.04 %
Zalaba 2 0.04 %
Peszektergenye 1 0.02 %
Lüle 1 0.02 %
Garamsalló 1 0.02 %
Ipolypásztó 1 0.02 %
Setétkút 0 0.00 %
Ipolybél 0 0.00 %
Ipolyság 666 20.20 %
Léva 345 10.46 %
Zselíz 261 7.92 %
Palást 260 7.89 %
Nagyölved 134 4.06 %
Érsekkéty 95 2.88 %
Farnad 91 2.76 %
Ipolyfödémes 76 2.31 %
Alsószemeréd 72 2.18 %
Ipolyszakállos 65 1.97 %
Nagysalló 64 1.94 %
Oroszka 64 1.94 %
Csata 62 1.88 %
Kálna 62 1.88 %
Ipolyvisk 53 1.61 %
Nagytúr 48 1.46 %
Ipolypásztó 46 1.40 %
Vámosladány 46 1.40 %
Lekér 45 1.36 %
Deménd 39 1.18 %
Kistompa 39 1.18 %
Egeg 38 1.15 %
Szete 37 1.12 %
Garamszentgyörgy 37 1.12 %
Szalatnya 36 1.09 %
Felsőszemeréd 36 1.09 %
Felsőtúr 36 1.09 %
Százd 36 1.09 %
Nyírágó 35 1.06 %
Barsbese 31 0.94 %
Lontó 30 0.91 %
Zsemlér 30 0.91 %
Hontfüzesgyarmat 30 0.91 %
Ipolybél 24 0.73 %
Kisölved 24 0.73 %
Sáró 21 0.64 %
Málas 19 0.58 %
Felsőszecse 17 0.52 %
Fakóvezekény 14 0.42 %
Garamsalló 13 0.39 %
Gyerk 13 0.39 %
Barsendréd 12 0.36 %
Zalaba 11 0.33 %
Nagyod 10 0.30 %
Újbars 10 0.30 %
Bori 10 0.30 %
Tőre 6 0.18 %
Kétfegyvernek 6 0.18 %
Garamlök 5 0.15 %
Töhöl 4 0.12 %
Barsvárad 4 0.12 %
Nagygyőröd 4 0.12 %
Felsőpél 4 0.12 %
Szántó 4 0.12 %
Garamkovácsi 3 0.09 %
Ény 3 0.09 %
Nemesoroszi 2 0.06 %
Garamtolmács 2 0.06 %
Alsópél 2 0.06 %
Garamkelecsény 2 0.06 %
Bajka 2 0.06 %
Kisóvár 2 0.06 %
Csejkő 1 0.03 %
Berekalja 1 0.03 %
Garamszőllős 1 0.03 %
Felsőzsember 1 0.03 %
Cseke 1 0.03 %
Nagykoszmály 1 0.03 %
Bakaszenes 1 0.03 %
Peszektergenye 1 0.03 %
Baka 1 0.03 %
Bakabánya 1 0.03 %
Óbars 1 0.03 %
Garamújfalu 1 0.03 %
Kural 0 0.00 %
Hontbagonya 0 0.00 %
Lüle 0 0.00 %
Dalmad 0 0.00 %
Borfő 0 0.00 %
Hontbesenyőd 0 0.00 %
Bát 0 0.00 %
Alsószecse 0 0.00 %
Derzsenye 0 0.00 %
Hontnádas 0 0.00 %
Kereskény 0 0.00 %
Setétkút 0 0.00 %
Hontalmás 0 0.00 %
Garamkeszi 0 0.00 %
Kiskoszmály 0 0.00 %
Léva 1 491 46.15 %
Garamtolmács 185 5.73 %
Óbars 87 2.69 %
Garamkelecsény 82 2.54 %
Kálna 81 2.51 %
Ipolyság 76 2.35 %
Garamkovácsi 73 2.26 %
Garamszőllős 67 2.07 %
Garamújfalu 65 2.01 %
Bakabánya 59 1.83 %
Berekalja 57 1.76 %
Zselíz 53 1.64 %
Csejkő 50 1.55 %
Felsőzsember 41 1.27 %
Kereskény 40 1.24 %
Bát 38 1.18 %
Nagykoszmály 36 1.11 %
Garamszentgyörgy 35 1.08 %
Garamkeszi 27 0.84 %
Nagygyőröd 27 0.84 %
Alsópél 25 0.77 %
Újbars 24 0.74 %
Felsőszecse 22 0.68 %
Hontnádas 22 0.68 %
Borfő 21 0.65 %
Nagysalló 20 0.62 %
Alsószecse 20 0.62 %
Szántó 19 0.59 %
Derzsenye 18 0.56 %
Kistompa 17 0.53 %
Bori 17 0.53 %
Barsbese 16 0.50 %
Hontalmás 15 0.46 %
Vámosladány 15 0.46 %
Hontbagonya 12 0.37 %
Lekér 12 0.37 %
Barsendréd 12 0.37 %
Garamlök 11 0.34 %
Deménd 11 0.34 %
Sáró 10 0.31 %
Hontfüzesgyarmat 10 0.31 %
Ipolyszakállos 10 0.31 %
Palást 10 0.31 %
Ény 9 0.28 %
Fakóvezekény 9 0.28 %
Baka 9 0.28 %
Cseke 9 0.28 %
Kural 8 0.25 %
Nagyölved 7 0.22 %
Farnad 6 0.19 %
Nyírágó 6 0.19 %
Kisóvár 6 0.19 %
Töhöl 6 0.19 %
Barsvárad 5 0.15 %
Kétfegyvernek 5 0.15 %
Málas 5 0.15 %
Kiskoszmály 5 0.15 %
Nagytúr 5 0.15 %
Felsőszemeréd 5 0.15 %
Ipolyfödémes 5 0.15 %
Setétkút 5 0.15 %
Lontó 5 0.15 %
Csata 4 0.12 %
Oroszka 4 0.12 %
Hontbesenyőd 4 0.12 %
Nagyod 4 0.12 %
Dalmad 3 0.09 %
Zsemlér 3 0.09 %
Gyerk 3 0.09 %
Ipolypásztó 3 0.09 %
Szalatnya 2 0.06 %
Százd 2 0.06 %
Lüle 2 0.06 %
Peszektergenye 2 0.06 %
Felsőpél 2 0.06 %
Egeg 2 0.06 %
Ipolyvisk 2 0.06 %
Tőre 1 0.03 %
Bakaszenes 1 0.03 %
Ipolybél 1 0.03 %
Kisölved 1 0.03 %
Felsőtúr 1 0.03 %
Nemesoroszi 1 0.03 %
Szete 1 0.03 %
Alsószemeréd 1 0.03 %
Zalaba 1 0.03 %
Érsekkéty 1 0.03 %
Garamsalló 0 0.00 %
Bajka 0 0.00 %
Léva 2 787 52.46 %
Garamtolmács 205 3.86 %
Kálna 145 2.73 %
Ipolyság 119 2.24 %
Garamkelecsény 119 2.24 %
Garamújfalu 111 2.09 %
Berekalja 105 1.98 %
Csejkő 105 1.98 %
Zselíz 99 1.86 %
Óbars 87 1.64 %
Garamszőllős 86 1.62 %
Bakabánya 74 1.39 %
Nagysalló 72 1.36 %
Felsőszecse 63 1.19 %
Garamkovácsi 58 1.09 %
Újbars 53 1.00 %
Nagykoszmály 52 0.98 %
Alsószecse 48 0.90 %
Kereskény 42 0.79 %
Garamszentgyörgy 41 0.77 %
Vámosladány 41 0.77 %
Garamkeszi 39 0.73 %
Felsőzsember 38 0.72 %
Szántó 37 0.70 %
Garamlök 34 0.64 %
Deménd 33 0.62 %
Nagygyőröd 33 0.62 %
Bát 29 0.55 %
Cseke 28 0.53 %
Baka 27 0.51 %
Derzsenye 26 0.49 %
Nagyölved 25 0.47 %
Barsbese 22 0.41 %
Bori 20 0.38 %
Alsópél 20 0.38 %
Ipolyszakállos 19 0.36 %
Kural 17 0.32 %
Hontnádas 16 0.30 %
Hontfüzesgyarmat 16 0.30 %
Kétfegyvernek 16 0.30 %
Sáró 15 0.28 %
Oroszka 14 0.26 %
Kiskoszmály 14 0.26 %
Lekér 14 0.26 %
Nagyod 13 0.24 %
Fakóvezekény 13 0.24 %
Barsendréd 12 0.23 %
Farnad 10 0.19 %
Hontbesenyőd 10 0.19 %
Töhöl 9 0.17 %
Dalmad 9 0.17 %
Felsőszemeréd 9 0.17 %
Nyírágó 8 0.15 %
Felsőpél 8 0.15 %
Barsvárad 8 0.15 %
Málas 8 0.15 %
Nagytúr 8 0.15 %
Lontó 8 0.15 %
Hontbagonya 8 0.15 %
Csata 8 0.15 %
Ény 7 0.13 %
Érsekkéty 7 0.13 %
Zsemlér 7 0.13 %
Borfő 7 0.13 %
Palást 7 0.13 %
Nemesoroszi 7 0.13 %
Egeg 6 0.11 %
Százd 5 0.09 %
Kisóvár 5 0.09 %
Hontalmás 4 0.08 %
Peszektergenye 4 0.08 %
Felsőtúr 4 0.08 %
Kistompa 4 0.08 %
Bajka 4 0.08 %
Setétkút 3 0.06 %
Ipolyfödémes 3 0.06 %
Gyerk 3 0.06 %
Szete 2 0.04 %
Zalaba 2 0.04 %
Ipolybél 2 0.04 %
Szalatnya 2 0.04 %
Ipolyvisk 2 0.04 %
Alsószemeréd 2 0.04 %
Ipolypásztó 1 0.02 %
Tőre 1 0.02 %
Bakaszenes 0 0.00 %
Lüle 0 0.00 %
Kisölved 0 0.00 %
Garamsalló 0 0.00 %
Léva 923 42.53 %
Garamtolmács 111 5.12 %
Ipolyság 91 4.19 %
Deménd 68 3.13 %
Garamkelecsény 66 3.04 %
Csejkő 60 2.76 %
Zselíz 48 2.21 %
Óbars 47 2.17 %
Garamkovácsi 47 2.17 %
Garamújfalu 46 2.12 %
Bakabánya 46 2.12 %
Kálna 40 1.84 %
Garamszőllős 39 1.80 %
Kereskény 35 1.61 %
Felsőszecse 34 1.57 %
Nagykoszmály 24 1.11 %
Alsópél 23 1.06 %
Felsőzsember 21 0.97 %
Nagysalló 21 0.97 %
Berekalja 19 0.88 %
Alsószecse 19 0.88 %
Garamszentgyörgy 18 0.83 %
Nagygyőröd 18 0.83 %
Garamkeszi 17 0.78 %
Kural 14 0.65 %
Szántó 14 0.65 %
Hontnádas 12 0.55 %
Cseke 11 0.51 %
Oroszka 10 0.46 %
Hontfüzesgyarmat 10 0.46 %
Ipolyszakállos 10 0.46 %
Garamlök 10 0.46 %
Derzsenye 9 0.41 %
Alsószemeréd 9 0.41 %
Újbars 9 0.41 %
Vámosladány 8 0.37 %
Baka 8 0.37 %
Százd 8 0.37 %
Fakóvezekény 8 0.37 %
Borfő 7 0.32 %
Barsbese 6 0.28 %
Bát 6 0.28 %
Sáró 6 0.28 %
Kistompa 6 0.28 %
Lekér 5 0.23 %
Csata 5 0.23 %
Kétfegyvernek 5 0.23 %
Hontbesenyőd 5 0.23 %
Dalmad 5 0.23 %
Töhöl 5 0.23 %
Felsőszemeréd 5 0.23 %
Egeg 5 0.23 %
Bori 4 0.18 %
Barsendréd 4 0.18 %
Farnad 4 0.18 %
Nagytúr 4 0.18 %
Kiskoszmály 4 0.18 %
Gyerk 3 0.14 %
Nagyölved 3 0.14 %
Palást 3 0.14 %
Barsvárad 3 0.14 %
Ipolyvisk 3 0.14 %
Hontalmás 3 0.14 %
Bakaszenes 2 0.09 %
Ény 2 0.09 %
Ipolybél 2 0.09 %
Zsemlér 2 0.09 %
Felsőtúr 2 0.09 %
Lontó 2 0.09 %
Peszektergenye 2 0.09 %
Nagyod 2 0.09 %
Nemesoroszi 2 0.09 %
Kisóvár 1 0.05 %
Hontbagonya 1 0.05 %
Felsőpél 1 0.05 %
Nyírágó 1 0.05 %
Ipolyfödémes 1 0.05 %
Tőre 1 0.05 %
Setétkút 1 0.05 %
Lüle 1 0.05 %
Szalatnya 1 0.05 %
Érsekkéty 1 0.05 %
Málas 0 0.00 %
Kisölved 0 0.00 %
Ipolypásztó 0 0.00 %
Zalaba 0 0.00 %
Garamsalló 0 0.00 %
Bajka 0 0.00 %
Szete 0 0.00 %
Léva 641 27.45 %
Kálna 386 16.53 %
Garamtolmács 136 5.82 %
Garamkelecsény 65 2.78 %
Újbars 60 2.57 %
Garamszőllős 48 2.06 %
Óbars 47 2.01 %
Ipolyság 45 1.93 %
Zselíz 44 1.88 %
Garamkovácsi 44 1.88 %
Nagygyőröd 43 1.84 %
Garamlök 40 1.71 %
Alsópél 39 1.67 %
Felsőszecse 39 1.67 %
Bakabánya 37 1.58 %
Garamszentgyörgy 34 1.46 %
Nagysalló 32 1.37 %
Csejkő 32 1.37 %
Berekalja 27 1.16 %
Felsőzsember 27 1.16 %
Alsószecse 25 1.07 %
Garamújfalu 22 0.94 %
Nagykoszmály 20 0.86 %
Barsendréd 17 0.73 %
Barsvárad 17 0.73 %
Szántó 16 0.69 %
Barsbese 14 0.60 %
Garamkeszi 14 0.60 %
Bát 13 0.56 %
Kereskény 13 0.56 %
Deménd 12 0.51 %
Felsőpél 12 0.51 %
Lekér 12 0.51 %
Töhöl 12 0.51 %
Oroszka 11 0.47 %
Csata 10 0.43 %
Bajka 10 0.43 %
Fakóvezekény 10 0.43 %
Kiskoszmály 10 0.43 %
Nagyölved 9 0.39 %
Kétfegyvernek 9 0.39 %
Hontnádas 9 0.39 %
Derzsenye 8 0.34 %
Cseke 8 0.34 %
Vámosladány 8 0.34 %
Felsőtúr 7 0.30 %
Baka 7 0.30 %
Palást 6 0.26 %
Borfő 6 0.26 %
Gyerk 6 0.26 %
Sáró 6 0.26 %
Nagyod 6 0.26 %
Hontbagonya 5 0.21 %
Kistompa 5 0.21 %
Ipolyszakállos 5 0.21 %
Nemesoroszi 4 0.17 %
Hontalmás 4 0.17 %
Kisóvár 4 0.17 %
Lüle 4 0.17 %
Setétkút 4 0.17 %
Ipolyfödémes 3 0.13 %
Ény 3 0.13 %
Kural 3 0.13 %
Százd 3 0.13 %
Peszektergenye 3 0.13 %
Szalatnya 3 0.13 %
Lontó 3 0.13 %
Nyírágó 3 0.13 %
Nagytúr 3 0.13 %
Tőre 3 0.13 %
Egeg 3 0.13 %
Farnad 3 0.13 %
Ipolyvisk 2 0.09 %
Kisölved 2 0.09 %
Alsószemeréd 2 0.09 %
Málas 2 0.09 %
Bori 2 0.09 %
Hontfüzesgyarmat 1 0.04 %
Dalmad 1 0.04 %
Felsőszemeréd 1 0.04 %
Érsekkéty 1 0.04 %
Zalaba 1 0.04 %
Ipolypásztó 1 0.04 %
Garamsalló 0 0.00 %
Hontbesenyőd 0 0.00 %
Szete 0 0.00 %
Bakaszenes 0 0.00 %
Ipolybél 0 0.00 %
Zsemlér 0 0.00 %
Léva 2 074 55.35 %
Garamtolmács 136 3.63 %
Garamújfalu 105 2.80 %
Csejkő 94 2.51 %
Garamkelecsény 93 2.48 %
Kereskény 72 1.92 %
Kálna 70 1.87 %
Óbars 69 1.84 %
Ipolyság 69 1.84 %
Bakabánya 65 1.73 %
Garamszőllős 63 1.68 %
Zselíz 55 1.47 %
Garamkovácsi 48 1.28 %
Berekalja 42 1.12 %
Felsőzsember 36 0.96 %
Nagygyőröd 32 0.85 %
Nagysalló 27 0.72 %
Alsószecse 26 0.69 %
Hontnádas 25 0.67 %
Felsőszecse 24 0.64 %
Nagykoszmály 24 0.64 %
Szete 21 0.56 %
Garamlök 21 0.56 %
Alsópél 21 0.56 %
Derzsenye 20 0.53 %
Bát 18 0.48 %
Oroszka 17 0.45 %
Szántó 16 0.43 %
Újbars 15 0.40 %
Ipolyvisk 15 0.40 %
Garamkeszi 14 0.37 %
Kural 14 0.37 %
Lekér 13 0.35 %
Garamszentgyörgy 13 0.35 %
Nagyölved 12 0.32 %
Kiskoszmály 12 0.32 %
Vámosladány 12 0.32 %
Barsbese 12 0.32 %
Barsendréd 12 0.32 %
Lontó 11 0.29 %
Dalmad 11 0.29 %
Baka 9 0.24 %
Cseke 9 0.24 %
Hontalmás 8 0.21 %
Nagytúr 8 0.21 %
Ipolyszakállos 8 0.21 %
Deménd 8 0.21 %
Borfő 8 0.21 %
Kistompa 8 0.21 %
Felsőszemeréd 7 0.19 %
Fakóvezekény 7 0.19 %
Bajka 7 0.19 %
Palást 6 0.16 %
Sáró 6 0.16 %
Hontbesenyőd 6 0.16 %
Csata 5 0.13 %
Hontbagonya 5 0.13 %
Felsőpél 5 0.13 %
Ény 4 0.11 %
Szalatnya 4 0.11 %
Nyírágó 4 0.11 %
Érsekkéty 3 0.08 %
Ipolyfödémes 3 0.08 %
Zsemlér 3 0.08 %
Nagyod 3 0.08 %
Farnad 3 0.08 %
Kétfegyvernek 3 0.08 %
Hontfüzesgyarmat 3 0.08 %
Peszektergenye 3 0.08 %
Nemesoroszi 3 0.08 %
Lüle 2 0.05 %
Ipolybél 2 0.05 %
Bori 2 0.05 %
Alsószemeréd 2 0.05 %
Egeg 2 0.05 %
Felsőtúr 1 0.03 %
Barsvárad 1 0.03 %
Tőre 1 0.03 %
Bakaszenes 1 0.03 %
Kisóvár 1 0.03 %
Setétkút 1 0.03 %
Gyerk 1 0.03 %
Málas 1 0.03 %
Ipolypásztó 1 0.03 %
Töhöl 1 0.03 %
Százd 1 0.03 %
Zalaba 0 0.00 %
Kisölved 0 0.00 %
Garamsalló 0 0.00 %
Léva 2 190 52.29 %
Garamtolmács 155 3.70 %
Ipolyság 116 2.77 %
Garamkelecsény 99 2.36 %
Bakabánya 95 2.27 %
Zselíz 82 1.96 %
Kálna 80 1.91 %
Felsőzsember 59 1.41 %
Csejkő 58 1.38 %
Óbars 53 1.27 %
Garamújfalu 53 1.27 %
Berekalja 52 1.24 %
Garamszőllős 49 1.17 %
Nagykoszmály 45 1.07 %
Nagygyőröd 44 1.05 %
Felsőszecse 42 1.00 %
Fakóvezekény 40 0.96 %
Garamkovácsi 39 0.93 %
Bát 37 0.88 %
Kereskény 37 0.88 %
Nagysalló 34 0.81 %
Alsószecse 34 0.81 %
Újbars 34 0.81 %
Garamszentgyörgy 31 0.74 %
Alsópél 29 0.69 %
Palást 28 0.67 %
Garamkeszi 26 0.62 %
Garamlök 25 0.60 %
Derzsenye 23 0.55 %
Cseke 22 0.53 %
Hontfüzesgyarmat 22 0.53 %
Borfő 21 0.50 %
Vámosladány 20 0.48 %
Lontó 20 0.48 %
Barsbese 19 0.45 %
Szántó 18 0.43 %
Barsendréd 17 0.41 %
Hontnádas 17 0.41 %
Csata 16 0.38 %
Farnad 15 0.36 %
Lekér 15 0.36 %
Baka 15 0.36 %
Nagyölved 14 0.33 %
Ipolyszakállos 14 0.33 %
Kiskoszmály 13 0.31 %
Nagytúr 12 0.29 %
Kisóvár 12 0.29 %
Oroszka 12 0.29 %
Deménd 11 0.26 %
Felsőszemeréd 10 0.24 %
Hontbagonya 10 0.24 %
Bori 9 0.21 %
Hontbesenyőd 9 0.21 %
Hontalmás 8 0.19 %
Töhöl 8 0.19 %
Lüle 8 0.19 %
Ipolyvisk 8 0.19 %
Százd 8 0.19 %
Barsvárad 7 0.17 %
Alsószemeréd 7 0.17 %
Ény 7 0.17 %
Dalmad 7 0.17 %
Nyírágó 7 0.17 %
Felsőpél 6 0.14 %
Kistompa 6 0.14 %
Sáró 6 0.14 %
Érsekkéty 6 0.14 %
Kural 6 0.14 %
Ipolyfödémes 6 0.14 %
Felsőtúr 5 0.12 %
Zsemlér 5 0.12 %
Nemesoroszi 4 0.10 %
Kétfegyvernek 4 0.10 %
Kisölved 3 0.07 %
Málas 3 0.07 %
Bajka 3 0.07 %
Egeg 3 0.07 %
Ipolypásztó 2 0.05 %
Szete 2 0.05 %
Nagyod 2 0.05 %
Ipolybél 2 0.05 %
Szalatnya 1 0.02 %
Garamsalló 1 0.02 %
Peszektergenye 1 0.02 %
Setétkút 1 0.02 %
Gyerk 0 0.00 %
Zalaba 0 0.00 %
Bakaszenes 0 0.00 %
Tőre 0 0.00 %
Léva 2 253 57.34 %
Garamtolmács 134 3.41 %
Ipolyság 110 2.80 %
Garamkelecsény 108 2.75 %
Garamszőllős 72 1.83 %
Garamújfalu 72 1.83 %
Csejkő 70 1.78 %
Garamkovácsi 69 1.76 %
Óbars 66 1.68 %
Zselíz 66 1.68 %
Kálna 65 1.65 %
Bakabánya 54 1.37 %
Kereskény 52 1.32 %
Felsőszecse 46 1.17 %
Nagykoszmály 44 1.12 %
Nagysalló 33 0.84 %
Újbars 30 0.76 %
Deménd 29 0.74 %
Berekalja 29 0.74 %
Felsőzsember 29 0.74 %
Alsószecse 28 0.71 %
Garamkeszi 25 0.64 %
Garamszentgyörgy 23 0.59 %
Alsópél 22 0.56 %
Hontnádas 22 0.56 %
Bát 21 0.53 %
Garamlök 21 0.53 %
Oroszka 17 0.43 %
Cseke 16 0.41 %
Vámosladány 16 0.41 %
Nagygyőröd 15 0.38 %
Szántó 15 0.38 %
Kiskoszmály 14 0.36 %
Kural 14 0.36 %
Baka 13 0.33 %
Borfő 11 0.28 %
Lekér 10 0.25 %
Hontfüzesgyarmat 10 0.25 %
Hontbesenyőd 10 0.25 %
Kistompa 10 0.25 %
Ipolybél 9 0.23 %
Palást 9 0.23 %
Barsendréd 8 0.20 %
Fakóvezekény 8 0.20 %
Barsvárad 7 0.18 %
Kétfegyvernek 7 0.18 %
Nagyölved 7 0.18 %
Sáró 6 0.15 %
Ipolyszakállos 6 0.15 %
Derzsenye 6 0.15 %
Barsbese 6 0.15 %
Töhöl 6 0.15 %
Felsőszemeréd 6 0.15 %
Felsőtúr 4 0.10 %
Hontalmás 4 0.10 %
Nagytúr 4 0.10 %
Gyerk 4 0.10 %
Egeg 4 0.10 %
Nagyod 4 0.10 %
Hontbagonya 4 0.10 %
Bajka 4 0.10 %
Nemesoroszi 4 0.10 %
Dalmad 3 0.08 %
Csata 3 0.08 %
Peszektergenye 3 0.08 %
Bori 3 0.08 %
Nyírágó 3 0.08 %
Ipolyfödémes 3 0.08 %
Ipolyvisk 3 0.08 %
Setétkút 2 0.05 %
Kisóvár 2 0.05 %
Alsószemeréd 2 0.05 %
Felsőpél 2 0.05 %
Lontó 2 0.05 %
Érsekkéty 1 0.03 %
Zalaba 1 0.03 %
Szalatnya 1 0.03 %
Lüle 1 0.03 %
Bakaszenes 1 0.03 %
Ény 1 0.03 %
Zsemlér 1 0.03 %
Farnad 1 0.03 %
Szete 1 0.03 %
Tőre 0 0.00 %
Százd 0 0.00 %
Málas 0 0.00 %
Garamsalló 0 0.00 %
Kisölved 0 0.00 %
Ipolypásztó 0 0.00 %
Léva 972 39.10 %
Kereskény 142 5.71 %
Garamújfalu 92 3.70 %
Ipolyság 91 3.66 %
Csejkő 84 3.38 %
Garamtolmács 82 3.30 %
Zselíz 74 2.98 %
Garamkelecsény 73 2.94 %
Garamkovácsi 68 2.74 %
Óbars 60 2.41 %
Garamszőllős 59 2.37 %
Bakabánya 55 2.21 %
Berekalja 48 1.93 %
Felsőzsember 40 1.61 %
Kálna 36 1.45 %
Nagykoszmály 34 1.37 %
Nagysalló 26 1.05 %
Alsópél 25 1.01 %
Garamkeszi 24 0.97 %
Szántó 24 0.97 %
Bát 20 0.80 %
Felsőszecse 18 0.72 %
Hontbesenyőd 17 0.68 %
Kural 17 0.68 %
Cseke 16 0.64 %
Deménd 16 0.64 %
Derzsenye 16 0.64 %
Nagygyőröd 15 0.60 %
Hontnádas 15 0.60 %
Újbars 15 0.60 %
Alsószecse 14 0.56 %
Fakóvezekény 12 0.48 %
Garamszentgyörgy 9 0.36 %
Hontfüzesgyarmat 8 0.32 %
Borfő 8 0.32 %
Baka 7 0.28 %
Kistompa 7 0.28 %
Egeg 7 0.28 %
Vámosladány 6 0.24 %
Nagyölved 6 0.24 %
Töhöl 6 0.24 %
Sáró 6 0.24 %
Oroszka 6 0.24 %
Dalmad 5 0.20 %
Csata 5 0.20 %
Lekér 5 0.20 %
Palást 5 0.20 %
Barsendréd 5 0.20 %
Ény 4 0.16 %
Gyerk 4 0.16 %
Alsószemeréd 4 0.16 %
Garamlök 4 0.16 %
Felsőtúr 4 0.16 %
Barsbese 3 0.12 %
Kisóvár 3 0.12 %
Nagyod 3 0.12 %
Hontalmás 3 0.12 %
Kiskoszmály 3 0.12 %
Barsvárad 3 0.12 %
Felsőszemeréd 3 0.12 %
Bakaszenes 3 0.12 %
Bajka 2 0.08 %
Setétkút 2 0.08 %
Felsőpél 2 0.08 %
Peszektergenye 2 0.08 %
Ipolyszakállos 2 0.08 %
Ipolyfödémes 2 0.08 %
Hontbagonya 2 0.08 %
Bori 2 0.08 %
Nagytúr 2 0.08 %
Szalatnya 1 0.04 %
Ipolybél 1 0.04 %
Kétfegyvernek 1 0.04 %
Nyírágó 1 0.04 %
Farnad 0 0.00 %
Lontó 0 0.00 %
Garamsalló 0 0.00 %
Tőre 0 0.00 %
Lüle 0 0.00 %
Ipolypásztó 0 0.00 %
Százd 0 0.00 %
Málas 0 0.00 %
Szete 0 0.00 %
Ipolyvisk 0 0.00 %
Kisölved 0 0.00 %
Zalaba 0 0.00 %
Érsekkéty 0 0.00 %
Zsemlér 0 0.00 %
Nemesoroszi 0 0.00 %
Léva 425 25.87 %
Zselíz 185 11.26 %
Garamtolmács 97 5.90 %
Ipolyság 69 4.20 %
Bakabánya 52 3.16 %
Óbars 50 3.04 %
Garamkovácsi 44 2.68 %
Lekér 40 2.43 %
Nagysalló 36 2.19 %
Kálna 28 1.70 %
Bát 28 1.70 %
Felsőzsember 26 1.58 %
Garamkelecsény 26 1.58 %
Csejkő 25 1.52 %
Fakóvezekény 24 1.46 %
Garamszentgyörgy 21 1.28 %
Oroszka 20 1.22 %
Garamújfalu 20 1.22 %
Nagygyőröd 18 1.10 %
Nagykoszmály 17 1.03 %
Tőre 17 1.03 %
Újbars 16 0.97 %
Kistompa 16 0.97 %
Cseke 15 0.91 %
Garamlök 15 0.91 %
Deménd 14 0.85 %
Berekalja 13 0.79 %
Alsópél 13 0.79 %
Szántó 12 0.73 %
Csata 11 0.67 %
Kural 11 0.67 %
Nagyölved 11 0.67 %
Sáró 11 0.67 %
Garamkeszi 10 0.61 %
Ipolyvisk 9 0.55 %
Farnad 9 0.55 %
Hontalmás 9 0.55 %
Garamszőllős 9 0.55 %
Felsőszecse 9 0.55 %
Borfő 8 0.49 %
Baka 8 0.49 %
Peszektergenye 7 0.43 %
Töhöl 7 0.43 %
Nyírágó 7 0.43 %
Ipolyszakállos 6 0.37 %
Nagytúr 6 0.37 %
Alsószecse 6 0.37 %
Hontbagonya 6 0.37 %
Vámosladány 6 0.37 %
Málas 5 0.30 %
Kiskoszmály 5 0.30 %
Nemesoroszi 5 0.30 %
Barsbese 5 0.30 %
Zsemlér 4 0.24 %
Kereskény 4 0.24 %
Dalmad 4 0.24 %
Derzsenye 4 0.24 %
Palást 4 0.24 %
Bakaszenes 4 0.24 %
Hontnádas 4 0.24 %
Alsószemeréd 3 0.18 %
Barsvárad 3 0.18 %
Felsőpél 3 0.18 %
Egeg 3 0.18 %
Felsőszemeréd 3 0.18 %
Érsekkéty 3 0.18 %
Ény 3 0.18 %
Lontó 2 0.12 %
Százd 2 0.12 %
Kétfegyvernek 2 0.12 %
Szalatnya 2 0.12 %
Lüle 2 0.12 %
Nagyod 2 0.12 %
Ipolybél 2 0.12 %
Kisóvár 2 0.12 %
Bori 2 0.12 %
Szete 1 0.06 %
Kisölved 1 0.06 %
Gyerk 1 0.06 %
Bajka 1 0.06 %
Ipolyfödémes 1 0.06 %
Barsendréd 1 0.06 %
Zalaba 1 0.06 %
Hontbesenyőd 1 0.06 %
Ipolypásztó 0 0.00 %
Felsőtúr 0 0.00 %
Setétkút 0 0.00 %
Garamsalló 0 0.00 %
Hontfüzesgyarmat 0 0.00 %
Léva 356 36.93 %
Garamtolmács 58 6.02 %
Ipolyság 34 3.53 %
Zselíz 30 3.11 %
Kálna 28 2.90 %
Garamkovácsi 25 2.59 %
Garamszőllős 23 2.39 %
Bakabánya 22 2.28 %
Szántó 17 1.76 %
Csejkő 14 1.45 %
Óbars 14 1.45 %
Felsőzsember 14 1.45 %
Újbars 13 1.35 %
Garamújfalu 12 1.24 %
Lekér 12 1.24 %
Bát 11 1.14 %
Nagyölved 11 1.14 %
Oroszka 10 1.04 %
Derzsenye 10 1.04 %
Baka 9 0.93 %
Palást 8 0.83 %
Nagykoszmály 8 0.83 %
Vámosladány 8 0.83 %
Nagysalló 8 0.83 %
Kiskoszmály 8 0.83 %
Cseke 8 0.83 %
Garamkelecsény 8 0.83 %
Garamkeszi 8 0.83 %
Hontalmás 7 0.73 %
Barsendréd 7 0.73 %
Sáró 6 0.62 %
Ény 6 0.62 %
Kistompa 6 0.62 %
Nagygyőröd 6 0.62 %
Alsószemeréd 6 0.62 %
Alsópél 6 0.62 %
Ipolyszakállos 6 0.62 %
Borfő 6 0.62 %
Farnad 5 0.52 %
Ipolybél 5 0.52 %
Felsőtúr 5 0.52 %
Berekalja 5 0.52 %
Töhöl 4 0.41 %
Zsemlér 4 0.41 %
Egeg 4 0.41 %
Garamszentgyörgy 4 0.41 %
Garamlök 4 0.41 %
Hontfüzesgyarmat 4 0.41 %
Fakóvezekény 4 0.41 %
Százd 4 0.41 %
Nemesoroszi 4 0.41 %
Nyírágó 3 0.31 %
Nagyod 3 0.31 %
Ipolypásztó 3 0.31 %
Kereskény 3 0.31 %
Barsbese 3 0.31 %
Alsószecse 3 0.31 %
Deménd 3 0.31 %
Csata 3 0.31 %
Setétkút 2 0.21 %
Bajka 2 0.21 %
Gyerk 2 0.21 %
Zalaba 2 0.21 %
Felsőszecse 2 0.21 %
Szalatnya 2 0.21 %
Kisóvár 2 0.21 %
Dalmad 2 0.21 %
Kural 2 0.21 %
Hontbesenyőd 2 0.21 %
Nagytúr 2 0.21 %
Ipolyfödémes 2 0.21 %
Érsekkéty 1 0.10 %
Felsőszemeréd 1 0.10 %
Málas 1 0.10 %
Hontnádas 1 0.10 %
Barsvárad 1 0.10 %
Kisölved 1 0.10 %
Tőre 1 0.10 %
Felsőpél 1 0.10 %
Bori 1 0.10 %
Hontbagonya 0 0.00 %
Bakaszenes 0 0.00 %
Garamsalló 0 0.00 %
Ipolyvisk 0 0.00 %
Szete 0 0.00 %
Lontó 0 0.00 %
Kétfegyvernek 0 0.00 %
Lüle 0 0.00 %
Peszektergenye 0 0.00 %
Léva 1 223 38.35 %
Garamtolmács 131 4.11 %
Garamújfalu 91 2.85 %
Garamkovácsi 84 2.63 %
Ipolyság 82 2.57 %
Garamkelecsény 79 2.48 %
Felsőzsember 77 2.41 %
Bakabánya 76 2.38 %
Borfő 71 2.23 %
Garamszőllős 70 2.20 %
Óbars 66 2.07 %
Csejkő 64 2.01 %
Zselíz 57 1.79 %
Bát 56 1.76 %
Kálna 53 1.66 %
Berekalja 50 1.57 %
Szántó 42 1.32 %
Nagysalló 41 1.29 %
Alsópél 33 1.03 %
Nagykoszmály 31 0.97 %
Hontnádas 27 0.85 %
Palást 26 0.82 %
Újbars 25 0.78 %
Derzsenye 24 0.75 %
Alsószecse 23 0.72 %
Kereskény 22 0.69 %
Garamszentgyörgy 22 0.69 %
Cseke 20 0.63 %
Lekér 20 0.63 %
Garamlök 19 0.60 %
Lontó 19 0.60 %
Garamkeszi 19 0.60 %
Baka 18 0.56 %
Nagytúr 18 0.56 %
Nagyölved 18 0.56 %
Nagygyőröd 18 0.56 %
Oroszka 17 0.53 %
Ipolybél 15 0.47 %
Fakóvezekény 15 0.47 %
Felsőszemeréd 15 0.47 %
Vámosladány 14 0.44 %
Kiskoszmály 14 0.44 %
Deménd 13 0.41 %
Kural 13 0.41 %
Kistompa 13 0.41 %
Nyírágó 12 0.38 %
Hontalmás 12 0.38 %
Sáró 12 0.38 %
Nemesoroszi 11 0.34 %
Barsendréd 11 0.34 %
Felsőszecse 10 0.31 %
Hontbesenyőd 10 0.31 %
Töhöl 9 0.28 %
Farnad 9 0.28 %
Kisóvár 9 0.28 %
Barsbese 9 0.28 %
Hontfüzesgyarmat 9 0.28 %
Dalmad 8 0.25 %
Ipolyszakállos 8 0.25 %
Felsőpél 8 0.25 %
Gyerk 7 0.22 %
Csata 7 0.22 %
Felsőtúr 7 0.22 %
Ipolyvisk 7 0.22 %
Ény 7 0.22 %
Málas 6 0.19 %
Nagyod 5 0.16 %
Kétfegyvernek 5 0.16 %
Bori 5 0.16 %
Bajka 5 0.16 %
Szete 5 0.16 %
Lüle 5 0.16 %
Setétkút 4 0.13 %
Barsvárad 4 0.13 %
Alsószemeréd 4 0.13 %
Hontbagonya 4 0.13 %
Érsekkéty 4 0.13 %
Egeg 3 0.09 %
Peszektergenye 3 0.09 %
Szalatnya 2 0.06 %
Kisölved 2 0.06 %
Százd 2 0.06 %
Ipolyfödémes 2 0.06 %
Ipolypásztó 2 0.06 %
Zsemlér 2 0.06 %
Bakaszenes 1 0.03 %
Tőre 1 0.03 %
Garamsalló 1 0.03 %
Zalaba 0 0.00 %
Léva 2 857 62.81 %
Garamtolmács 180 3.96 %
Garamkelecsény 93 2.04 %
Kálna 87 1.91 %
Csejkő 83 1.82 %
Ipolyság 78 1.71 %
Garamszőllős 70 1.54 %
Garamújfalu 61 1.34 %
Berekalja 55 1.21 %
Óbars 53 1.17 %
Bakabánya 52 1.14 %
Zselíz 48 1.06 %
Felsőzsember 45 0.99 %
Garamkovácsi 44 0.97 %
Kereskény 42 0.92 %
Nagysalló 40 0.88 %
Újbars 37 0.81 %
Bát 35 0.77 %
Palást 33 0.73 %
Felsőszecse 32 0.70 %
Alsószecse 24 0.53 %
Garamkeszi 23 0.51 %
Nagykoszmály 23 0.51 %
Nagygyőröd 22 0.48 %
Garamszentgyörgy 22 0.48 %
Szántó 21 0.46 %
Derzsenye 21 0.46 %
Hontnádas 20 0.44 %
Garamlök 19 0.42 %
Alsópél 19 0.42 %
Deménd 18 0.40 %
Sáró 16 0.35 %
Baka 15 0.33 %
Oroszka 14 0.31 %
Borfő 14 0.31 %
Kistompa 13 0.29 %
Kural 13 0.29 %
Vámosladány 12 0.26 %
Hontalmás 10 0.22 %
Barsendréd 10 0.22 %
Ipolyszakállos 9 0.20 %
Hontfüzesgyarmat 9 0.20 %
Kiskoszmály 9 0.20 %
Barsbese 9 0.20 %
Lekér 8 0.18 %
Lontó 8 0.18 %
Kisóvár 8 0.18 %
Cseke 7 0.15 %
Egeg 7 0.15 %
Fakóvezekény 7 0.15 %
Nagyod 6 0.13 %
Barsvárad 5 0.11 %
Nagytúr 5 0.11 %
Nemesoroszi 5 0.11 %
Csata 5 0.11 %
Nagyölved 5 0.11 %
Felsőszemeréd 5 0.11 %
Töhöl 4 0.09 %
Kétfegyvernek 4 0.09 %
Hontbagonya 4 0.09 %
Dalmad 4 0.09 %
Felsőtúr 4 0.09 %
Ény 4 0.09 %
Peszektergenye 4 0.09 %
Ipolypásztó 3 0.07 %
Hontbesenyőd 3 0.07 %
Setétkút 2 0.04 %
Bajka 2 0.04 %
Ipolyvisk 2 0.04 %
Szalatnya 2 0.04 %
Felsőpél 2 0.04 %
Málas 2 0.04 %
Farnad 2 0.04 %
Ipolyfödémes 2 0.04 %
Zsemlér 1 0.02 %
Bori 1 0.02 %
Gyerk 1 0.02 %
Alsószemeréd 1 0.02 %
Garamsalló 0 0.00 %
Bakaszenes 0 0.00 %
Szete 0 0.00 %
Érsekkéty 0 0.00 %
Kisölved 0 0.00 %
Lüle 0 0.00 %
Ipolybél 0 0.00 %
Zalaba 0 0.00 %
Nyírágó 0 0.00 %
Százd 0 0.00 %
Tőre 0 0.00 %
Léva 174 23.84 %
Kálna 114 15.62 %
Garamtolmács 38 5.21 %
Zselíz 32 4.38 %
Garamkovácsi 29 3.97 %
Ipolyság 22 3.01 %
Garamszőllős 20 2.74 %
Óbars 19 2.60 %
Bakabánya 16 2.19 %
Bát 14 1.92 %
Garamújfalu 13 1.78 %
Alsópél 11 1.51 %
Felsőzsember 10 1.37 %
Újbars 10 1.37 %
Nagygyőröd 10 1.37 %
Derzsenye 9 1.23 %
Lekér 8 1.10 %
Oroszka 8 1.10 %
Nagysalló 8 1.10 %
Garamlök 7 0.96 %
Bori 7 0.96 %
Barsvárad 6 0.82 %
Borfő 6 0.82 %
Palást 6 0.82 %
Garamkelecsény 6 0.82 %
Kiskoszmály 5 0.68 %
Hontalmás 5 0.68 %
Csejkő 5 0.68 %
Felsőszecse 5 0.68 %
Kereskény 5 0.68 %
Tőre 5 0.68 %
Nagykoszmály 5 0.68 %
Vámosladány 5 0.68 %
Szántó 5 0.68 %
Hontfüzesgyarmat 4 0.55 %
Csata 4 0.55 %
Garamszentgyörgy 3 0.41 %
Nagytúr 3 0.41 %
Kural 3 0.41 %
Garamkeszi 3 0.41 %
Málas 3 0.41 %
Nyírágó 3 0.41 %
Baka 3 0.41 %
Sáró 3 0.41 %
Cseke 3 0.41 %
Kistompa 3 0.41 %
Fakóvezekény 3 0.41 %
Szalatnya 2 0.27 %
Nemesoroszi 2 0.27 %
Deménd 2 0.27 %
Bajka 2 0.27 %
Töhöl 2 0.27 %
Alsószecse 2 0.27 %
Felsőtúr 2 0.27 %
Érsekkéty 2 0.27 %
Alsószemeréd 2 0.27 %
Ipolybél 2 0.27 %
Nagyod 2 0.27 %
Kétfegyvernek 2 0.27 %
Farnad 2 0.27 %
Egeg 2 0.27 %
Berekalja 2 0.27 %
Ipolypásztó 1 0.14 %
Zalaba 1 0.14 %
Peszektergenye 1 0.14 %
Kisóvár 1 0.14 %
Setétkút 1 0.14 %
Ipolyszakállos 1 0.14 %
Barsendréd 1 0.14 %
Ény 1 0.14 %
Bakaszenes 1 0.14 %
Ipolyvisk 1 0.14 %
Dalmad 1 0.14 %
Ipolyfödémes 0 0.00 %
Lüle 0 0.00 %
Százd 0 0.00 %
Hontbesenyőd 0 0.00 %
Gyerk 0 0.00 %
Lontó 0 0.00 %
Felsőpél 0 0.00 %
Nagyölved 0 0.00 %
Felsőszemeréd 0 0.00 %
Hontnádas 0 0.00 %
Garamsalló 0 0.00 %
Szete 0 0.00 %
Kisölved 0 0.00 %
Hontbagonya 0 0.00 %
Barsbese 0 0.00 %
Zsemlér 0 0.00 %
Léva 498 29.31 %
Garamtolmács 146 8.59 %
Garamkovácsi 97 5.71 %
Óbars 66 3.88 %