SK
SC
.....

Szenc

Város

címer zászló
3657 93% magyar 1910
5009 15% magyar 2011
címer zászló
Hivatalos magyar megjelölés:
Szenc
Hivatalos szlovák megnevezés:
Senec
Településrészek:
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Pozsony vármegye
Szenci járás
nagyközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyék (sz: Érsekújvár)
Galántai járás
Más földrajzi nevek:
Agghegy, Alsó-Pénzhegy, Antalmajor, Bazini útra dűlő, Disznó-hegy, Fekete-vízi dűlő, Felső-major, Filagóriai d...
Koordináták:
48.22090149, 17.39869499
Terület:
38,71 km2
Rang:
város
Népesség:
17050
Tszf. magasság:
148 m
Körzethívószám:
+421 (0) 2
Irányítószám:
90301
Település kód:
508217
Szervezeti azonosító:
305065
Adóazonosító:

Szenc a Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Vízköz és a Nagyszombati-hátság kistájak határán, fekszik, Pozsonytól 26 km-re keletre, Nagyszombattól 24 km-re délnyugatra, Somorjától 26 km-re északra, Galántától 29 km-re nyugatra. Határa a Feketevíztől (125 m) a szőlőhegyen (169 m) át a Nagyszombati-hátság részét képező Szent Márton-erdőig (200 m) terjed. A 61-es főút Pozsony és Nagyszombat, a 62-es Diószeg és Szered, az 503-as pedig Somorja felé teremt összeköttetést. A várost érinti a Pozsonyt Zsolnával összekötő D1-es autópálya, valamint a Pozsony-Budapest vasúti fővonal (vasútállomás). Mellékutak kötik össze Boldogfával (2,5 km) és Királyfán (5 km) keresztül Nagyborsával (8,5 km). Délnyugatról Magyarbél, délről Zonctorony és Királyfa, keletről Réte és Pozsonyboldogfa, északkeletről Pozsonysárfő, északról és északnyugatról Senkőc, nyugatról pedig Tótgurab és (egyetlen ponton) Hattyúpatak községekkel határos.

Közigazgatás

Szenc a Nagyszombati kerület Szenci járásának székhelye 1996 óta. 1960-ban kapott városi rangot. 1920-ig nagyközségként (1480-1871 között mezővárosként) Pozsony várnegye Szenci járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Galántai járáshoz tartozott, 1949-1960 között a helyreállított Szenci járás székhelye, 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás), északi határa ekkor államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között (egyben a Szentmártoni-erdőt elcsatolták a várostól és Szlovákiához került, ezzel a város területe 46,12 km²-ről 32,61-re csökkent). 1945 után ez a terület visszakerült a városhoz, ugyanakkor a vele területileg össze nem függő Újvilágmajort (7,74 km²) Rétéhez csatolták (2002 óta önálló község). Később kisebb területeket hozzá csatoltak a szomszédos Réte (12 ha) és Királyfa (28 ha, 1987) községektől. A város mai területe 38,71 km², mely egyetlen kataszteri területet alkot, ebből a belterület nagysága 4,49 km².

Népesség

Az elsősorban kereskedelmi jellegű kisváros népessége 1910-1950 között csak lassan növekedett (1910-ben 3915, 1950-ben 5899 lakosa volt). 1910-ben a lakosság 93,4 %-a volt magyar nemzetiségű, a város a második világháború végéig magyar többségű maradt (a szomszédos Pozsonyboldogfával és Rétével együtt a magyar nyelvterület északi határán fekszik). A szlovákok aránya 1921-ben 16,2 % volt. A lakosság többsége (1921-ben 87,5 %) római katolikus vallású volt, a holokauszt előtt népes zsidó közösség is élt a városban (1940-ben 410-en voltak izraelita vallásúak, az összlakosság 7,8 %-a). A népirtás túlélőinek többsége 1945 után kivándorolt Izraelbe. 1945 után, a magyar lakosság tömeges kitelepítésével és a reszlovakizációval, magyarországi (pitvarosi) szlovákok betelepítésével megváltozott a város etnikai jellege. Központi szerepkörének növekedésével, iparosításával, az idegenforgalom fejlődésével és az ezzel járó tömeges beköltözéssel 1950-1991 között lélekszáma több mint duplájára nőtt (5899-ről 14 357-re), a magyarok aránya 27,8 %-ra csökkent. Az 1990-es évek stagnálása után 2001-2011 között a város Pozsony agglomerációjának részeként a növekvő betelepülés célpontja lett és népessége 10 év alatt 16,2 %-al növekedett. Ezzel párhuzamosan a magyarok aránya csaknem felére csökkent (14,5 %-ra). A lakosság többsége római katolikus vallású (55,5 %), az evangélikusok aránya 6,4 %. Magas a felekezeten kívüliek aránya is (15,4 %). A város lakosságának 98,9 %-a a belterületen él. 3 külterülete (Antalmajor, Felsőmajor, Szentmárton) közül csak Szentmárton lakott, ahol 2011-ben 183 fő (a lakosság 1,1 %-a) élt.

Történelem

A város első írásos említése "Synci" alakban Roland pozsonyi gróf 1252. november 25-én kelt határkijelölő oklevelében történt. A következő írásos említés Károly Róbert 1326. december 18-án kiadott, Bél falu határait megújító oklevelében található, melyben a szenci Szent Miklós templomot is megemlíti. Szenc a 15. század második felében már német lakosságú mezőváros (Wartberg), privilégiumait Hunyadi Mátyástól kapta. 1480 körül vásártartási jogot is kapott. Főbb birtokosai a Báthory, Székely, Perényi, Thurzó és Eszterházi családok, utóbbiak egészen a 20. századig birtokosok maradtak a városban. A kapott kiváltságok a város gyors gazdasági fejlődéséhez vezettek. Szenc csakhamar a vidék gazdasági központja lett fejlett kézművességgel. Céheiről már 1599-ben említés történik. A város legnagyobb céhe a fazekascéh 1745-ben alakult. Középkori német lakossága a 17. századra magyarrá vált. Gazdasági főiskoláját Mária Terézia alapította 1763-ban, az épület azonban 1776-ban egy tűzvészben leégett. 1787 és 1790 között két textilgyár is létesült a városban. Fejlődésében újabb lökést jelentett a Pozsony-Budapest vasútvonal megépítése 1851-ben. A 19. században híres volt marhavásárairól. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásának székhelye volt, 1938 és 1945 között ismét Magyarország, ezen belül Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része. 1871-ben elvesztett (mező)városi rangját 1960-ban szerezte vissza. 1949-1960 között újra járási székhely lett. A 20. század második felében iparosodott és a vasút építésekor létrejött kavicsbányatavak (1960-tól "Napfényes tavak") révén idegenforgalmi központtá vált.

Mai jelentősége

Szencen számos oktatási intézmény működik, köztük a magyar tanítási nyelvű Szenczi Molnár Albert Alapiskola és a szintén Szenczi Molnár Albert nevét viselő magyar gimnázium. Építő- és élelmiszeripara, idegenforgalma jelentős, határában logisztikai központ és két napkollektoros erőmű is működik. Szőlőtermesztéséről is híres. Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült, mai formájában barokk stílusú (1740). Számos műemléke közül a legjelentősebbek a reneszánsz stílusú Török-ház, a barokk Szentháromság-kápolna, a 17. századi egykori piarista kolostor és az 1825-ben épült zsinagóga. A város híres szülöttének, Szenczi Molnár Albertnek a szobrát (Nagy János alkotása) 1995-ben avatták fel a főtéren, a szenci Csemadok 1966 óta megrendezi a Szenczi Molnár Albert-napokat.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZENCZ. Semptz, Wartberg. Magyar Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik N. Bélnak szomszédságában. Ispotállya, és Árvákat nevelő háza is vagyon; határja jó termésű, vagyonnyai külömbfélék, búzája szép terem, erdője van a’ Sz. Mártoni részen; Körém puszta ide tartozik, fekete vize nedvesíti; piatza Pozsonyban, Modorban, és Bazinban. Születése helye némelly nevezetes Magyar Tudósoknak. Lásd felőle Horányit in Memoria Hungarorum. Rosenbacher Ferentz, Piárista Szerzetbéli Atya is itt született, a’ ki Magyar Grammatikát, ’s a’ t. írt.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szencz, (Wartberg, Szenecz), magyar m. v. Poson vmegyében, Posonhoz 3 mértfdnyire a N.-Szombati országutban. Számlál 1630 kath., 41 evang., 69 zsidó lakosokat. Van itt egy kath. paroch. templom, synagoga, derék vendégfogadó, s több urasági tiszti lakás, épület, bolt, sat. Határa keletfelé rónaság s termékeny; nyugotra vagyon 2-ik osztálybeli bort termő szőlőhegye, s a Szent-Márton erdeje, melly fasorokkal van keresztül hasitva, s benne szép vadászatok esnek. Születési helye Szenczi Molnár Albertnek. De legnagyobb nevezetessége hires marhavásárjában áll, melly az egész országban méltán az elsők közé tartozik; mert itt minden hétfőn több száz darab hizlalt ökrök állittatnak fel eladás végett. Ezen ökrök többnyire Léva, Érsekujvár, s Vácz felől jőnek, s a kővéreket a bécsi, és posoni mészárosok vásárolják fel. Ezen nagy fontosságu marha kereskedésnek nem csekély része magoknak a szenczieknek kezőkben van, kik közt azért sok vagyonos is találtatik. F. u. gr. Eszterházy Józsefnő.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A szempczi járás fő helye Szempcz nagyközség, melyhez Kerény népes puszta is tartozik. Van 3.315 magyar lakója, gazdag földmívelése és baromtenyésztése, valamint takarékpénztára. Történetileg arról nevezetes, hogy 1619-ben október 14-ikén itt verte meg Bethlen Gábor Tiefenbach tábornok hadait. Szenczi Molnár Albert, XVII. századi híres zsoltárfordítónk és nyelvészünk itt született.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szempcz, a Mátyusföld szélén fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 512 és róm. kath. vallású lakosaié 3552. Első ízben 1310-ben találkozunk vele Villa Zench néven. Mátyás király alatt már mezőváros és ekkor és Székely Magdolna 29-29 portával vannak bejegyzve. 1651-ben Mártonfalvi Oppidum Zempcz néven említik. Az 1553-iki portális összeírásba Báthori András Ádám itteni kúriáját Perschitz Péternek zálogosítja el. 1667-ben a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon. Később koronabirtok lett, azután az Esterházyak kapták és most is Esterházy Miklós grófnak van itt nagyobb birtoka. Itt született Szenczi Molnár Albert a XVII. századi jeles magyar író. A helységet idővel németül Wartberg-nek is nevezték. Három érdekes régi épülete van. Az egyik az u. n. „Török ház”, mely ma szolgabírói hivatal és lakás. Külső alakja után ítélve Rákóczy korabeli épület lehet és az Eseterházyak birtokbalépése idején vadászkastélynak épült, továbbá egy „Nagy-Stift” és egy „Kis-Stift” nevű épület, melyek ma Esterházy Mihály gróf uradalmi épületeihez tartoznak. A Nagy-Stift azelőtt női fegyház volt, később árvaház, a Kis-Stift pedig a piaristák gimnáziumának adott szállást, a mint az a régi városi jegyzőkönyvből kitünik: „Anno 1764. Fölséges császárné és koronás királyné asszonyunk, Mária Therézia behozta Szempczre Tisztelendő Pater Piaristákat, az kiknek nagyméltóságú galántai és fraknói Gróf Esterházy Ferencz magyarországi udvari kanczellárius, kegyelmes földes urunk eő Exczellencziája, nem csak maga itt levő kastélyát ezen pater Piaristáknak lakásul örökösen adta, de az uraság kertyit is oda engedte, és ott szerzetet is fundált eő Exczellencziája. Ezen szenczi királyi Collegiumba Húsz Magyar országbéli iffjakat béhelyeztetett az Fölséges királyné asszonyunk és azokat egyenlő formán ruházza és tartja is ő fölsége. Mely iffiak Arithmetikát, Oeconomiát, Geometriát, Architekturát, Szép írást és Stilisztikát német nyelven tanulnak, és Istennek segítségével jó elő mennek a tanulásban. Kis iskolát is tanitják ezen Pater Piaristák, de mivel erre még alkalmas helyek nincsen, tehát csak negyedik oskoláig tanittanak. Adgya a Fölséges úr Isten, hogy ezen dolog nemcsak ezen szegény városnak, de az egész országnak is hasznára forduljon.” A községben még az Esterházyak birtoklása idejéből származó pellengér áll. 1775-ben árvíz pusztított a községben, 1709-ben és 1853-ban pedig majdnem egészen leégett. A községházán két XVI. századbeli ezüst-serleget őriznek. A vármegye hajdan több ízben tartott gyűlést e községben. Van itt társaskör, kath. ifjusági egyesület, gazdakör, izr. nőegyesület és kereskedelmi kör, tűzoltó-egyesület, takarékpénztár és szeszgyár. A szempczi járásnak itt a székhelye. A községnek van saját postája, valamint távírója és vasúti állomása. Ide tartoznak Alsó- és Felső-Antal, Gyenge és Pusztakerény majorok, Esterházy telep és Szent-Márton vadászlak.

Magyar Katolikus Lexikon

Szenc, Szempc, v. Pozsony vm. (Senec, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Ciffer, Csataj, Cseklész, Egyházfa, Erzsébetkápolna, Magyarbél, Nagyfödémes, Nagyjóka, Pozsonyboldogfa, Pozsonyivánka, Pozsonysárfő, Pusztafödémes, Vedrőd. - 2. plébánia. 1390: már létezett. Tp-át Szt Miklós tiszt-ére szent., a mait 1633: építették. Lakói 1562 u. ref-ok lettek. 1630 k. alapították újra. Anyakönyvei 1691-től. Kegyura 1880: Esterházy Antal. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl., ném. - Gombik Róbert (*1949) kp-t 1978. II. 28: a Charta 77 aláírása miatt letartóztatták, 3 nap múlva elengedték, de hetente 3x kihallgatásra bevitték, ősszel 1985-ig eltiltották hivatása gyakorlásától. - Lakói 1940: 4527 r.k., 22 g.k., 3 g.kel., 143 ev., 118 ref., 410 izr., össz. 5223; 1991: 3995 m. (27,83%), össz. 14.357; 2001: 3246 m. (22,12%), össz. 14.673. - Kat. sajtója: 1939: Plébániai Értesítő. ** Némethy 1894:266. - Pozsony vm. 1895:115. - Gerecze II:683. - Schem. Strig. 1917:199. - Hetényi Varga I:86. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szenc. Azelőtt Szempcz. Okleveles első nyomát 1310-ből találjuk s ez idő ben Villa Zemch alakban írták. Mátyás király alatt vásárjoggal bíró város. A XVI. században Báthori András a földesura. Egy évszázad múltán azonban a Balogh- és Méhes-család bírja. Később kincstári tulajdon, majd az Esterházy grófok kezére kerül s az összeomlás előtt legnagyobb birtokosa gróf Esterházy Mihály volt. A község szülötte Szenczi Molnár Albert, a XVII. század egyik legjelesebb magyar írója. Mária Terézia uralkodása idején akkori földesura, Esterházy Ferenc gróf kancellár, Tallósról ide átköltöztette a piarista atyákat, akik azután 4 osztályos német anyanyelvű gimnáziumot létesítettek a mostani Kis-Stiftnek nevezett épületben a császár-királynő szolgálatában elesett nemesek árvái részére. A Nagy-Stift nevezetű régi épületben régebben női fegyintézet volt, majd árvaház lett. Különben a község vezető szerepére jellemző, hogy az idők folyamán Pozsony vármegye többször is gyűlést tartott itt. 1709-ben és 1853-ban tűzvész, 1775-ben árvíz pusztította. A török, majd a kuruc időkben, nemkülönben a szabadságharc idején sok hányódáson ment át, napjainkban pedig a cseh elnyomást szenvedte húsz esztendőn át. A prágai kormányzat nemcsak a várost tömte meg cseh hivatalnokokkal, hanem környékére is cseh-morva telepeseknek oszlott ki földet. Hozzátartozik Erdőház, Kerénypuszta, Kerénytelep, Kolónia, Vasutastelep. A község területe 5666 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 5460.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Szenc nk. galántai járás. Régen Szempcnek nevezik. 1310-ben Villa Zemeh. Hunyadi Mátyás alatt vásárjoggal bíró város. A XVI. sz.-ban Báthori András a földesura. Később kincstári birtok, majd az Esterházy grófoké. A község szülötte Szenei Molnár Albert. Mária Terézia alatt piarista gimnázium a Kis Stiftnek nevezett épületben. A Nagy Stiftben női fegyintézet, majd árvaház. Többször tűz és árvíz pusztította. A vármegye hajdan több gyűlést tartott a községben. Érdekes épülete a „törökház", mely valószínű Rákóczi korabeli lehet. Területe: 6.445 k. h. Lakosság: 5.559. Ebből magy.: 4.975, német: 57, szlovák: 501. Magy. beszél; 5.340. Vallás szerint; r. k.: 4.808, réf.: 75, ev.: 178, izr.: 480. Fb. I. 6, II, 31, III. 175. A szenci szolgabírói kirendeltség székhelye. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szenc, V. á. posta és távbeszélő helyben.

Balajti Árpád - Both Bálint - Csermák József - Farkas Jenő - Kunits Mihály - Matolay Zoltán - Paxy László - Popély Gyula - Szenczi Molnár Albert -

Szenczi Molnár Albert

Református lelkész, nyelvtudós, műfordító. Életének javát külföldön élte le (Wittenberg, Strassburg, Heidelberg, Altdorf, Marburg és Oppenheim). Legjelentősebb műve latin szótára, de latin nyelvű magyar nyelvtanát is sokáig használták kézikönyvként. Zsoltárfordítása, a Károli-féle bibliafordítás javított kiadása, Kálvin Institutiójának és a heidelbergi káté fordítása máig élő hagyaték. Kolozsváron hunyt el 1634. 1. 17-én.
1574.8.30.
Szenc - megszületett
névjegyzék

Kunits Mihály

Iskolaigazgató, földrajzi író.<p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Igen termékeny szerző volt, nyelvészettel, görög filozófiával, földműveléssel, topográfiával, néprajzzal, gazdasággal stb. egyaránt foglalkozott. Legtöbb művét németül írta.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Szülőhelyén a kegyesrendiek gimnáziumában végezte tanulmányait. Innen a szenci katonai nevelőintézetbe került, itt földmérést és mezőgazdaságot tanított. Később Nyitrára ment, ahol a telekfelméréseknél és az adókivetések meghatározásánál tevékenykedett. Itteni működését befejezve a privigyei piarista gimnázium világi tanára lett. 1790–1794-ben a brucki (Ausztria) mintaiskola igazgatótanáraként az elhanyagolt intézményt rendbe hozta. Később még több más intézmény rendbetételét is rábízták.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Megrendült egészsége miatt nyugdíjba vonult és ettől kezdve kizárólag az irodalomnak és a tudományos munkának szentelte az idejét. Sokat utazott Magyarországon, 1819. július 10-én Kazinczy Ferencet is meglátogatta Széphalmon. Utolsó éveit Horvátországban, Károlyvárosban töltötte.<o:p></o:p></span></p><p> </p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><b><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif">Főbb művei:</span></b><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif"> <i>Topographische Beschreibung des Königreichs Ungarn und seiner, einverleibten Provinzen, In Bezug auf die Landes- und Volkskultur, Oeconomie, Industrie, Künste, Handlung, Manufacturen und Gewerbe. Durch eigene Forschungen und practische Untersuchungen auf Reisen bearbeitet, und mit Rückblicken auf die Vorzeit nach dem gegenwärtigen Zustande dargestellt. I. Band.</i>, 1824; <i>Der Sauerbrunnen Jamnicza im Königreiche Croatien</i>, 1831; <i>Reflexionem über die Begründung der magyarischen Sprache in Ungarn, als Staats-Dikasterial und Gerichts wie auch als allgemeine Volkssprache</i>, 1833.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif">Károlyvárosban (Horvátország) hunyt el 1835. április 9-én.</span></p>
1799
Bán - megszületett
1772 - 1782
Bán - tanult
1782 - 1786
Szenc - tanult
névjegyzék

Matolay Zoltán

Magyar filozófiai író, műfordító. Középiskolát Nyitrán végzett, Jászón és Budapesten római katolikus teológiai tanulmányokat folytatott, majd Budapesten lett jogdoktor. Ezt követően közigazgatási tisztviselő, megyei árvaszéki ülnök, ügyvéd. Bölcseleti, valláserkölcsi tanulmányai jelentek meg napilapokban és folyóiratokban. Temesváron hunyt el 1953. 10. 7-én.
1873.9.27.
Szenc - megszületett
Nyitra - tanult
Jászó - tanult
névjegyzék

Paxy László

pápai káplán, címzetes esperes. A komáromi bencés gimnázium után az esztergomi Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait. 1944. jún. 18-án szentelték pappá. Ettől kezdve hitoktatóként, káplánként, majd plébánosként tevékenykedik. Mivel nemet mondott a csehszlovák hatalom kérésének, és híveit nem buzdította reszlovakizációra, 1946-ban internálták. 1990-ben Szencen 18 szlovákiai magyar pappal megalakította a szlovákiai magyar katolikus papok társulatát, a Glóriát, amely az egyházi élet fellendítését, a magyar nyelvű lelkiségi irodalom és egyházi sajtó kiadását tűzte ki célul. Vallási, valláserkölcsi írásokat, elmélkedéseket írt.
1920. 10. 31.
Zsitvabesenyő - megszületett
Szenc - egyházi szolgálatot végzett
2002. 11. 11.
Egyházfa - elhunyt
névjegyzék

Farkas Jenő

Római katolikus pap, költő, műfordító. Középiskoláját Szencen, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte. Papként Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron teljesített szolgálatot. Az 1950-es években kezdtek megjelenni versei, műfordításai, első verseskötete a Csendország címmel látott napvilágot, melyet A valaki jár a nyomomban c. kötet követett.
1922.1.18.
Szenc - megszületett
Szenc - tanult
Csicsó - egyházi szolgálatot végzett
Kiskeszi - egyházi szolgálatot végzett
Bajta - egyházi szolgálatot végzett
Albár - egyházi szolgálatot végzett
1964-1976
Nagymegyer - egyházi szolgálatot végzett
1979. 9. 18.
Albár - elhunyt
névjegyzék

Csermák József

magyar olimpiai bajnok kalapácsvető.1950-től a Tapolcai Vasutas SK versenyzőjeként kezdett aktívan sportolni, két évvel később már Helsinkiben olimpiai bajnok és világcsúcstartó lett 60,34 méterrel – ő volt az első kalapácsvető, aki 60 méteren felül dobott. 1954-ben EB bronzérmes, 1956-ban, a melbourne-i olimpia megnyitóján ő vitte a magyar csapat zászlóját. Az 1960-as római olimpián is indult, de nem ért el helyezést. Négyszeres magyar bajnok volt. Aktív pályafutása befejezése után a magyar válogatott dobóedzője lett – tanítványa volt például Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok. Tapolcán hunyt el 2001. 1. 12-én.
1932.2.14.
Szenc - megszületett
névjegyzék

Both Bálint

biofizikus. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, a gimnáziumot Szencen végezte. A pozsonyi Comenius Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett, ezt követően a pozsonyi magyar gimnázium tanára. 1970-től 1996-ig a SZTA Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársa, 1996-tól az SZTA Elnökségének tudományos titkára. Kutatási területe az enzimek molekuláris szerkezete és hatásmechanizmusa.
1943. 11. 13.
Nagymagyar - megszületett
Szenc - tanult
névjegyzék

Popély Gyula

<p>történész, egyetemi tanár, politikus, az MTA doktora. <span style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 12pt; text-indent: 21.3pt;">A két világháború közötti időszak felvidéki magyar vonatkozásainak jeles kutatója.</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">1963-ban a nagymihályi szlovák gimnáziumban érettségizett. 1968-ban a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. 1968–1972-ben a pozsonyi, majd a szenci gimnázium tanára. 1972–1980-ban az SZTA Történettudományi Intézetének aspiránsa, munkatársa. 1978-ban lett a történelemtudomány kandidátusa.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">1978-tól tagja volt az illegális Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">1981–1990-ben a Szlovák Szakszervezeti Iskola tudományos kutatója.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">1990-ben a prágai parlament kooptált képviselője.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">1991–1997-ben a pozsonyi Duna utcai magyar alapiskola és gimnázium igazgatója. 1997-ben politikai okok miatt (elutasította, hogy csak szlovák nyelvű bizonyítványokat osszanak a diákoknak) elbocsátották.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">1992-ben megalapította a Magyar Néppártot, amely 1998-ban megszűnt.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">2000-től a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára, dékán-helyettese, rektor-helyettese. Az MTA nagydoktora. 2005-től egyetemi tanár.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">2010-ben a Jobbik parlamenti képviselőjelöltje volt. 2014-ben a Jobbik EP képviselőjelöltje volt.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Jelenleg Párkányban él.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><b><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif">Főbb művei:</span></b><i><span style="font-size: 12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif"> Csehszlovákiai Magyar Tudományos és Irodalmi Társaság (Masaryk Akadémia)</span></i><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">, 1973; <i>A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület</i>, 1982; <i>Népfogyatkozás </i>(demográfiai tanulmányok), 1991; <i>Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből (1918-1992) – </i>G. Kovács Lászlóval közösen, 1993; <i>Ellenszélben </i>(tanulmányok), 1995; <i>Erős várunk az iskola </i>(felvidéki magyar iskolatörténet), 2005; <i>Búcsú a főiskoláktól </i>(felvidéki magyar iskolatörténet), 2005; <i>Hazatéréstől a hazavesztésig. Magyar oktatásügy és oktatáspolitika a visszatért Felvidéken 1938-1945</i>, 2006; <i>Felvidék 1914-1920</i>,<i> </i>2010; <i>Felvidék 1918-1928 – Az első évtized csehszlovák uralom alatt</i>, 2014; <i>Felvidék 1929-1939 – A második évtized csehszlovák uralom alatt</i>, 2017.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Popély Gyula öccse, dr. Popély Lajos (*1946 – Abara) orvos-ezredes, fia Popély Árpád (*1970 – Pozsony) történész.<o:p></o:p></span></p>
1945. 6. 8.
Abara - megszületett
Szenc - tanított
2000 - 2015
Párkány - tanított Budapest Károli Gáspár Egyetem
2005 - 2018
Párkány - élt
névjegyzék

Balajti Árpád

újságíró, pedagógus. Tanulmányait Tornalján és Nyitrán végezte magyar-történelem szakon. Tanított Nagymagyaron, Szencen, majd újságíró lett. Iskola tárgyú cikkei, riportjai, tudósításai, megemlékezései jelentek meg különböző lapokban. Pozsonyban hunyt el 1999-ben. Fm. Az életmentő sárgarépa. (mesegyűjtemény).
1947. 1. 8.
Felsővály - megszületett
Tornalja - tanult
Nyitra - tanult
Nagymagyar - tanított
Szenc - tanított
névjegyzék
Névelőfordulások
1252
Synci
1310
Zemch
1323
Scemch
1337
Scench
1360
Wortperk
1390
Zempch
1434
Wartberg
1439
Wartperig
1451
Senncz
1651
Oppidum Zempcz
1773
Szempcz, Walterstorff, Senecz,
1786
Wartberg, Szempcz, Senz,
1808
Szempc, Szencz, Wartberg,
1863
Szempc, Szenc,
1873
Szenc,
1877
Szempc,
1913
Szenc,
1920
Senec,
1927
Senec, Szenc,
1945
Senec, Szenc,
1948
Senec
1994
Szenc

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: Béke tér (Mierové nám.) 8
Telefon: 0220205101
Fax: 02240259142

Honlap: senec.sk

Hivatali órák:

Polgármester:
Kvál Karol (független)

Képviselő-testület:
Podolský František, Mgr. ( )
Žittňan Ladislav ( )
Kovács Zoltán, Ing. ( )
Némethová Jana, Ing. ( )
Galambos Rudolf, Mgr. ( )
Škovránek Pavol, Mgr. ( )
Hudáková Mária, Ing. ( )
Bertok Mikuláš, Ing. ( )
Snohová Monika, PaedDr. ( )
Príbelský Peter, Mgr. ( )
Gubáni Juraj, Ing. ( )
Németh Gabriella, PhDr. ( )
Badinský Dušan, Ing. ( )
Sedala Peter, Ing. arch. ( )
Maglocký Ján, Ing. ( )
Bárdos Gyula ( )
Turanská Jana ( )
Černay Zdenek ( )
Bittner Rudolf, Ing. ( )
100% 19 képviselö 19 képviselö
Osztályozott Hulladék Gyűjtéséért Önkormányzati Társulás

Béke tér 8

Római Katolikus Plébániahivatal

Plébánia tér 4

Szenc Posta

Bratislavská 1

Regionális Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Felügyelet

Svätopluk utca 50

Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadói és Prevenciós Központ

Lichner utca 61

Városi Művelődési Központ

Május 1. tér 2

Szenci Járási Rendőrkapitányság

Ján Hollý utca 8

Szenci Rendőrörs

Lichner utca 17

Szlovák Tannyelvű Művészeti Alapiskola

Fándly utca 20

Oktatási Intézményellátó Központ

Lichner utca 61

Szenci Molnár Albert Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda

Fándly utca 20

Szlovák Tannyelvű Alapiskola

Malom utca 50

Szenci Molnár Albert Magyar Tannyelvű Alapiskola

Szenci Molnár Albert tér 2

J. G. Tajovský Szlovák Tannyelvű Alapiskola

Tajovský utca 1

Szlovák Tannyelvű Készségfejlesztő Középiskola

Nagyszombati út 2

Anton Bernolák Szlovák Tannyelvű Gimnázium

Lichner utca 69

Magyar Tannyelvű Közös Igazgatású Gimnázium

Lichner utca 71

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Fándly utca 2

Szlovák Nevelési Nyelvű Magánóvoda

Fándly utca 21

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Kollár utca 23

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Kassai utca 40

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Kiszucai utca 9

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Napos tavak 2764

Szlovák Nevelési Nyelvű Magánóvoda

Szentmárton városrész 3

Szlovák Tannyelvű Szakközépiskola

Kiszucai utca 14

Magán Gyógyszanatórium melletti Szlovák Tannyelvű Alapiskola

Sztráda utca 1

Közös igazgatású Szlovák Tannyelvű Speciális Alapiskola

Nagyszombati út 2

Anyakönyvi Hivatal

Béke tér 8

Szenci Járási Hivatal

Hurban utca 21.

Adóhivatal szenci kirendeltsége

Béke tér 17

Szenc város

Béke tér 8

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
ruszinok
romák
ukránok
csehek
németek
lengyelek
egyéb
ismeretlen
1880
1910
1921
1970
1980
1991
2001
2011
Nemzet Százalék
összlétszám 3135
magyarok 2645 84%
szlovákok 217 7%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 119 4%
lengyelek 0 0%
egyéb 154 5%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 3915
magyarok 3657 93%
szlovákok 182 5%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 67 2%
lengyelek 0 0%
egyéb 9 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 4656
magyarok 3490 75%
szlovákok 753 16%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 38 1%
lengyelek 0 0%
egyéb 375 8%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 8531
magyarok 3049 36%
szlovákok 5377 63%
ruszinok 1 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 74 1%
németek 3 0%
lengyelek 3 0%
egyéb 23 0%
ismeretlen 1 0%
összlétszám 10772
magyarok 3266 30%
szlovákok 7319 68%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 2 0%
csehek 148 1%
németek 5 0%
lengyelek 7 0%
egyéb 7 0%
ismeretlen 18 0%
összlétszám 14357
magyarok 3996 28%
szlovákok 10102 70%
ruszinok 4 0%
romák 29 0%
ukránok 6 0%
csehek 159 1%
németek 11 0%
lengyelek 6 0%
egyéb 22 0%
ismeretlen 22 0%
összlétszám 14673
magyarok 3246 22%
szlovákok 10970 75%
ruszinok 4 0%
romák 21 0%
ukránok 15 0%
csehek 134 1%
németek 9 0%
lengyelek 7 0%
egyéb 6 0%
ismeretlen 261 2%
összlétszám 34100
magyarok 5009 15%
szlovákok 23050 68%
ruszinok 44 0%
romák 43 0%
ukránok 32 0%
csehek 259 1%
németek 15 0%
lengyelek 26 0%
egyéb 210 1%
ismeretlen 5412 16%
összlétszám 4656
magyarok 3490 75%
szlovákok 753 16%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 38 1%
lengyelek 0 0%
egyéb 375 8%
ismeretlen 0 0%
  • 1,2 %%
    Romák aránya (Roma Atlasz 2013)








Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 15631
Választási részvétel: 43.36 %
Kiadott boríték: 6778
Bedobott boríték: 6775

Polgármester

Érvényes szavazólap: 6678
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Badinský Dušan 2974 44.53 % Független
Hudáková Mária 2131 31.91 % Független
Bittner Rudolf 1573 23.55 % Független

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Hudáková Mária 1073 Független
Kvál Pavol 879 Független
Turanská Janka 875 Független
Németh Gabriella 848 SMK-MKP
Snohová Monika 808 Független
Černay Zdenek 780 Független
Maglocký Ján 746 Független
Galambos Rudolf 713 SMK-MKP
Mészárosová Lucia 710 Független
Gabrišová Košecová Zuzana 696 Független
Bernát Martin 689 Független
Lettrich Martin 643 Független
Jasenovec Tomáš 631 KDH
Józan Gašpar 613 Független
Várady Ľuboš 611 Független
Szárazová Zuzana 546 Független
Varga Matej 542 Független
Dobošová Emese 519 SMER-SD
Duray Rezső 518 SMK-MKP
Koiš Jozef 512 KDH
Németh Szilárd 510 SMK-MKP
Šranko Marek 493 Független
Bollová Martina 489 Független
Polák Zoltán 477 MOST - HÍD
Šimonič Peter 451 Független
Vojtek Balázs 443 SMK-MKP
Poórová Silvia 432 SPOLU
Morvay Peter 413 MOST - HÍD
Tóth Pavol 343 Független
Horváth Miroslav 323 Független
Pevala Šimon 238 Független
Jeleník Jaroslav 218 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Rohárová Jana 217 SNS
Kuruczová Katarína 193 SMER-SD
Tornyaiová Lívia 190 SMER-SD
Janko Tomáš 182 ĽS Naše Slovensko
Varga Jozef 173 DOMA DOBRE
Rezník Ivan 158 NÁRODNÁ KOALÍCIA
Džurňák Ján 140 SMER-SD
Stašáková Eva 123 NÁRODNÁ KOALÍCIA
Jankó Karol 91 KSS
Bittner Rudolf 1207 Független
Gubáni Juraj 1073 Független
Macháčková Monika 969 Független
Bárdos Gyula 875 SMK-MKP
Némethová Jana 851 Független
Príbelský Peter 845 KDH
Sedala Peter 845 Független
Pauer Richard 834 Független
Mókoš Tomáš 813 Független
Podolský František 809 Független
Škovránek Pavol 759 KDH
Cibuľová Eva 745 Független
Feranc Peter 679 Független
Pullman Ján 665 Független
Kysel Rastislav 645 Független
Izsák Attila 599 SMK-MKP
Matúš Martin 578 Független
Pánisová Ležáková Michaela 536 Független
Drinka Daniel 528 Független
Mészáros Miklós 527 SMK-MKP
Suchánek Roman 497 Független
Štefančík Radoslav 495 Független
Zelmanová Anetta 490 Független
Glončáková Marianna 489 Független
Cíbik Ján 471 KDH
Medveď Tomáš 415 SME RODINA - Boris Kollár
Árva Peter 364 SMK-MKP
Csuka Attila 346 MOST - HÍD
Vincze Štefan 290 Független
Zeerak Juraj 182 Független
Ďuriš Filip 147 NÁRODNÁ KOALÍCIA
Spůra Ján 128 Független

Képviselők

2014
Független 63.16% Független 12 képviselö MOST - HÍD, SIEŤ, SaS, SDKÚ-DS, SMK-MKP 26.32% MOST - HÍD, SIEŤ, SaS, SDKÚ-DS, SMK-MKP 5 képviselö KDH 10.53% KDH 2 képviselö 19 képviselö
2018
Független 78.95% Független 15 képviselö SMK-MKP 15.79% SMK-MKP 3 képviselö 5.26% KDH 1 képviselö 19 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 14452
Választási részvétel: 20.11 %
Kiadott boríték: 2907
Bedobott boríték: 2907
Választásra jogosult: 14465
Választási részvétel: 14.62 %
Kiadott boríték: 2115
Bedobott boríték: 2114
Választásra jogosult: 15 407
Választási részvétel: 26,76 %
Kiadott boríték: 4 123
Bedobott boríték: 4 122

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 2815
1.forduló
Érvényes szavazólap: 119422
Érvényes szavazólap: 4 045
Érvényes szavazólap: 180490
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Pavol Frešo 1491 52.97 % SDKÚ - DS, SZ, OKS, SMK-MKP, SaS, MOST - HÍD, KDH
Monika Flašíková - Beňová 652 23.16 % SMER - SD
Daniel Krajcer 367 13.04 % NOVA
Oskar Dobrovodský 121 4.30 % NaS - ns
Zdenka Beňová 44 1.56 % ĽS Naše Slovensko
Rastislav Blaško 43 1.53 % Független
Jaroslav Paška 35 1.24 % SNS
Karol Ondriáš 21 0.75 % KSS
Gabriel Karácsony 14 0.50 % PD
Anton Čulen 14 0.50 % MS
Roman Ruhig 12 0.43 % NP
Peter Marček 1 0.04 % SOSKA
Monika Flašíková - Beňová 443 21.07% SMER - SD
Ján Mrva 1 122 27.74 % Független
Juraj Droba 761 18.81 % SaS, OĽaNO, NOVA, SMK-MKP, OKS, ZZ
Rudolf Kusý 628 15.53 % Független
Milan Ftáčnik 480 11.87 % Független
Pavol Frešo 394 9.74 % Független
Daniel Krajcer 308 7.61 % MOST - HÍD, Skok, SZ
Ľubomír Huďo 135 3.34 % Független
Jozef Uhler 62 1.53 % Független
Martin Jakubec 38 0.94 % Független
Natália Hanulíková 25 0.62 % SZS
Andrej Trnovec 20 0.49 % SĽSAH
Jozef Danko 18 0.44 % Független
Lukáš Parízek 16 0.40 % SNS
Rastislav Blaško 14 0.35 % Független
Jalal Suleiman 9 0.22 % KSS
Milan Lopašovský 6 0.15 % SMS
Ľubomír Kolárik 6 0.15 % SZaSZO
Marián Leinerovič 3 0.07 % NP
Pavol Frešo 57777 48.38 % SDKÚ - DS, SZ, OKS, SMK-MKP, SaS, MOST - HÍD, KDH
Monika Flašíková - Beňová 28781 24.10 % SMER - SD
Daniel Krajcer 16205 13.57 % NOVA
Oskar Dobrovodský 6434 5.39 % NaS - ns
Jaroslav Paška 2972 2.49 % SNS
Zdenka Beňová 1894 1.59 % ĽS Naše Slovensko
Rastislav Blaško 1653 1.38 % Független
Anton Čulen 1194 1.00 % MS
Karol Ondriáš 1184 0.99 % KSS
Roman Ruhig 704 0.59 % NP
Gabriel Karácsony 388 0.32 % PD
Peter Marček 236 0.20 % SOSKA
Monika Flašíková - Beňová 25714 25.75% SMER - SD
Juraj Droba 36864 20.42 % SaS, OĽaNO, NOVA, SMK-MKP, OKS, ZZ
Rudolf Kusý 33489 18.55 % Független
Milan Ftáčnik 31638 17.53 % Független
Ján Mrva 28842 15.98 % Független
Pavol Frešo 19640 10.88 % Független
Daniel Krajcer 13934 7.72 % MOST - HÍD, Skok, SZ
Ľubomír Huďo 6063 3.36 % Független
Jozef Uhler 3954 2.19 % Független
Natália Hanulíková 1444 0.80 % SZS
Martin Jakubec 1219 0.68 % Független
Lukáš Parízek 702 0.39 % SNS
Rastislav Blaško 631 0.35 % Független
Jalal Suleiman 548 0.30 % KSS
Jozef Danko 525 0.29 % Független
Andrej Trnovec 454 0.25 % SĽSAH
Milan Lopašovský 182 0.10 % SMS
Marián Leinerovič 181 0.10 % NP
Ľubomír Kolárik 180 0.10 % SZaSZO

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 2805
Érvényes szavazólap: 3 953
Érvényes szavazólap: 3953
# Név Szavazat Százalék Párt
Gabriella Németh 1137 40.53% SaS, SMK-MKP, OKS, SZ, SDKÚ - DS, KDH, MOST - HÍD
Juraj Gubáni 647 23.07% Független
Emese Dobošová 509 18.15% SMER - SD
Jozef Zrnek 211 7.52% Független
Eva Takácsová 208 7.42% NOVA
Jolana Saltiel 62 2.21% RIS
Karol Jankó 31 1.11% KSS
Mária Hudáková 1 469 37.16% Független
Gabriella Németh 1 181 29.88% KDH, SaS, SMK-MKP, NOVA, OKS, DÚ, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), Zmena zdola
Roman Voško 546 13.81% Független
Peter Morvay 425 10.75% STAROSTOVIA A NEZÁVISLÍ KANDIDÁTI, MOST - HÍD, SKOK - ELD, SDKÚ-DS, SZ, SMER-SD
Tomáš Janko 165 4.17% ĽS Naše Slovensko
Jozef Ulčin 95 2.40% SNS
Viera Horváthová 47 1.19% NP
Karol Jankó 25 0.63% KSS
Gabriella Németh 1137 0.00% SZ, KDH, OKS, MOST - HÍD, SaS, SMK-MKP, SDKÚ - DS
Juraj Gubáni 647 0.00% Független
Emese Dobošová 509 0.00% SMER - SD
Jozef Zrnek 211 0.00% Független
Eva Takácsová 208 0.00% NOVA
Jolana Saltiel 62 0.00% RIS
Karol Jankó 31 0.00% KSS
Mária Hudáková 1469 37.16% Független
Gabriella Németh 1181 29.88% KDH, SaS, SMK-MKP, NOVA, OKS, DÚ, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), Zmena zdola
Roman Voško 546 13.81% Független
Peter Morvay 425 10.75% STAROSTOVIA A NEZÁVISLÍ KANDIDÁTI, MOST - HÍD, SKOK - ELD, SDKÚ-DS, SZ, SMER-SD
Tomáš Janko 165 4.17% ĽS Naše Slovensko
Jozef Ulčin 95 2.40% SNS
Viera Horváthová 47 1.19% NP
Karol Jankó 25 0.63% KSS

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Szenc 1 181 100.00 %
Szenc 95 100.00 %
Szenc 25 100.00 %
Szenc 1 469 100.00 %
Szenc 425 100.00 %
Szenc 546 100.00 %
Szenc 165 100.00 %
Szenc 47 100.00 %
Választások eredményeinek változása százalékban
Párt neve Voksok Arány
VPN
2715 32.25%
Együttélés-MKDM
2034 24.16%
SNS
1038 12.33%
KSČ
721 8.56%
KDH
697 8.28%
DS
393 4.67%
SZ
339 4.03%
SD
127 1.51%
SSL
110 1.31%
SPV
102 1.21%
DÚRS
80 0.95%
Egyéb
63 0.75%
Érvényes szavazatok 8419
HZDS
2103 29.57%
Együttélés-MKDM
1631 22.93%
SDĽ
711 10.00%
SNS
622 8.75%
KDH
340 4.78%
ODÚ
326 4.58%
SZS
293 4.12%
SDSS
216 3.04%
DS-ODS
188 2.64%
Magyar Polgári Párt
167 2.35%
SKDH
145 2.04%
SZ
110 1.55%
KSS
63 0.89%
SLS
53 0.75%
SPI
34 0.48%
Egyéb
110 1.55%
Érvényes szavazatok 7112
MK
1692 26.42%
HZDS-RSS
1420 22.17%
691 10.79%
SP-VOĽBA
689 10.76%
KDH
424 6.62%
SNS
394 6.15%
ZRS
361 5.64%
DS
208 3.25%
KSS
158 2.47%
SPK
138 2.15%
NS
73 1.14%
KSÚ
65 1.01%
HZPCS
62 0.97%
Egyéb
29 0.45%
Érvényes szavazatok 6404
SDK
3499 38.85%
MKP
1700 18.87%
HZDS
1418 15.74%
SDĽ
1088 12.08%
SOP
509 5.65%
SNS
443 4.92%
KSS
148 1.64%
NSK
64 0.71%
ZRS
39 0.43%
Egyéb
99 1.10%
Érvényes szavazatok 9007
MKP
2198 28.94%
SDKU
1697 22.34%
SMER
836 11.01%
HZDS
748 9.85%
ANO
457 6.02%
HZD
396 5.21%
KDH
374 4.92%
KSS
205 2.70%
SNS
194 2.55%
PSNS
101 1.33%
SDA
99 1.30%
SDĽ
69 0.91%
SZS
54 0.71%
OKS
35 0.46%
Egyéb
132 1.74%
Érvényes szavazatok 7595
SDKU DS
1792 27.71%
MKP
1718 26.56%
SMER
1098 16.98%
SNS
579 8.95%
KDH
361 5.58%
ĽS HZDS
338 5.23%
SF
285 4.41%
KSS
125 1.93%
ANO
55 0.85%
HZD
29 0.45%
Egyéb
88 1.36%
Érvényes szavazatok 6468
SDKU DS
2010 24.81%
Most-Híd
1487 18.36%
SaS
1405 17.34%
SMER
1375 16.97%
KDH
501 6.18%
MKP
450 5.55%
SNS
331 4.09%
SDĽ
162 2.00%
ĽS HZDS
146 1.80%
Únia
54 0.67%
LSNS
53 0.65%
Paliho Kapurkova
44 0.54%
Egyéb
83 1.02%
Érvényes szavazatok 8101
SMER SD
1945 24.52%
Most-Híd
1374 17.32%
OĽaNO
1015 12.80%
SDKU DS
792 9.98%
SaS
745 9.39%
KDH
651 8.21%
MKP
508 6.40%
SNS
225 2.84%
Zmena zdola DU
123 1.55%
99 Percent
96 1.21%
SSS NM
77 0.97%
LSNS
65 0.82%
SZ
44 0.55%
NaS ns
44 0.55%
ĽS HZDS
41 0.52%
KSS
40 0.50%
PaS
36 0.45%
SF
32 0.40%
Zelení
32 0.40%
Egyéb
47 0.59%
Érvényes szavazatok 7932
SaS
1773 19.14%
OĽANO-NOVA
1298 14.02%
SMER SD
1237 13.36%
Most-Híd
1201 12.97%
SME RODINA
927 10.01%
MKP
603 6.51%
#SIEŤ
561 6.06%
SNS
545 5.88%
LSNS
505 5.45%
KDH
292 3.15%
SKOK!
89 0.96%
SZS
63 0.68%
TIP
43 0.46%
Egyéb
124 1.34%
Érvényes szavazatok 9261
Szenci járás
Szlovákia

Bejelentések