Nagyida

A község a Kanyapta-medence és az Alsó Hernád-völgy kistájak határán, az Ida-patak partján, a Szlovák Vasmű hatalmas ipartelepének közvetlen nyugati szomszédságában fekszik, a Kassa-Torna vasútvonal mentén (megállóhely), Kassától 21 km-re délnyugatra, Szepsitől 16 km-re keletre. Mellékutak kötik össze Sacával és a 16-os főúttal (5 km), Perénnyel (7 km) és Komarócon (4,5 km) keresztül Buzitával (10 km). Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület, területének mintegy egyötödét erdő borítja (a Kassai-hegyalja dombvidékén található Zsobrák-erdő).

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. Az 1870-es évekig mezőváros volt, 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig nagyközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1968-ban határának egynegyedét az ekkor Kassa városrészévé váló Sacához csatolták, területe ezzel 41,66 km²-ről 31,01 km²-re csökkent.

Népesség

Nagyida a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. A 20. század első felében még túlnyomórészt magyarlakta település volt; 1910-ben 2047, 1921-ben 2145, 1938-ban pedig 2298, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben a (cseh)szlovákok a lakosság 6,8 %-át, 1930-ban már egyharmadát alkották, az államfordulat után, 1941-ben azonban már csak 9-en vallották magukat szlováknak. A 20. század második felében a község etnikai arculata teljesen átalakult, 1991-re a magyarok aránya 25,1 %-ra csökkent, majd 1991-2011 között – dinamikus, 33,1 %-os népességnövekedés (2446 főről 3256-ra nőtt) mellett – kevesebb mint felére (9,9 %). 2011-ben a lakosság 52,3 %-a volt szlovák, 27,1 %-a pedig roma nemzetiségű, a magyar anyanyelvűek aránya a magyar nemzetiségűekének csaknem a duplája (17,1 %) volt. Nagyidán a 16. század óta élnek romák, nagy részük ma a falu északi bejáratánál és a vasút mellett található két nyomortelepen tömörül. A lakosság túlnyomó többsége (78,6 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 1921-ben még 14,2 % volt, 2011-re 5,4 %-ra csökkent. 1944-ig számottevő izraelita közösség is élt Nagyidán (1921-ben a lakosság 7,5 %-át, 1938-ban pedig 3,7 %-át alkották). Bár Perény kataszteri területén fekszik, a Nagyidától 3 km-re délre fekvő Gombospuszta közigazgatásilag Nagyidához tartozik, lakosságát is Nagyidáéhoz számítják. 2011-ben 257 lakosa volt, itt élt a község népességének 7,9 %-a.

Történelem

1251-ben IV. Béla oklevelében említik először. 1275-ben Ida néven szerepel. Nevét az Ida patakról kapta, amely mellett fekszik. A patak neve ősi kelta folyónévből eredeztethető. Egykori várát 1406 után Perényi Péter országbíró építtette, aki 1417-ben már itt keltezett. 1442-ben Giskrának engedték át váltságdíjul. Később is a Perényieké maradt. 1461-től Nagyida mezővárosként (oppidium) szerepelt. 1510 és 1513 között Ilosvai Selymes Péter tanítóként tevékenykedett Nagyidán. 1556-ban I. Ferdinánd serege 20 napi ostrom után foglalta el a várat, az ostromot Arany János költeménye a "Nagyidai cigányok" meséli el. A császáriak ezt követően lerombolták a várat, sánca, árkai ma is jól láthatók. Az 1550-es években lakossága református hitre tért. 1650-ben európai szintű nagy zsidó gyűlés volt itt sátrak alatt a talmudról és a Messiás eljöveteléről, melyre ezrével érkeztek a résztvevők egész Európából. Római katolikus plébániáját 1742-ben alapították újra. 1818-as hatalmas tűzvész pusztított, melyben a katolikus templom is leégett. A 15. századtól az 1870-es évekig mezőváros volt, híres volt vásárairól. Az első köziskolát a három felekezet hívei közösen építették 1899-ben, épülete ma az óvodának ad otthont. 1881-ig Abaúj, majd 1920-ig Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. Az 1960-as években Nagyida határában építették fel a Kelet-szlovákiai Vasmű hatalmas kohászati komplexumát (a területet 1968-ban elcsatolták a községtől). A falu ipari jellegűvé vált, a magyar lakosság pedig kisebbségbe került a bevándorlókkal szemben. Az 1970-es évek végétől a környezetszennyezés miatt már építési engedélyt sem adtak ki a faluban, a távlati tervek szerint teljesen felszámolták volna a községet. 1995 őszén a vasműben megsérült a gázvezeték, 11-en haltak meg és a község lakosságát ideiglenesen kitelepítették.

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda található. Az eredetileg reneszánsz, később klasszicista stílusban átalakított egykori Csáky-kastély ma a községi hivatalnak ad otthont. Szent Mártonnak szentelt, eredetileg a 14. században gótikus stílusban épült, mai formájában 1743 óta barokk stílusú római katolikus temploma, 1799-ben épült református temploma, valamint 1780-ban épült zsinagógája egyaránt értékes műemlékek. Nagyidán 1951 óta tevékenykedik a nagy múltú Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

IDA. Nagy Ida. Hajdani Vár, és mező Város Abaúj- Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, Perényi, és Jábretzki Urak, a’ kiknek épűleteikkel díszesíttetik. Hajdan nevezetesebb vala, és Vára is jó karban lévén, elég viszontagságokat szenyvedett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagy-Ida, magyar m. v. Abauj vmegyében, Kassához dél nyugotra 2 órányira: 1158 kath., 10 evang., 345 ref., 185 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Diszesiti ezen helységet a gr. Csáky Antal kastélyja s gyönyörű angol kertje, pompás tavakkal, üvegházakkal, vadaskerttel. Határának nagyobb része sikon fekszik s igen termékeny; erdeje, rétje, legelője jó, nádja elég a Kanyapta mocsárban; országos vásárai erősen látogatottak, különösen a sertésre nézve hiresek. 1557-ben Perényi Ferencz igen vitézül megoltalmazta az ide való várat Puchaim császári vezér ellen, s számos czigányokat is fegyverfogásra kényszeritvén; de végre ezt a puskapor hiánya miatt 20 napi ostrom után csakugyan feladá. 1650-ben pedig az izraeliták tartának itt nevezetes zsinatot, mellyre Europának minden tartományából jelentek meg, de sikeretlenül megint eloszlottak. – F. u. nagyobb részt gr. Csáky Antal és báró Perényi, továbbá Knézsik, Jabreczky, Püspöki, stb.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Nagy-Ida régi mezőváros közel 2.000 lakossal s római katholikus, református és zsidó templommal. Hajdan a Perényiek birtoka volt, kik itt várat is építtettek. Nagy-Ida 1536-ban Zápolya János király hatalmába kerűlt. 1556-ban Puchaim, I. Ferdinánd vezére, Kassa ellen akarván nyomúlni, előbb Nagy-Ida várát támadta meg, melyet tulajdonosa, Perényi, rendes katonasága nem levén, nagy számú czigányaival védelmezett. Húsz napi ostrom után a védők puskapora elfogyván, Puchaim bevette és földig lerombolta a várat, mely aztán nem is épűlt föl többé. A megye 1608-ban itt tartotta közgyűlését. Ugyancsak itt tartottak egyetemes gyűlést az európai zsidó rabbik 1650-ben. A város közepe táján egy nagy kastély áll, mely ma a báró Schell Rezsőé, kinek itt érdekes régi képgyűjteménye van. Nagy-Idától délnyugatra terűl a Kanyapta szép lapálya, melyre szelíd lejtőkkel ereszkedik alá a dombos Cserehátnak éjszaki hosszú párkánya.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagy-Ida mezőváros, nagyközség. Kassával egyenes országuti összeköttetésben áll, azonkivül állomása a kassa–tornai vasutnak, mely Bárczán és Enyiczkén át kanyarodik Nagy-Ida felé. 319 házból áll; lakosainak száma 1835, kik csekély töredéken kívül mind magyarok, két harmadrészben katholikusok, egyébként különböző felekezetekre oszlanak. A katholikusokon kívül a reformátusoknak is van templomuk, a nagy számmal levő, az összes lakosságnak 10%-át képező izraelitáknak imaházuk. Van posta- és táviró állomása. Vásárai rendesen népesek szoktak lenni.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyida, v. Abaúj-Torna vm. (Vel'ká Ida, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1251: Ida. 1332: már létezett. Tp-át Szt Márton tit-ra sztelték, 1818: bőv. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1650: zsidó zsinatot tartottak, melyre ezrével érkeztek a résztvevők egész Eu-ból, köztük 300 rabbi. A téma az volt, hogy a Messiás eljött-e már, vagy sem. - A pléb-t 1742: alapították újra. Anyakönyvei 1744-től. Kegyura 1880: Dessewffy Ferenc gr. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m., szl. Filiája 1915: Komaróc.- Lakói 1940: 1525 r.k., 252 g.k., 2 g.kel., 5 ev., 342 ref., 100 izr., össz. 2226; 1991: 613 m. (25,06%), össz. 2446; 2000: 1903 r.k., össz. 2449; 2001: 516 m. (18,38%), össz. 2808. ** LThK 1888. IV:796. - KTN I:184. - Schem. Cass. 1915:59; 2000:76. - Györffy I:55.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagyida eredetétől kezdve magyar, elenyészően jelentéktelen szlovák kisebbséggel. A magyar nyelvhatár szélső pontján a csehszlovák uralom változást hozott. Az 1921-es népszámlálás 88%-os és az 1930. évi 52%-os magyarságot mutatott ki. A felszabadulással a küzdelem a magyarság javára dőlt el. Mindössze 3% szlovák maradt a községben. (....) Nagyida. Okleveles első említését 1397-ben találjuk s ezidőben Chyrke Péter birtoka. Az 1427-iki adóösszeírás során 91 portát, 1715-ben csak 7 portát találtak itt. A XV. század elején Debrő István jószága. Debrő hűtlenségbe esvén, Zsigmond király javait elkobozta és Nagyidát 1411-ben Perényi Péternek adta 23 más községgel egyetemben. 1451-ben Modrár Pál a várkapitány. Zápolya János király hadai 1536-ban elfoglalták. 1556-ban Perényi Ferenc várúr Zápolya János özvegyéhez, Izabella királynéhoz pártolt, miértis I. Ferdinánd Puchaim vezetésével hadat küldött ellene. Hoszszabb ostrom után Perényi a vár feladására kényszerült. Puchaim Perényit elfogatta, a várat pedig leromboltatta. Nem is épült fel többé. A kuruc idők alatt majdnem teljesen megsemmisült. Rákóczi fejedelem leveretése után a Csáky grófok szerezték meg. A csehek alatt sokat szenvedett. Hozzátartozik: Cigánytábor, Dobogókőpuszta, Ferenctanya, Gyulatanya. A község területe 7234 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2298.